Fontos szerepet tulajdonítottak a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szerdai magyar napjának a fesztiválon jelen lévő magyar filmesek.
A magyar alkotók számára szervezett szerdai sajtótájékoztatón a fesztivál szerepéről szólva Bergendy Péter – aki a Vizsga című filmjével van jelen a TIFF-en – azért tartotta fontosnak a magyar napot, mert a fesztivál reklámja nagyobb nyilvánosságot biztosít a magyar filmeknek.
Forgács Péter médiaművész beszélt A dunai Exodus: A folyó beszédes áramlatai című kiállításáról, amely az azonos címmel 1998-ban bemutatott dokumentumfilm és a vele kapcsolatos kutatások nyomán készült, és amelynek a megnyitóját szerda délután tartják a Kolozsváron. Forgács elmondta: Andrásovics Nándor 1939-es és 1940-es titkos dunai útjain forgatott filmje ihlette kiállítását. A hajós 1939-ben szlovákiai és magyarországi zsidókat menekített a Fekete-tengerig, 1940-ben pedig besszarábiai német menekülteket szállított felfelé a Dunán.
„Nem érthetjük meg a saját szenvedéseinket, veszteségeinket, ha nem értjük meg mások szenvedéseit. Nem lehet valaki jó magyar, ha nem érti meg a románok szenvedéseit. Nem lehet valaki jó zsidó, ha nem érti meg a jó németek szenvedéseit” – fogalmazott Forgács Péter.
A kultúrák határvidékéről szólt Kincses Réka rendező is, akinek a Szülőföld, szex és más kellemetlenségek című filmje szerepel a fesztivál programjában. A rendező elmondta: Berlinben élő magyarként elemi erővel jött elő belőle a vágy, hogy egy hazátlan, kissé megtört identitású emberről készítsen filmet. Magyarázatként hozzátette: a probléma, amit feszeget, nagyon általános, hiszen a legtöbb ember nem ott él, hol született, életében sokszor költözik, sőt, ma már egyszerre több helyen is jelen van.
Deák Krisztina a fesztivál programjában szintén szereplő Aglaja című filmje kapcsán szintén a gyökértelenségről beszélt. „A pici gyerek, akit elszakítanak szülőföldjétől, anyanyelvétől, teljesen bizonytalanná válik” – jegyezte meg filmje főhőséről a rendező.
