Hírek

Országos Rajzfilmünnep 2016: Október 29-én változatos program várja a rajzfilmek szerelmeseit

rfu_sajtotajekoztato_06A KEDD, Magyarország egyik legsikeresebb animációs műhelye negyedszer rendezi meg az Országos Rajzfilmünnepet 2016. október 29-én az Animáció Világnapja alkalmából (ASIFA – International Animation Day – IAD). A szervezők október 19-én az Uránia Kávéházban rendezték meg az esemény sajtótájékoztatóját, melyen Henrik Irén, az esemény fővédnöke, Dargay Attila felesége, M. Tóth Géza, Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, az esemény ötletgazdája és Sánta László, az Országos Rajzfilmünnep projekt vezetője voltak jelen.

A sajtótájékoztató M. Tóth Géza bevezetőjével indult, melyben kiemelte, hogy az Országos Rajzfilmünnep ötlete abból az elgondolásból született, hogy „ne függjön attól egy gyermek filmnézési lehetősége, hogy mely településen van mozi. Hiszen filmet nézni lehet óvodában, iskolában, művelődési házban, bárhol, ahol van egy vetítésre alkalmas vászon, egy fehér fal vagy egy tévé. A mozizás egy közösségi filmnézés élmény legyen, amely bárkinek elérhető. Célunk, hogy emellett ösztönözzük a közösségépítést, hogy szerveződjenek a vetítések mellé kiegészítő családi programok: pályázat, kiállítás, kézműves foglalkozás stb.”

M. Tóth Géza még hozzátette, hogy az idei év két különlegességet tartogat a Rajzfilmünnepre látogatóknak: „egyrészt meghívtunk a programba olyan iskolákat, ahol magas szintű animáció tervezői képzés folyik, hogy ezek a szellemi- és alkotó műhelyek, filmfesztiválok megmutathassák műveiket, és akár megérinthessenek olyan tehetséges fiatalokat, akik épp most döntik majd el, hogy tehetségüket egy ilyen iskolában fogják kamatoztatni. Másrészt Dargay Attila művei hangsúlyosan jelennek meg a programban, hiszen jövőre lenne 90 éves a művész, a Lúdas Matyi (középső képen) pedig, Dargay Attila első nagyjátékfilmje, 40 éves lesz 2017-ben.”

Henrik Irén, Dargay Attila felesége, az esemény fővédnöke méltatta az Országos Rajzfilmünnepet, mivel az „újra tudatosíthatja, megismerteti a magyar rajzfilmeket a nagyközönséggel.” Elmondása szerint, míg a XX. században Japán, Egyesült Államok, Franciaország, Spanyolország mellett Magyarországot emlegették a „big five”-ként animáció szempontjából, addig a ’90-es években ez a rajzfilmgyártás Magyarországon megszűnt, kisebb stúdiók alakultak, „melyek közül a két legnívósabb a KEDD Animációs Stúdió és a Kecskemétfilm Stúdió.”  Henrik Irén úgy véli, hogy „gyereknek filmet csinálni nehéz, mivel a gyerekek nagyon érzékenyek, nem szabad őket megbántani, figyelni kell minden mozdulatukra.” Irén mesélt arról, hogy férje az alakulóban lévő forgatókönyveket mindig először baráti családok gyerekeinek mesélte el tesztként. Ha a gyerekek elkezdtek fészkelődni, másfelé figyelni, akkor tudta, hogy nem jó a történet, át kell írni. Henrik Irén ehhez kapcsolódóan elmesélte, hogy mikor férjét felkérték a Lúdas Matyi elkészítésére, először megrémült, mivel véleménye szerint „abban nincs humor, nem gyerekeknek való témát dolgoz fel, hanem egy társadalmi drámát.” Nepp Józseffel készítette el Dargay Attila a forgatókönyvet, s csak a 9. változatot fogadták el. Sokat kellett például dolgozni Matyi jellemén, hiszen sem akkoriban, sem most „nem való egy idős embert megütni, egy mese nem nevelhet arra gyereket, hogy felnőttet megüssön.”
osszhang-ludas-matyi-magyar-felirattal-original-83749Henrik Irén üdvözölte, hogy az Országos Rajzfilmünnep a ’60-’70-’80-as évek „csúcs” korszakát szeretné újraéleszteni, a ma divatos amerikai és japán filmek mellett egy csendesebb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb tematikát, képi világot megismertetni a gyerekekkel, családokkal, hisz úgy gondolja, „a gyereknek az a szent és sérthetetlen, azt fogja szeretni, amit a szülő szeret, mutat neki.”

Sánta László, az Országos Rajzfilmünnep projekt vezetője azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy bár a vetítésekben részt vevő partnerek programcsomagokat kaptak javaslatként, senkit nem köteleztek a szervezők bizonyos filmek bemutatására, mégis minden helyszínen bemutatnak legalább egy klasszikus rajzfilmet, és a kortárs filmeket, fesztiválfilmeket is a partnerek kb. 40%-a beválogatta programjába.

A programsorozathoz az idén eddig több, mint 50 helyszín csatlakozott országszerte. Sok helyszínen a zömmel ingyenes vetítések mellett most is számos program várja a látogatókat: kiállítás, rajzfilmünnepi kvízjáték értékes nyereményekkel, kézműves foglalkozás, pályázat és sok-sok más, vidám élmény. Az országos vetítéseken az elmúlt több mint fél évszázad máig rendkívül népszerű magyar rajzfilmjeiből választhatnak az érdeklődők, mint pl. a Macskafogó, a Szaffi, a Lúdas Matyi, Vízipók-csodapók, A kockásfülű nyúl, Vuk, de találkozhatnak az előző évek Rajzfilmünnepeinek nagy sikerével, a Bogyó és Babóca (alsó képen) mesesorozattal is. Ebben az évben a szervezők a sokak által kedvelt Kecskemétfilm meséit is vetíthetik, így a helyszínek választhatják a kínálatból a Magyar Népmeséket, a Mesék Mátyás királyrólt, a Cigánymeséket vagy A Négyszögletű Kerek Erdő Meséit is.Bogyó és Babóca

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..