Hírek

Itt mindenki teret kap – sokszínű programmal jelentkezik a 19. Verzió Filmfesztivál

A 2022-es Verzió Filmfesztivál november 8-án veszi kezdetét a Trafóban, és talán még az eddigieknél is sokoldalúbb és szokatlanabb témákban bővelkedő filmfelhozatalt ígér.

Magyarországon élő bevándorlók megélései, magyar női testépítők, dél-indiai zsidó közösség, ózdi fodrászat és rengeteg más izgalmas téma és helyszín kerül a látóterünkbe a 19. Verzió Filmfesztivál magyar filmjeiben. A nyitófilmben megismerkedhetünk két Harkivból menekült ukrán tizenévessel, akik iskola után rajzfoglalkozásokat tartanak ukrán menekült gyerekeknek.

A szervezők fontosnak tartják a magyar dokumentumfilmesek legfrissebb alkotásainak bemutatását és lehetőséget biztosítani az elsőfilmes rendezőknek, így a filmfesztivál elmúlt 19 évében a magyar filmek mindig is kiemelt helyet foglaltak el a Verzió programjában. Idén a magyar versenyben tíz alkotást ismerhetnek meg a nézők, emellett két magyar film került a diák -és elsőfilmes versenybe, valamint szintén két alkotás a Primanimával közös AniDoc válogatásba. A Verzió több mint 70 kreatív dokumentumfilmet hoz el nekünk idén, amelyek legtöbbje először lesz látható Magyarországon.

A fesztivál november 8-án veszi kezdetét a Trafóban, amelyet idén L. Ritók Nóra nyit meg. A nyitófilm Ruslan Fedotow díjnyertes fehérorosz rendező és Docnomads hallgató 28 perces filmje lesz, amely Budapesten játszódik. A Távol (Away, r.: Ruslan Fedotow, 2022) az idei IDFA Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál programjába is bekerült, de a Verzión lesz látható elsőként. A filmben megismerjük a fiatal, ukrán Andrijt és Aliszát, akik Harkivból menekültek Magyarországra. Iskola után ukrán menekült gyerekeknek tartanak rajzfoglalkozást, és az otthon maradt családtagjaiktól érkező híreket várják.

A magyar versenybe idén egy háromtagú szakmai zsűri válogatta a filmeket:

Vincze Teréz, Stőhr Lóránt és Pozsonyi Janka filmesztéták. Az alábbi alkotások kerültek be, amelyek többsége először lesz látható Magyarországon:

Ali, a magyar jezidi, Dubinyák Réka dokumentumfilmje, Aliról szól, aki tizenkét éve menekült el Irakból, mert vallása és etnikai hovatartozása miatt az élete veszélybe került. Magyarországon talált otthonra, de az állampolgárság megszerzése nélkül nem érzi magát a társadalom teljes jogú tagjának. Ali a fejébe veszi, hogy leteszi az állampolgársági vizsgát. De vajon tényleg ez jelenti a kulcsot a boldogságához?

Nemes Anna dokumentumfilmjében, a Beauty of the Beast-ben négy középkorú nő portréján keresztül a testépítés négy eltérő felfogása bontakozik ki. A film életük kulisszák mögötti aspektusára fókuszál: amikor a nők önmagukban és szeretteik körében vannak.

A döntés (Holy Dilemma) Robiról, a tehetséges, magasan képzett és odaadó római katolikus plébánosról szól, aki Magyarország egyik vidéki egyházközségében él és dolgozik. Figyelmes lelki vezető és közösségépítő, akit szeretnek és tisztelnek a hívek. Ám Robi egyszersmind szeretetteljes élettárs és három kisgyermek apja. Családjának egyre nagyobb szüksége van rá, így nehéz döntést kell meghoznia: lemond papi hivatásáról, ezzel kockáztatva a közösség szétesését, vagy továbbra is titokban, rejtőzködve neveli fel gyermekeit. Vajon mi a helyes út?

A magunk módjára üvölteni Dér Asia legújabb filmje. Benne Kassák Lajos, az autodidakta melós költő, aki megteremti az avantgardot Magyarországon, bejárja egy rossz papucsban Európát, antimilitarista folyóiratot jelentet meg a világháborúk idején, összeverekszik az olasz futuristákkal, hisz a művészet forradalmi, világmegváltó erejében. Mihez kezdhetünk Kassák örökségével több mint 50 évvel halála után?

Az Emlékek őreiben a dél-indiai Cochin városába érkezik a néző, amely 2000 éven át adott otthont egy aktív zsidó közösségnek. A forgatás kezdetekor, már csak hét ember maradt közülük. Egyikük a 95 éves Sarah Cohen volt, Trencsényi Klára rendező fogadott nagymamája.

A film egy bensőséges, Európa és India közti utazást dokumentál,

amely során a diszkrimináció, az identitáskeresés tapasztalatai, valamint a cochini zsidóság varázslatos történetei is kibontakoznak.

Fuchs Máté ismeretterjesztő dokumentumfilmje, a Feldolgozatlanul, a 2008–2009-ben elkövetett romák elleni rasszista gyilkosságsorozat emlékezetét és a társadalomba való beágyazottságát mutatja be. A film apropóját a Romano Teatro színtársulat egyik előadása, és annak próbafolyamata adja. A filmben nem csak a darab alkotói, hanem szociológusok, írók, tv-sek és művészek is megszólalnak. Megpróbálnak arra a kérdésre választ adni, hogy hogyan képes feldolgozni a magyar társadalom egy ilyen tragédiát, és miért lehet szükség arra, hogy az események után akár évtizedekkel később is újabb műalkotások szülessenek róla.

Az Elmúlt, oszt jól van, Debre Zsuzsa filmje, az Ózdi Kohászati Üzemekben egykor dolgozó munkásnők múlt iránti nosztalgikus viszonyát mutatja be gondolatgazdag formai megoldásokkal, archív felvételek használatával és intim beszédhelyzetek rögzítésével.

Nők beszélnek a kohóban folyó egykori munkálatokról és a visszaemlékezések bensőséges helyzetben, a fodrászszékben bontakoznak ki.

Kapronczai Erika filmje, a KIM, Kim Corbisierről szól, aki  Budapest titokzatos alakja volt. A rendező tíz éve kezdett bele a forgatásba Kim metadonfüggéssel való megküzdéséről, a leszokás folyamatáról, amely sajnos befejezetlen maradt. Néhány hónappal azután, hogy a rendező megismerte, Kim öngyilkos lett. Kicsi, de rendkívül erős életmű maradt utána. A kameráját Kapronczaira hagyta, rajta megigéző felvételekkel.

Már láthattuk itthon, de a Verzión a magyar versenyben kap helyet Visky Ábel rövid dokumentumfilmje, az Imádság megfáradtaknak is.A film betekintést nyújt Stark Ádám autizmus spektrum zavarral élő előadóművész és szülei egy hétköznapjába. A fókuszba a versmondásra való felkészülés különleges módja kerül, mely során Ádám rajztanár édesanyja, Judit, a vers költői képeit rajzokká alakítja át, így segítve értelmezni és memorizálni fia számára a művet.

A film a lírai költészet lehetőségeit (újra)felfedező misszió része a VerShaker produkciójaként.

A Ki kutyája vagyok én? egy játékos és parabolikus videóesszé, amelynek főszereplője Róbert Lakatos, a rendező. Román állampolgár, magyar ember. Szerinte az ember nemzeti identitását tükrözi az, hogy milyen kutyája van, ezért egy ősi magyar fajtát, kuvaszt tart. Róbert rájön, hogy a magyar fajták veszélyben vannak, ezért igyekszik kivenni a részét a kuvasz renenszánsz megteremtésében. A film egy szatirikus allegória, amely megoldatlan politikai és társadalmi kérdéseket igyekszik tematizálni.

A magyar versenyen túl a Diák-és elsőfilmes szekcióban lesz látható a József ősszel. A film egy koprodukció eredménye, többek közt Elek Sára Judit filmje. A főszereplő, József, a kazincbarcikai Városszépítő Egyesület elnöke, aki arra törekszik, hogy az emberek jobban értékeljék az őket körülvevő természetet. Szintén ebben a blokkban kerül bemutatásra Hatházi Fanni filmje, a Majdnem jó. Balázs egy rangos magyar civil szervezet gazdasági igazgatója volt. Viszont úgy érzi, valami hiányzik. Mindent megpróbált, hogy elvonja a figyelmét arról, hogy ami másoknak álom, az számára teher. Két éve úgy döntött, hogy változtat az életén: otthagyta pénzügyi igazgatói állását, és kerékpáros futár lesz.

Az animációs szekcióban is találkozunk magyar alkotásokkal. Ács Zsuzsanna filmje, a Betti, egy öt perces rövidfilm a belső szabadságról. Egy női taxis gondolatai elevenednek meg, életszemléletéről mesél, és bemutat két ismert taxis tüntetést. Ezentúl Tompa Borbála, Random Walks című filmje egy kísérleti dokumentumfilm, amely öt Budapesten élő bevándorlóval folytatott kötetlen beszélgetéseken alapul. Nemcsak életükre és körülményeikre összpontosít, hanem arra is törekszik, hogy bensőséges kapcsolatba kerüljön velük.

Különleges vetítésekkel és programokkal is készülnek a szervezők 2022-ben:

Almási Tamás Kossuth-díjas filmrendező, 1987-től kezdve egy évtizeden keresztül követte Ózdon a kohászat, a város és az ózdi munkások sorsát. Almási Ózd-sorozata a magyar dokumentumfilm egyedülálló, monumentális vállalkozása. A Verzió november 13-án a Művész moziban vetíti a sorozat első részét, a Szorításbant, egy blokkban Debre Zsuzsa Elmúlt, oszt jól van c. rövidfilmjével, amit egy ózdi fodrászatban forgatott 35 évvel Almási sorozata után. A filmek után Stőhr Lóránt beszélget a rendezőkkel.

A Vektor VR szekcióban a Missing 10 Hours (Hiányzó 10 óra) magyar produkcióba is bepillantást nyerhetünk egy bemutató előtti special preview formájában. A produkciót Fazakas Fanni rendezte és a bystander effektus működési mechanizmusaira világít rá interaktív VR formájában.

Világunk számtalan aktuális kérdésére és égető témájára keresi a választ a Verzió több mint 70 kreatív dokumentumfilmje, amelyek legtöbbje először lesz látható Magyarországon. A fesztivált november 8-16. között rendezik meg Budapesten és öt vidéki városban a mozikban. A fesztivál online filmtára, a Verziótéka, pedig november 14-20. között várja azokat, akik online szeretnének csatlakozni a 19. Verzióhoz.

Németh Míra

Németh Míra 2019-ben csatlakozott a Filmtekercs csapatához. Miután látta az Amélie csodálatos élete című filmet, 12 évesen döntött úgy, hogy filmekkel akar foglalkozni. Azóta „mindenevő”: szerzői filmeket, blockbustereket, dokumentumfilmeket egyaránt szívesen fogyaszt, különösen kedveli a sajátos rendezői szemléletet, az abszurd humort és a társadalomkritikát a filmekben.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!