Fókuszban Hírek

Szuperhősök: erőszakosabbak, mint a gonoszok

Fegyverek, pusztítás, kínzás: a szuperhősök sokkal erőszakosabbak, mint ellenségeik. Mit tehetünk a gyerek érdekében?

A médiában megjelenő erőszak folyamatosan népszerű téma; semmiről sem lehet olyan hévvel és jóakarattal vitatkozni, mint az erőszakos filmekről és játékokról. Sajnos nem létezik sem kulturális közmegegyezés, sem tudományos konszenzus abban a kérdésben, hogy vajon a tévében, játékokban és moziban látható történetek milyen hatással vannak a fejlődő pszichére, és ez hogyan arányul mindahhoz a befolyáshoz, amit az otthoni nevelés, az iskola, a kortársak, a hírek és a kulturális kincsnek számító történetek stb. jelentenek.

Ám megkockáztathatjuk, hogy ha „a médiában” megjelenő erőszaknak van hatása, akkor az utóbbi évtizedben kitörő népszerűségnek örvendő szuperhősfilmek jócskán felelősek.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia friss tanulmánya szerint a modern szuperhős-filmek főhősei szignifikánsan több erőszakos cselekményt követnek el, mint ugyanezekben a filmekben a gonoszok: óránként 23 ilyen cselekedet esik rájuk, míg a főellenségekre csupán 18 – írja a The Wrap.

Tíz darab, 2015-2016 során megjelent filmet elemezve az AAP kutatása úgy találta, hogy nemcsak több erőszakos cselekedet írható a jófiúk számlájára (az említett óránkénti 23, szemben a rosszfiúk 18-ával), de az összes alkategóriában is ugyanúgy fennáll ez a különbség.

A harc (1.021 cselekmény), a halálos fegyver használata (659 cselekmény), a tulajdon pusztítása (199 cselekmény), az ölés (168 cselekmény), és a bullying/megfélemlítés/kínzás (144 cselekmény) kategóriái közül

mindegyiket gyakrabban követték el a szuperhősök,

mint ellenségeik.

A nemek szerint még ennél is torzabb a megoszlás. A férfi szuperhősök csaknem ötször annyi erőszakos cselekményt követnek el, mint hölgy kollégáik (óránként 34 vs. 7).

Hozzátehetjük, hogy szintén az AAP egy korábbi (2013-as) tanulmánya alapján az erőszak ábrázolása minden zsánerben egyre gyakoribb: az 1950-es évek óta az erőszakos cselekmények száma megduplázódott, 1985 óta a PG-13 filmekben a fegyveres erőszak megtriplázódott. Amikor 1985-ben az Egyesült Államokban bevezették a PG-13 osztályzást (= „szülői figyelem szükséges; 13 év alatti gyerekeknek nem ajánlott”), akkor ezek a filmek körülbelül annyi erőszakot tartalmaztak, mint a korhatár-korlátozás nélküli filmek; ma a PG-13 filmek olyan erőszakosak, mint az R („csak 17 éven felülieknek ajánlott vagy szülővel nézendő”) darabok.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia az eredményeket így kommentálja: „A gyerekek és kamaszok a szuperhősöket »jófiúknak« látják, és az, ahogyan a filmek a kockázatvállalási hajlamot és erőszakos cselekedeteket bemutatják, befolyásolhatja őket.

Hozzáteszik aztán azt az egyetlen tanácsot, amiről viszont

igenis létezik közmegegyezés: a szülőnek ott kell lennie és aktívan meg kell beszélni a látottakat!

Ez az egyetlen módja annak, hogy a gyermek kifejlessze a kritikus gondolkodás képességét és saját belső értékeit.

Az aktivitás kulcsszó: ha a szülő csak passzívan „együtt nézi” a filmet a gyerekkel, akkor a gyerekben az a benyomás ébred, hogy a szülő a látottakat jóváhagyja. Az ilyen passzív együttnézést vizsgálva „korábbi tanulmányok az agresszív viselkedés növekedését mutattak ki” – figyelmeztet John N. Muller, a kutatás egyik vezetője. Ugyanakkor (mint írtuk az e tekintetben példamutató Kubo és a varázshúrok című mese kapcsán) a gyerekek számára az erőszak nem szükségszerűen traumatizál, ha a megküzdés és a feloldás elég hatékony.

A vizsgált filmek mindegyike legalább PG-13 besorolású volt az Egyesült Államokban, tehát 13 éven aluli gyermek számára nem ajánlják. (Ezeknek az ajánlásoknak a hatékonysága persze kérdéses.) A vizsgált filmek a CNN szerint a következők voltak: Suicide Squad – Öngyilkos osztag, Batman: The Killing Joke, Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból, X-Men: Apokalipszis, Amerika Kapitány: Polgárháború, Batman Superman ellen: Az igazság hajnala, Deadpool, A Fantasztikus Négyes, Hangya és Bosszúállók: Ultron kora.

A tanulmánynak még csak absztraktja érhető el online, így a Filmtekercs nem tudta ellenőrizni a módszertant. Meg kell jegyeznünk: mivel a filmek természetszerűleg sokkal hosszabban ábrázolják a hősöket, mint a gonoszokat, ez is okozhatja a statisztikai trendet. Könnyebb ugyanis egy kétórás film során a főhős részéről kb. ötven erőszakos tettet megmutatni, ha ebből 100 percen át ő van a vásznon, míg ellenségeinek csak töredéknyi játékidő jut. A tanulmány pedig bizonyára nem kompenzált a képernyőidő megoszlása miatt (ha igen, azt már az absztraktban is jelezték volna).

És mivel a módszertan aránylag egyszerű számolásnak tűnik, a tanulmány bizonyára olyan részletekkel sem foglalkozik, mint hogy mi az erőszak motivációja, az hogyan jelenik meg a film erkölcsi terében, milyen hajlandósággal végzi a karakter (vonakodva vagy ellenkezőleg, örömmel). Bizonyára az implikált erőszakkal sem foglalkoznak (amikor tudjuk, hogy a főellenség lerombolt egy várost, de a konkrét erőszakos halálokat nem látjuk a vásznon); az absztrakt kifejezetten csak a vásznon megjelenő cselekmények számlálásáról ír.

További kérdés lenne az erőszak realizmusa; egy stilizált és vértelen összecsapás más hatással van a lélekre, mint a hitelesen megjelenő sérülés/halál (nem szükségszerűen kisebb hatással, csak másmilyennel – például deszenzitivizálhat, szemben a realizmus esetleges elrettentő hatásával).

Mit gondolsz a képregényerőszakról? Megnézheti a gyermeked a Marvel-filmeket?

És legfőképpen: leülsz vele megbeszélni? Ha igen, oszd meg a jó példát!

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Tárca rovatot vezeti. havasmezoi@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..