A Verzió fesztivál hat ukrán dokumentumfilmet tesz elérhetővé; a befolyt összeget ukrán dokumentumfilmesek támogatására fordítja.
Március 21. és 31. között a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál hat ukrán dokumentumfilmet tesz elérhetővé online az előző évekből, amelyek segítenek megérteni a kortárs Ukrajnát, az elmúlt évek társadalmi megmozdulásait, valamint az ukrán-orosz kapcsolat viszontagságait. A tíz napos kölcsönzés alatt befolyt teljes összeget az Ukrajnában maradt dokumentumfilmesek munkájának támogatására fordítja a fesztivál: a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál kiáll Ukrajna mellett – írja a fesztivál sajtóközleménye.
A támogatások a Docudays UA stábjának jutnak el, akik jelenleg nemzetközi adományokat gyűjtenek és koordinálnak, hogy az Ukrajnában maradt dokumentumfilmesek munkáját támogassák. A filmeseket felszereléssel, technikai eszközökkel és alapszükségleteik ellátásával támogatják a közösségi adománygyűjtésből, hogy folytathassák munkájukat Kijevben és további megszállt városokban, mint Harkov vagy Mariupol. Céljuk megörökíteni a putyini agressziót, a háború eseményeit és következményeit.
A Verzió hisz benne, hogy a most forgatott anyagok meghatározó képsorai lesznek a közeljövőnek és hiteles információforrásai az utókornak – írja a sajtóközlemény.
Iryna Tsilyk, A Föld oly kék, mint egy narancs rendezője egy videóüzenetben osztotta meg a Verzióval, hogy miért tartja fontosnak a dokumentumfilmesek munkáját ezekben a percekben is: „Az elmúlt hetek mindent megváltoztattak. Ukrajna lángba borult, Oroszország valódi népirtásba fogott Ukrajna ellen, de mi ellenállunk, és megvédjük a hazánkat. Hiszem, hogy győzni fogunk. Közben azt kérdezem magamtól, hogy mikor időszerű filmet forgatni, forgatókönyvet írni, filmeket vetíteni, és megvitatni azt, hogy háborús időkben miben áll a művészet ereje? Az elmúlt években erre kerestem a választ, mert szerintem nagyon is van ereje. Legalábbis a művészet bír valamennyi erővel, hiszen minden ember másképp reagál. Miközben vannak, akik fegyverrel a kezükben védik a hazát, addig mások történeteket mesélnek, ami szintén nagyon fontos. Mert a hallgatás is lehet egyfajta bűn.”
A filmekről röviden:
A 8-as akna (2010) egy túlélési recept a posztindusztriális Ukrajnában. Sznyizsnyébe járunk, ahol a város elkeseredett lakói évek óta illegálisan bányásszák a szenet, mindenki a túlélésért ás. Szívszorító történet gyerekekről, akiknek túl gyorsan kell felnőniük, példaképek nélkül. Az Ukrán seriffekben (2015) egy távoli ukrán faluba érkezünk, ahol nincs rendőrség, így két férfira bízzák a község biztonságát. Részletes és tragikomikus bepillantás mindennapi életükbe. A 17.
Verzió különdíjasa és a 2020-as Sundance Filmfesztivál legjobb rendezéséért díjazott, A Föld oly kék, mint egy narancs (2020), az ukrajnai Donyec-medencébe repít minket, ahol egy anya és négy gyereke filmforgatásba fog, hogy a háború mindennapi valóságáról a képzeletük segítségével tereljék el a figyelmüket. Az Euromaidan. Nyers vágás (2014) című filmben fiatal ukrán filmesek mindenáron szerették volna ország-világ elé tárni, milyennek látták ők a 2013-2014-as eseményeket. A dokumentálás vágya a forradalmárok közé vitte őket és így egyedülálló bepillantást tudnak nyújtani az ország jövőjéért folytatott tiltakozásokba. A 18. Verzión bemutatott Örökké esni fog (2020) képi világa a háború és béke körforgását mutatja be egy a szíriai háború elől Ukrajnába menekült család révén. Elmeneküljön-e a főszereplő a háború elől vagy segítsen enyhíteni a helyiek szenvedésén? A Semmi sem mutatja (2017) egy nőről szól, aki miután visszatér a háborúból, ahol őrnagyként szolgált, pszichológushoz jár Kijevben, küzdve a poszttraumatikus stressz szindrómával.
