Szabó Magda születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából interaktív Abigél kiállítás nyílt a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen.
A száz éve született, eredetileg költőként induló Szabó Magda olyan híres regények írója, mint a Freskó, a Régimódi történet, Az őz, – s mind közül talán a leghíresebb a színpadra és filmre vitt Az ajtó című műve. Sok írása foglalkozik női sorsokkal, és ebbe a vonulatba sorolható a magyar tévé néző közönség számára mindmáig emlékezetes műve, a Matula leányinternátus életét bemutató Abigél. A könyv, és a belőle készült film sikerét mi sem bizonyítja, mint hogy a Magyar Televízió által készült Nagy Könyv című vetélkedőben az Abigélt a harmadik legjobb könyvnek választották meg a nézők. Az 1978-as tévésorozat nagy sikerére való tekintettel – a Kossuth-díjas Szabó Magda tiszteletére,– emlékezzünk most mi is az Abigéllel.
A történet a II. világháború alatt játszódik. Vitay Georginát apja, Vitay tábornok az ország egy eldugott városában, a bentlakásos kálvinista Matula Leánynevelő Intézetbe iratja. A tábornok, aki a katonai ellenállás egyik vezetője, azért szeretné rejtekhelyen tudni a lányát, hogy lebukása esetén ne tudják a lányával árulásra zsarolni. Ginát örömmel befogadnák új osztálytársai, de egy kis butaság miatt kiközösítik. A lány kétszer is megpróbál megszökni, szerencsére Kőnig tanár úr megakadályozza. Az iskolák kényszerű bezárását követően Ginát a helyi ellenállók – Horn Mici és a polgári ellenállás vezetője, Kőnig tanár – az igazgató Gedeon-napi ünnepségén megszöktetik.
Az Abigél parádés szereposztása a korszak olyan sztárszínészeit vonultatta fel, mint az igazgató szerepében Básti Lajos, Kőnig tanár úrként Garas Dezső, Horn Miciként Ruttkai Éva, Zsuzsanna alakjában Piros Ildikó, a tanárnőket pedig Tábori Nóra, Schubert Éva és Temessy Hédi alakították. De a diakonisszák sem voltak kevésbé ismert nevek: Szerencsi Éva alakította Vitay Geeorginát, és olyan növendéktársai voltak, mint Zsurzs Kati, Bánfalvy Ágnes, Egri Kati avagy Rátonyi Hajnalka.
A Matula Református Gimnázium hatalmas kertjével, és a kertben álló ikonikus Abigél szoborral gyönyörű épület egységes látványaként tűnt a néző szemében, – valójában olyan virtuális tér volt, melyet számtalan helyszín részleteiből varázsoltak eggyé. A gimnázium homlokzatát a váci Püspöki Palota kölcsönözte, a Matula belsejét részben a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola belső tereivel, részben épített díszlettel jelenítették meg. A Váci székesegyház épületének homlokzata idézte meg azt a templomot, ahová istentiszteletre mentek a lányok, s amelynek harangzúgását is hallhattuk. A templomi belső jeleneteket viszont már a pesti Kálvin téri református templomban vették fel. A Matula intézet kertjét a Vácrátóti arborétum illetve a Püspöki Palota kertjének egy részén forgatott felvételekből vágták össze. A híres Abigél szobor pedig, amelybe a lányok a titkos kívánságaikat dobhatták, a XVIII. kerületi Üllői út melletti parkban található még ma is. És a vasútállomás, – ahonnan Georgina kétszer is szökni akart, – nem más, mint a váci vasútállomás.
Nos, ezt a letűnt világot idézi most meg a Magyar Rádió volt Pollack Mihály téri épületének két különböző helyszínén berendezett tárlat. Az egyik helyszínen Abigél szobra és a kis kert jeleníti meg az arborétumot, a másikon pedig egy tanterem és egy tanári iroda idézi fel Torma Gedeon igazgató szobáját. Itt a látogatók beülhetnek az igazgató irodájába, de akár Vitay Georgina egyenruháját is felpróbálhatják. A jelmeztárban több mint 80 ezer tételnyi anyagból válogatták ki azt a néhány tucatot, amelyet felhasználtak a kiállításhoz. A ruhák mellett az Abigél-történet különböző kellékeit és eszközeit is bemutatják, így többek között a híres gramofont is, amely a Gedeon-napi mulatságban a zenét szolgáltatta, amikor Vitay Georgínát Horn Mici megszökteti a Matulából. Herpai András muzeológus, a kiállítás rendezője elmondása szerint a látványon túl, azt az élményt szerette volna átadni a látogatóknak, hogy főszeplői, s ne csak a vitrinekben kiállított tárgyak szemlélői legyenek, – tehát maguk is a Matula diákjaivá váljanak.
