Hírek

Sean Ellis: egy rendezőnek hallgatnia kell a filmjére

sean ellisSean Ellis angol filmrendező szerint minden alkotófolyamat kétirányú: a művésznek figyelnie kell arra, hogy az alkotás mit enged, működik-e abban a formában, ahogy azt ő elképzelte. Elmondása szerint őt is ez vezette új filmje, a boldogulásukat rossz helyen kereső filippínókról szóló Metro Manila készítésekor, amelyet a vasárnap zárult 10. miskolci Jameson CineFest nemzetközi filmfesztivál versenyszekciójában vetítettek.

Sean Ellis a fesztivál vendégeként a helyszínen az MTI-nek arról beszélt: mivel egy film elkészítése rengeteg időt és energiát vesz igénybe, szerinte csak olyasmibe érdemes belevágni, ami igazán érdekli. Olyan ez, mint egy kapcsolat: szerelmesnek kell lenni ahhoz, hogy végig lehessen csinálni. Eddigi filmjeiben, bár igencsak különböznek egymástól, ez a közös: mind az idő szubjektív érzékelését középpontba állító, romantikus Visszajáró pénz (2006), mind az önazonosságról horrorként beszélő Tükör/Szilánk (2008), mind a délkelet-ázsiai metropolisz és a kisember összecsapását bemutató Metro Manila olyan történet, amely megragadta a képzeletét.

Arra a felvetésre, hogy a jobb élet reményében vidékről a fővárosba költöző, majd ott keserű csalódások sorát elszenvedő család története bármely másik délkelet-ázsiai nagyvárosban játszódhatna-e, a rendező elmondta: bár fülöp-szigeteki nyaralásakor jött a film ötlete, nagyobb súllyal esett latba az alkotói megérzés.

Véleménye szerint ugyanis egy alkotói folyamatban az alkotás maga egy idő után „visszajelez” a művésznek, hogy milyen irányba, milyen módon alakítsa, és neki nyitottnak kell maradnia ezekre az „instrukciókra”. Sean Ellis ezt ahhoz a helyzethez hasonlította, amikor egy dugóban ülve az autósnak észre kell vennie, hogy hiába akar sietni, nem jut előrébb. Amikor eldöntötte, hogy a filippínókat választja, végig ragaszkodott hozzájuk, pedig Thaiföldön például sokkal fejlettebb a filmes infrastruktúra.

Bár a főszereplő családfő végül megnyer egy csatát a családot fizikailag-lelkileg megalázó nagyvárossal szemben, a győzelemnek ára van. A rendező hozzáfűzte: a film kulcsjelenete, amikor a főszereplőt nála jóval magasabb életszínvonalon élő munkatársai mulatni hívják, közben felesége első munkanapját kezdi egy sztriptízbárban. Mivel ez a film érzelmi csúcspontja, amelyben benne van a családfő bűntudata, amiért hagyta idáig jutni a családját, és tehetetlensége találkozik a többiek gondtalanságával, a rendező elhatározta, hogy ha ez a jelenet nem az elképzelései szerint sikerül, az egész filmet veszni hagyja. Ám több felvétel és a vágószobában csak ezzel a jelenettel töltött majdnem két hónap után elégedett volt az eredménnyel.

Mint mondta, annak, hogy a Metro Manila a neves amerikai függetlenfilmes fesztiválon, a Sundance-en idén elnyerte a zsűri nagydíját és a közönségdíjat is, a megtiszteltetés mellett azért is örült annyira, mert így sokkal könnyebb forgalmazót találnia a filmhez. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Nagy-Britannia ezt a filmet nevezi a jövő évi Oscar-díj legjobb idegen nyelvű film kategóriájába.

Az alkotás a magyar mozikban október 31-étől tekinthető meg.

 

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com