Fókuszban Hírek

Szabó István 80: az első magyar Oscar-díjas rendező

Február 18-án tölti be 80. életévét Szabó István, az első magyar Oscar-díjas filmrendező, a magyar filmjeinek meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas alkotó. Munkássága Európa-szerte ismert és tisztelt, nemzetközi koprodukciói révén számos világsztár szeretett filmese ő.

Mint arról korábban hírt adtunk, Bizalom című filmjének digitálisan felújított változatával ünnepli Szabó István 80. születésnapját a magyar filmszakma, Berlinben pedig vetítéssorozattal köszöntötték a rendezőt. Az 1970-es évek egyik legmeghatározóbb filmje azonban csak egy a sok kiváló Szabó alkotás közül, még ha egyes vélemények szerint az egyik legjobb is.

Szabó István 1961-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán. Már főiskolás korában alkotott kisfilmeket az éppen akkor megalakuló Balázs Béla Stúdióban, majd pályája elején a Hunnia Filmgyárba került. Itt alkotta meg első, önéletrajzi ihletésű trilógiáját. Az Álmodozások kora, az Apa és a Szerelmesfilm saját gyerek- és fiatalkorából merített ihletet a világháború és az 1956-os forradalom tükrében, főszereplője pedig Bálint András volt.

1970-ben, Herskó János, a Hunnia igazgatója elhagyja az országot, Szabó István is visszatér egyetemi és pályakezdő mentorához, Nemeskürty Istvánhoz, aki a Híradó és Dokumentumfilmgyár vezetője volt. Az 1970-es években is három nagyjátékfilmet készített: a Tűzoltó utca 25., a Cannes-i Filmfesztivált megjárt Budapesti mesék és az évtized végén új fordulatot hozó Bizalom egységes képet nem alkotott, azonban mégis segített a későbbi rendezői arculat kialakításában. Ez utóbbi egyben az első közös munkája Koltai Lajos operatőrrel, akivel később legnagyobb sikereit is eléri.

Bánsági Ildikó és Andorai Péter Szabó István Bizalom című filmjében
Bánsági Ildikó és Andorai Péter Szabó István Bizalom című filmjében

A ’80-as évek: a nemzetközi áttörés és siker évtizede

Nyugat-németországi vetítésre is korán ismerkedett meg Manfred Durniok német producerrel. Szabó István vele készített előbb játékfilmet, majd – szinte ezzel egy időben – kezdték el forgatni Klaus Mann Mephisto című művének adaptációját. A Koltai Lajos operatőr, Dobai Péter író és Klaus Maria Brandauer főszereplő közreműködésével elkészült történelmi film mint egyfajta Faust parafrázis az 1920-as évektől követi nyomon a német nemzetiszocialista eszmék kibontakozását egy, a hatalommal a sikerért alkut kötni hajlandó színész képében. A Mephisto óriási siker lett: 1981-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb forgatókönyv díját, 1982-ben pedig a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Ezzel Szabó István lett az első és sokáig egyetlen magyar Oscar díjas nagyjátékfilm-rendező.

Az előző két évtizedhez hasonlóan ezek az évek is a trilógia jegyében teltek. Az 1985-ös Redl ezredes és a 3 évvel későbbi Hanussen az első darabhoz hasonlóan súlyos témákat dolgoz fel az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország történetéből. Alkotói módja azonban továbbra is meglehetősen személyes marad. Ez utóbbi két filmet is jelölték a legjobb idegennyelvű film Oscar-díjára, amivel Szabó István nemzetközi mércével mérve az eddigi legsikeresebb évtizeddé ette a ’80-as éveket. (A fenti 3 jelölés mellett 1983-ban egyébként szintén jelölték Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Jób lázadása című filmjét is.)

Részlet Szabó István Mephisto című filmjéből
Részlet Szabó István Mephisto című filmjéből

Oscar, aki kinyitja a világot

A ’90-es években már ritkán dolgozik csak hazai alkotókkal, de Koltai Lajos továbbra is szinte állandó munkatársa marad. Az évtized három filmje közül kettő – köszönhetően a nagyobb nemzetközi ismertségnek – már világsztárok részvételével zajlott. Az 1991-ben megjelent Találkozás Vénusszal egy korábbi, párizsi operarendezés filmváltozata, ami angol-amerikai-japán koprodukcióban jött létre. Főszereplője az a Glenn Close, aki ötszörös Oscar-jelölt színésznőként ünnepelt művész volt többek között a Végzetes vonzerő vagy a Garp szerint a világ című filmekben nyújtott alakításáért.

A még ugyanebben az évben megjelent Édes Emma, drága Böbe egy rögrealista pesti film hétköznapi emberekről, két fiatal kollégista lányról és nehézségeikről. Hosszú évek hallgatása alatt Gerard Depardieu főszereplésével szerette volna megfilmesíteni Füst Milán Feleségem története című regényét. A füstbe ment terv 25 évvel később egy másik magyar Oscar-jelölt alkotónál végre megvalósulni látszik.

Ralph Fiennes A napfény íze című film főszerepében

Megvalósult azonban Ralph Fiennes főszereplésével A napfény íze című háromgenerációs családtörténet. Az először nevét, majd vallását is elveszítő zsidó család története a 20. századi identitásválság pontos képe, háttérben a magyar történelem legfontosabb eseményeivel. A filmet 2001-ben Golden Globe-díjra jelölték, amit végül Ang Lee nyert a Tigris és sárkány című filmjéért. (Érdekes, hogy az azévi Oscar-gálán éppen a Tigris és sárkány orozta el a legjobb operatőrnek járó díjat Koltai Lajos elől, akit Giuseppe Tornatore Maléna című filmjéért jelöltek.)

Csendesebb új évezred

Több filmet, de halkabb sikereket hozott Szabó Istvánnak az új évezred, a nemzetközi koprodukciók azonban továbbra is jellemzik alkotói stílusát. 2002-ben Stellan Skarsgaard és Harvey Keitel részvételével adaptál színpadi művet. Ezt követte a Csodálatos Júlia Annette Bening főszereplésével, Somerset Maugham Színház című regényének adaptációja, majd a hazai alkotókkal (Csányi Sándor, Tóth Ildikó, Eperjes Károly) készült Rokonok, Móricz Zsigmond regénye. Eddigi utolsó filmjét az Oscar-díjas Helen Mirrennel, a 2000-es évek német dívájával, Martina Gedeckkel és Eperjes Károllyal forgatta. Szabó Magda Az ajtó című regényének feldolgozása valószínűleg a főszereplő Mirrennek is szép emlék volt: videóüzenetben Londonból köszöntötte a ma 80 éves rendezőt.

Helen Mirren köszönti a 80 éves Szabó Istvánt

Helen Mirren Londonból köszönti a ma 80 éves Szabó Istvánt. Boldog születésnapot kívánunk mi is!

Közzétette: Magyar Nemzeti Filmalap – 2018. február 18.

Szabó István az elmúlt évtizedekben előbb megkerülhetetlen alakja lett a hazai filmművészetnek, hogy később minden sor vele kezdődjön. Gogol után úgyis mondhatnánk: minden mai rendező Szabó István köpönyegéből került elő. Kitüntetéseinek száma túl van a 60-on, számos hazai filmes és nem filmes szakmai, európai filmes díj fűződik nevéhez. Az első alkotó volt, aki itthonról a rendszerváltás hajnalán és azóta is folyamatosan a világ legismertebb színészeit és színésznőit nyerte meg filmes terveihez. Filmek mellett gyakran rendezett színpadi műveket és operákat is. 80 év után sem hagy fel a filmezéssel: egy korábbi interjúban azt mondta, ha csak rajta múlna, még Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét biztosan megfilmesítené. Egy ilyen európai regény szépen illene egy európai filmes karrierhez.

Avatar

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..