Fókuszban Hírek

Szuperhősök: erőszakosabbak, mint a gonoszok

Fegyverek, pusztítás, kínzás: a szuperhősök sokkal erőszakosabbak, mint ellenségeik. Mit tehetünk a gyerek érdekében?

A médiában megjelenő erőszak folyamatosan népszerű téma; semmiről sem lehet olyan hévvel és jóakarattal vitatkozni, mint az erőszakos filmekről és játékokról. Sajnos nem létezik sem kulturális közmegegyezés, sem tudományos konszenzus abban a kérdésben, hogy vajon a tévében, játékokban és moziban látható történetek milyen hatással vannak a fejlődő pszichére, és ez hogyan arányul mindahhoz a befolyáshoz, amit az otthoni nevelés, az iskola, a kortársak, a hírek és a kulturális kincsnek számító történetek stb. jelentenek.

Ám megkockáztathatjuk, hogy ha „a médiában” megjelenő erőszaknak van hatása, akkor az utóbbi évtizedben kitörő népszerűségnek örvendő szuperhős-filmek jócskán felelősek.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia friss tanulmánya szerint a modern szuperhős-filmek főhősei szignifikánsan több erőszakos cselekményt követnek el, mint ugyanezekben a filmekben a gonoszok: óránként 23 ilyen cselekedet esik rájuk, míg a főellenségekre csupán 18 – írja a The Wrap.

Tíz darab, 2015-2016 során megjelent filmet elemezve az AAP kutatása úgy találta, hogy nemcsak több erőszakos cselekedet írható a jófiúk számlájára (az említett óránkénti 23, szemben a rosszfiúk 18-ával), de az összes alkategóriában is ugyanúgy fennáll ez a különbség.

A harc (1.021 cselekmény), a halálos fegyver használata (659 cselekmény), a tulajdon pusztítása (199 cselekmény), az ölés (168 cselekmény), és a bullying/megfélemlítés/kínzás (144 cselekmény) kategóriái közül

mindegyiket gyakrabban követték el a szuperhősök,

mint ellenségeik.

A nemek szerint még ennél is torzabb a megoszlás. A férfi szuperhősök csaknem ötször annyi erőszakos cselekményt követnek el, mint hölgy kollégáik (óránként 34 vs. 7).

Hozzátehetjük, hogy szintén az AAP egy korábbi (2013-as) tanulmánya alapján az erőszak ábrázolása minden zsánerben egyre gyakoribb: az 1950-es évek óta az erőszakos cselekmények száma megduplázódott, 1985 óta a PG-13 filmekben a fegyveres erőszak megtriplázódott. Amikor 1985-ben az Egyesült Államokban bevezették a PG-13 osztályzást (= „szülői figyelem szükséges; 13 év alatti gyerekeknek nem ajánlott”), akkor ezek a filmek körülbelül annyi erőszakot tartalmaztak, mint a korhatár-korlátozás nélküli filmek; ma a PG-13 filmek olyan erőszakosak, mint az R („csak 17 éven felülieknek ajánlott vagy szülővel nézendő”) darabok.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia az eredményeket így kommentálja: „A gyerekek és kamaszok a szuperhősöket »jófiúknak« látják, és az, ahogyan a filmek a kockázatvállalási hajlamot és erőszakos cselekedeteket bemutatják, befolyásolhatja őket.

Hozzáteszik aztán azt az egyetlen tanácsot, amiről viszont

igenis létezik közmegegyezés: a szülőnek ott kell lennie és aktívan meg kell beszélni a látottakat!

Ez az egyetlen módja annak, hogy a gyermek kifejlessze a kritikus gondolkodás képességét és saját belső értékeit.

Az aktivitás kulcsszó: ha a szülő csak passzívan „együtt nézi” a filmet a gyerekkel, akkor a gyerekben az a benyomás ébred, hogy a szülő a látottakat jóváhagyja. Az ilyen passzív együtt-nézést vizsgálva „korábbi tanulmányok az agresszív viselkedés növekedését mutattak ki” – figyelmeztet John N. Muller, a kutatás egyik vezetője. Ugyanakkor (mint írtuk az e tekintetben példamutató Kubo és a varázshúrok című mese kapcsán) a gyerekek számára az erőszak nem szükségszerűen traumatizál, ha a megküzdés és a feloldás elég hatékony.

A vizsgált filmek mindegyike legalább PG-13 besorolású volt az Egyesült Államokban, tehát 13 éven aluli gyermek számára nem ajánlják. (Ezeknek az ajánlásoknak a hatékonysága persze kérdéses.) A vizsgált filmek a CNN szerint a következők voltak: Suicide Squad – Öngyilkos osztag, Batman: The Killing Joke, Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból, X-Men: Apokalipszis, Amerika Kapitány: Polgárháború, Batman Superman ellen: Az igazság hajnala, Deadpool, A Fantasztikus Négyes, Hangya és Bosszúállók: Ultron kora.

A tanulmánynak még csak absztraktja érhető el online, így a Filmtekercs nem tudta ellenőrizni a módszertant. Meg kell jegyeznünk: mivel a filmek természetszerűleg sokkal hosszabban ábrázolják a hősöket, mint a gonoszokat, ez is okozhatja a statisztikai trendet. Könnyebb ugyanis egy kétórás film során a főhős részéről kb. ötven erőszakos tettet megmutatni, ha ebből 100 percen át ő van a vásznon, míg ellenségeinek csak töredéknyi játékidő jut. A tanulmány pedig bizonyára nem kompenzált a képernyőidő megoszlása miatt (ha igen, azt már az absztraktban is jelezték volna).

És mivel a módszertan aránylag egyszerű számolásnak tűnik, a tanulmány bizonyára olyan részletekkel sem foglalkozik, mint hogy mi az erőszak motivációja, az hogyan jelenik meg a film erkölcsi terében, milyen hajlandósággal végzi a karakter (vonakodva vagy ellenkezőleg, örömmel). Bizonyára az implikált erőszakkal sem foglalkoznak (amikor tudjuk, hogy a főellenség lerombolt egy várost, de a konkrét erőszakos halálokat nem látjuk a vásznon); az absztrakt kifejezetten csak a vásznon megjelenő cselekmények számlálásáról ír.

További kérdés lenne az erőszak realizmusa; egy stilizált és vértelen összecsapás más hatással van a lélekre, mint a hitelesen megjelenő sérülés/halál (nem szükségszerűen kisebb hatással, csak másmilyennel –például deszenzitivizálhat, szemben a realizmus esetleges elrettentő hatásával).

Mit gondolsz a képregény-erőszakról? Megnézheti a gyermeked a Marvel-filmeket?

És legfőképpen: leülsz vele megbeszélni? Ha igen, oszd meg a jó példát!

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Ráadás és a Tárca rovatot vezeti. havasmezoi@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..