Kultsár György lutheránus lelkészről, Bánffy Miklós udvari papjának életéről, annak Lendván töltött időszakáról forgat a napokban dokumentum-játékfilmet a lendvai RTV Hidak stúdiója, korhű képet festve a 16. század Muravidékéről. A produkció szeptembertől lesz látható a szlovén közszolgálati televízióban.
Zver Ilona, a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: a protestáns prédikátor meghatározó egyénisége volt a vidék történelmének.
Kiemelte, hogy a filmforgatást több hónapos felkészülés előzte meg és hosszú idő vesz igénybe, mire az utómunkák is befejeződnek, hogy a film végül a közönség elé kerülhessen.
A forgatókönyv alapjául Huber Ildikó Kultsár György, az alsólendvai prédikátor című könyve szolgált. A film történelmi szempontból hiteles, de vannak benne fikciós elemek is – magyarázta a vezérigazgató-helyettes.
Zver Ilona utalt rá, hogy a magyarországi rendezővel, Varga Csabával már dolgoztak együtt, ő rendezte a Muravidéki lakodalmast 2006-ban, és néhány dokumentumfilmet is vele valósítottak meg korábban.
Hozzátette: főszereplőnek Bordi Andrást kérték fel, aki korábban rádióbemondó volt, és akiről úgy gondolták, hogy hitelesen vissza tudná adni Kultsár személyiségét. A filmnek helyi szereplői is vannak, sokan a muravidéki magyar színjátszó csoport tagjai.
„Összmuravidéki produkcióról beszélhetünk, hisz Szlovénia összes magyarlakta területéről jelentkeztek statiszták a filmhez, és valamilyen módon bekapcsolódtak annak a készítésébe” – mondta a vezérigazgató-helyettes.
Kultsár György lutheránus lelkész kezdetben (1573) tanítóként, majd később prédikátorként működött Alsólendván 1577-ben bekövetkezett haláláig. A város ebben az időben kiváló irodalmi központ volt, nyomdával is rendelkezett. Kultsár György legelismertebb műve a Postilla, azaz evangéliumoknak, melyeket esztendő által keresztyének gyülekezeteibe szoktak olvasni és hirdetni, praedikátzió szerint való magyarázatja.
Kultsár életéről alig lehet tudni valamit, a lendvai Népújság szerint nagy valószínűséggel Magyarország valamelyik más megyéjéből, például a Felvidékről kerülhetett Zalába, Alsólendvára, ahol tanítóként befogadták.