Hírek

Mécs Károly: a tehetség mellett szorgalom, pontosság, fegyelmezettség és alázat is kell

mecs_karolyA színésznek meg kell őriznie az integritását – mondta az MTI-nek Mécs Károly Kossuth-díjas színművész, akit november elején tüntettek ki a Nemzet Művésze címmel.

„Köszönöm, hogy itt és most lehetek a nemzet művésze, azé a nemzeté, amely magába fogadott, egész létem keretét és tartalmát adta” – mondta a díj átvételekor a színművész. Mécs Károly az MTI-nek azt mondta: magyarnak született, itt él, és soha nem gondolt arra, hogy ezen változtasson, sem akkor, amikor erre alkalom kínálkozott, sem akkor, amikor úgy érezte, hogy valami nem sikerül. „Mindig magyar akartam maradni, és magyar is maradtam. A nemzeti kitüntetést egy olyan nemzettől kapni, amelyik egy életen keresztül a kebelében tartott, bajának és örömeinek a részese lehettem – ez a legnagyobb kitüntetés, amit az ember kaphat.”

Csaknem 60 éves pályája kezdetét felidézve elmondta: eredetileg orvos vagy könyvtárszakos akart lenni, de nem vették fel az egyetemre. Ezután jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol 1957-ben kezdte tanulmányait Simon Zsuzsa osztályában, Versényi Ida és Gáti József tanítványaként. Várkonyi Zoltán kérte fel első munkáira, és már másodéves korában Básti Lajossal játszhatott a Nemzeti Színházban, ami hatalmas megtiszteltetés, nagyon jó iskola volt.

„Olyan szerencsém volt az életben, hogy mindig olyan színészekkel játszhattam, akik sokat adtak, sok mindent tanultam tőlük. Uray Tivadartól a fegyelmet, Páger Antaltól azt a profizmust, ahogy a kamera előtt dolgozott, Dayka Margittól a szívet, az emberi kedvességet, Kiss Ferenctől a szerepépítést” – sorolta partnereit, kiemelve Horváth Sándort és Kálmán Györgyöt is.

Az 1959-60-ban alakult, Szinetár Miklós-féle Petőfi Színházban – ahol olyan színészek játszottak, mint Agárdy Gábor, Domján Edit vagy Feleki Kamill – az első magyarországi musicalbemutatónak, a Szivárványvölgynek az egyik főszereplője volt végzős hallgatóként.

https://www.youtube.com/watch?v=qR7WJurH96g

A főiskola befejezése után Szegedre szerződtette Szendrő József, akinek rendezésében a Rómeó és Júlia főszerepét játszotta Pap Évával. Dolgozott Shaw Az ördög cimborája, Capek A rabló és Bródy Sándor A tanítónő című darabjában, Földi Teri oldalán. Goethe Egmontja mellett számos operettben szerepelt, és szinte minden műfajban kipróbálhatta magát, még jelmezt is tervezett.

Keres Emil és Kazimir Károly hívására 1963-ban a budapesti Thália Színházhoz szerződött. Mint mondta, itt is csodálatos színészekkel dolgozhatott együtt: akkoriban Dayka Margit, Kovács Károly, Nagy Attila, Peti Sándor, Somogyvári Rudolf, Verebes Károly is a társulat tagja volt. Elsőként A méla Tempefőiben komikus figurát játszott Dayka Margit oldalán. Az itt töltött több mint 30 év alatt egyik legkedvesebb szerepe Görgey Artúr volt Illyés Gyula Fáklyaláng című művében.

Megközelítőleg 150 darabban játszott, legtöbbször főszerepet. A Thália Színház utódjában, az Arizona Színházban Ibsen-darabokat és musicaleket mutattak be. Érdekességként említette, hogy A pápa és a császár című darabban a 70 éves pápát kellett megformálnia 50 évesen.

Az ezután Művész Színházként működő teátrumban A királyasszony lovagja és a Koldusopera című darabban szerepelt. Mint mondta, régi vágya volt, hogy Bicska Maxit eljátszhassa, ez Szekszárdon a német színházban valósult meg, ahol 9 évig vezető színész volt, német nyelven játszott. Lessing- és Schiller-műveket tűztek műsorra, külföldi rendezővel is dolgozott, és egy évig Bécsben is fellépett.

„szinte minden műfajban kipróbálhatta magát, még jelmezt is tervezett”

A Pinceszínházban 15 évig adták elől Márai Sándor Kaland című művét Söptei Andreával, Kőváry Katalin rendezésében. A Kalandot Szolnokon – ahol három évadon át dolgozott – Málnay Levente rendezésében is játszotta, Huszárik Katával. Budaörsön adták elő Tóth-Máté Miklós két egyfelvonásosát, a Rodostót és A zsoltáros és a zsoldost, amelyeket ő rendezett és a főszerepeket is eljátszotta. Ugyanitt az Ők tudják, mi a szerelem című Hubay Miklós-darabban Almási Évával voltak partnerek.

Jelenleg a Nemzeti Színházban játszik Tamási Áron Vitéz lélek című művében, a Fekete ég –A fehér felhő és a Tóth Ilonka című darabban.

Bár több alkalommal is kapott felkérést, sosem akart színházat vezetni, színész akart maradni. „Kétségtelen, hogy a színész nagyon kiszolgáltatott. Ha valamelyik csoporthoz tartozik, akkor talán segítik, de az is lehet, hogy a csoport kiveti magából. A színésznek az integritását meg kell őriznie.” Mécs szerint az ember óhatatlanul belebotlik olyan elképzelésekbe, amelyekkel nem akar azonosulni és akkor elhagyja a társulatot.

mecs_karoly_a_noszty_fiu_eseteFilmszerepei közül A Noszty fiú esete Tóth Marival, az Esős vasárnap és A kőszívű ember fiai emelkedik ki. Mintegy tíz filmben szerepelt, köztük külföldi alkotásokban, német és francia nyelven.

Mécs Károly legfőbb hobbija az olvasás, és a feleségével együtt nagyon szeret utazni. Rengeteg előadóestet tartott magyarul és németül. Németországban fellépett A kékszakállú herceg várában, Christoph von Dohnányi vezényletében és a Csárdáskirálynőben. Az Operaházban a Szöktetés a szerájból című műben szerepelt, legutóbb pedig a szilveszteri bálon. „Kicsit színesíti az ember életét az ilyesmi” – jegyezte meg.

A rádiózás is meghatározó volt a színész életében, remek szerepeket formálhatott meg. „Jó iskola volt a rádió, csaknem minden héten, többször is ott voltam.” Mécs Károly sokat szinkronizált is: Marcello Mastroianninak, Paul Newmannek, Michael Caine-nek is kölcsönözte hangját.

Hivatásról szólva kifejtette: „a szakma alapvető feltétele a tehetség, amely Istentől való, nem lehet befolyásolni. Amit ez a szakma ezen felül feltétlenül elvár, az a szorgalom, a pontosság, a fegyelmezettség és az alázat, amellyel a darabhoz, a színpadhoz közelít a színész”.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés