Hírek

Új kismonográfia-sorozatot indított az MMA Művészetelméleti Tagozata

Az első három kötetet, köztük a dokumentumfilmes alkotópáros, B. Farkas Tamás és Kernács Gabriella életműkötetét pénteken mutatták be a Pesti Vigadóban.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke köszöntőjében kiemelte: a három kötet megjelentetése egyszerre jelenti a szakma régi adósságainak lerovását és olyan kötelességet, amellyel az MMA nem csupán önmagának, hanem a magyar nemzetnek is tartozik.

Dvorszky Hedvig Képek, szobrok, képernyő – B. Farkas Tamás és Kernács Gabriella filmjei a Magyar Televízióban című kötetéről az elnök megjegyezte, hogy az alkotópáros a világon is példátlan munkát végzett a képzőművészet és iparművészet televíziós prezentálása terén.

A kötet elsősorban a csütörtökön elhunyt B. Farkas Tamás és Kernács Gabriella a képzőművészet területéről készült televíziós filmjeivel foglalkozik, azon belül is kiemelten a portréfilmjeikkel. A fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány a házaspár 1967 és 2007 közötti teljes filmográfiáját is tartalmazza, valamint egy kitekintést az iparművészeti tárgyú filmjeikkel kapcsolatban – mondta el Dvorszky Hedvig, aki szerint a könyv az elmúlt 40 év művészetéről szóló sajátos nézőpontot ismertet meg az olvasóközönséggel.

Simon Géza Gábor A zenetudomány mostohagyermeke – A jazz és hatása Magyarországon 1920-1950 című kötetével kapcsolatban Fekete György megjegyezte: a jazznek sokáig a népzenéhez hasonló helyzete volt Magyarországon, hiszen hiába voltak világhírű jazz zenészei a Zeneakadémiának, nem volt külön jazztanszék egészen az 1960-as évekig.

Az 1950 előtt megjelent magyar jazzfelvételeket tartalmazó CD-melléklettel ellátott kötet szerzője, Simon Géza Gábor elmondta: a magyarországi zenetudósok közül máig szinte senki nem foglalkozott komolyan a jazzmuzsikával, és még a modern magyar jazzisták között is uralkodó az a téves gondolat, hogy a jazz csak az 1960-as évektől virágzott Magyarországon. Holott ha nem lettek volna korábban is jelentős jazzművészek, nem alapulhatott volna jazztanszak a Zeneakadémián 1965-ben.

A 125 évvel ezelőtt született Karácsony Sándor (1891-1952) gondolatai és munkái ugyanolyan aktuálisak ma, mint megírásuk idejében – mondta Fekete György Deme Tamás Gondolatok Karácsony Sándor művészetszemléletéről című monográfiájáról szólva. A kötet szerzője a bemutatón elmondta: a legalább hét nyelven beszélő, nyolc tudományos diszciplínát művelő Karácsony Sándor a 20. század legnagyobb magyar pedagógus-tudósa volt, akinek a nevét a kommunizmus alatt kikényszerített felejtés után ma már ugyan ki lehet mondani, de nem került be a magyar kultúra mélyáramába, műveit kevesen ismerik és olvassák.

Solymosi-Tar Emőke, a köteteket gondozó Művészetelméleti Tagozat vezetője elmondta: a sorozat következő kiadványa egy angol nyelvű kötet lesz, amelyben olyan illusztris magyar alkotók tanulmányai kapnak helyet, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bibó István, Illyés Gyula vagy Cs. Szabó László.

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Címlapon

Video

Kik a legújabb szereplők a streamingpiacon és vajon melyiküké a jövő? A VLOGtekercs második adásában folytatjuk a seregszemlét és egy kis jövendölgetéssel is készültünk!

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya

A videó Tóth Nándor Tamás cikke alapján készült.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..