Megnyílt Kósa Ferenc, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező fotókiállítása Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Galériában. Az idő egésze című tárlat képei a neves alkotó utazásain keresztül egyedi víziót dokumentálnak.
A dél-alföldi városban megnyílt kiállítás 325 képe különböző földrajzi tájegységek szerint felosztva mutatja be Kósa Ferenc egyéni látásmódját. A fotók a gyimesi gémeskutaktól Európa, Afrika, Ázsia, India, Észak- és Dél-Amerika tájain át kalauzolják a nézőket.
A megnyitón Dr. Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere a nemzeti lelkiismeret szóvivőjének nevezte Kósa Ferencet, akinek a film melletti szenvedélye a fotózás. Mindennapjainak, forgatásainak és kirándulásainak állandó kísérője a fényképezőgép, amely a megragadott pillanatot időtlenné téve jeleníti meg Kósa Ferenc életének állomásait. A rendező sorsára nagy hatással voltak utazásai, hiszen japán származású feleségét is Cannes-ban ismerte meg 1967-ben, amikor a Tízezer nap rendezőjeként vehetett át rendezői díjat a filmfesztiválon.
Nem véletlen, hogy a kiállított művek nagy része Japánt mutatja be, az ázsiai szigetország komoly hatással volt a rendező életútjára. Koszuge Dzsunicsi, Japán magyarországi nagykövete az eseményen kifejtette: Kósa Ferenc képei arról tanúskodnak, hogy alkotójuk nem csupán kiváló filmes, hanem kiváló fotóművész is. A nagykövet örömét fejezte ki, hogy a vendégszeretet és kedvesség városában láthatja először a közönség az életművet bemutató tárlatot. Koszuge Dzsunicsi arra utalt, hogy a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után 17 japán diákot látott vendégül saját költségén Hódmezővásárhely a baleset által sújtott övezetből.
Jókai Anna, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth-díjas író arra emlékeztette a közönséget, hogy Kósa képei a rendezőnek az adott pillanatban felmerülő hangulatát vetítik ki. A fotók így egy rendkívül érzékeny, gondolkodó személy portréját vázolják fel, aki mindig azt a harmóniát keresi, amely közelebb hozza egymáshoz az embereket. „A képek festményszerűsége révén széles körben is megismerhetővé válik Kósa egyedi látásmódja. A kompozíciókon nincs giccs, hanem az élet azon momentumait idézik fel, amelyek többet mutatnak önmaguknál. A fotókon a látvány lelki többletet kap, találkozik a látomással.” – mutatott rá az író.
Kósa Ferenc megköszönte Hódmezővásárhelynek, hogy képei otthonra találhattak a városban, majd a kiállítás látogatóit egy érdekes játékra hívta: a képek zeneiségét említve arra kérte a résztvevőket, próbálják meg hallani a fotókat, ugyanis soha nem születhettek volna meg Bartók és Kodály szellemisége nélkül. Így „Magyarország tiszta és szent pillanata adódhat a kiállításon.” – tette hozzá a rendező, aki szerint fényképei arról szólnak, hogy az ember nem több, de nem is kevesebb az őt körülvevő természetnél.
