A Lichter Péter rendezte, Kránicz Bence forgatókönyvéből és Mácsai Pál főszereplésével készült egészestés avantgárd krimi és egyedülálló Agatha Christie-feldolgozás a belföldi és külföldi kritikusokat is lenyűgözte. A titokzatos stylesi eset mától pedig bárki számára elérhető YouTube-on és Vimeón, méghozzá ingyenesen.
Az időzítése nem véletlen: a krimik királynője, Agatha Christie 133 évvel ezelőtt ezen a napon, 1890. szeptember 15-én született. A film megosztásával az írónő munkássága előtt tisztelegnek a készítők. A Lichter Péter-féle A titokzatos stylesi eset egy olyan Christie-adaptáció, amelyhez hasonlóval ezelőtt garantáltan nem találkozott a közönség.
A filmet állami támogatás nélkül, több mint száz némafilm képi anyagának felhasználásával alkották meg. A titokzatos stylesi esetet 2022 nyarától havi rendszerességgel vetítették a Bem moziban, a nemzetközi közönség pedig februárban, a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon találkozhatott vele. Több külföldi szakmai lap, például a Little White Lies és a Filmmaker Magazine is méltatta az alkotás ötletességét és a regény adaptációjának újszerűségét. A Mácsai Pál főszereplésével készült film producere Hegyesi Fanni, sound designere Kovács-Vajda Bence volt. A titokzatos stylesi eset YouTube-on és Vimeón is elérhető bárki számára.
A Little White Lies „szórakoztató, leleményes gegnek” nevezte Lichter filmjét, hozzátéve, „ebben a zseniális magyar vágómunkában Lichter Péter filmalkimista egy több mint 100 némafilm kópiából álló archívumot gyűjtött össze, és minden olyan pillanatot, amely kapcsolható Agatha Christine első Poirot-regényének, az 1920-as A stylesi eset cselekményéhez.
A Filmmaker Magazine nem kevésbé elismerő szavakkal méltatta az egyedi alkotást: „Lichter nem riadt vissza az ikonikus némafilmes jelenetek felhasználásától sem (például ahogyan Harold Lloyd lóg az óra mutatóin az 1923-as Felhőkarcoló szerelemben). Ez a vizuális bravúr segít egy gondolatkísérlet létrehozásában: vajon egy Christie-regény puszta vázlata önmagában is meggyőző lehet-e? A válasz: határozott igen! Ha Lichter szó szerint bárki más művét adaptálta volna, akár egy olyan közeli kortársét, mint Dorothy L. Sayers, nem érdekelt volna, de ez a Christie-mű iránti vonzalomból merít, és új utat talál a vonzerejének újrafogalmazására.”
A hazai kritikusok szintén elsősorban a film képi világát és megalkotásának eredeti módját emelték ki. A Filmvilág kritikája Poirot logikáját és a film képalkotói logikáját állítja párhuzamba: „»Új és új rendszerbe illesztem [a kérdéseket], míg a lehetséges válaszok, mint a kirakósjáték fogacskái, egymásba nem kapaszkodnak« – zengi el Mácsai egy ponton Poirot ars poétikáját, ami jelen esetben a képalkotói logikára is érvényesnek látszik:
Lichter műve maga is egyfajta film- és médiatörténeti kirakósnak hat.”
További hazai kritikák pedig azt méltatják Lichter feldolgozásában, hogy kísérleti film mivolta ellenére sem csak niche, hanem széles körben befogadható alkotásról van szó: „Jelen esetben még az is megkockáztatható, hogy a kísérleti jelleg ellenére is az egyik legbefogadhatóbb, széles érdeklődésre is számot tartó művét készítette el” – írja a Kulter. A Port.hu kritikája szintén a film technikai megvalósítását és befogadhatóságát emelte ki: „Korábbi kísérleti filmjeihez hasonlóan az alkotó most más eszközökkel, de ugyanúgy törmelékekből teremt valami újat, ami – annak ellenére, hogy sok mindenre kell egyszerre figyelni, ezért például kifejezetten érdemes újranézni is – experimentális filmhez képest abszolút követhető és nézőbarát, így jó szívvel ajánlható nemcsak a krimi- és Agatha Christie-rajongóknak, hanem azoknak is, akik most kezdenek ismerkedni a kísérleti filmek világával. Előbbieknek és utóbbiaknak is pompás élmény lesz.
