Hírek

Visszatér a mozikba a klasszikus Ben Hur

Ben Hur

Ben HurHamarosan újra mozivásznon látható minden idők legtöbb Oscar-díját nyert filmalkotása, az 1959-ben készült Ben Hur. A grandiózus filmeposzt Budapesten a Puskin moziban és országszerte számos további helyszínen, digitálisan restaurált kópiáról vetítik.

A 2001: Űrodüsszeia, a Volt egyszer egy vadnyugat és A Keresztapa után egy újabb mozitörténeti klasszikus tér vissza a vászonra a Pannonia Entertainment kultuszfilm-sorozatában. A közel hatvan évvel ezelőtt, Lew Wallace azonos című regénye alapján készült Ben Hur a történelem egyik legizgalmasabb korszakának, a Római Birodalom virágzásának és Jézus korának monumentális feldolgozása – és ma már maga is történelem.

A Ben Hur korának legnagyobb költségvetésű szuperprodukciójaként minden tekintetben grandiózus volt. Elkészítésében ötvenezer közreműködő és nyolcezer statiszta vett részt, és mivel akkoriban még nem létezett számítógépes grafika, szinte minden díszletet felépítettek. A Róma melletti több mint 140 hektáros területen zajló forgatáshoz 300 építményt, köztük tíz háztömbnyi „Jeruzsálemet” emeltek, egymillió kelléket, százezer öltözéket és ezer páncélt gyártottak. A Földközi-tenger partjáról 40 ezer tonna fehér homokot szállítottak Rómába, a tengeri csata jeleneteihez pedig egy mesterséges tavat és komplett hajókat építettek. A legendás kocsiverseny nagyjelenetének arénáját egy éven át építették és több mint kétszáz óriási kőszobrot faragtak ki hozzá. A díszletek és jelmezek költségei akkora összeget tettek ki – csak az aréna 1 millió dollárba került – amelyet ma már egyetlen hollywoodi produkció sem vállalna, bár tény, hogy a CGI korában erre kevésbé is van szükség, mint akkoriban. A közel nyolc hónapig tartó feszített tempójú forgatáson az akkor vadonatúj, a szokásosnál jóval részletgazdagabb és szélesebb képet adó 70mm-es technikával dolgoztak, a méregdrága kamerákkal és speciális lencsékkel rögzített felvételekhez összesen 340 km hosszúságú filmszalagot használtak fel.

A William Wyler rendező és Sam Zimbalist producer irányításával dolgozó hatalmas stáb végül olyan művet alkotott, amely kitörölhetetlenül beivódott a mozgóképkultúrába. Hatalmas ívű történetvezetése, epikus zenéje és kivételes látványvilága a mai napig etalonnak számít a történelmi kalandfilmek között. A Charlton Heston főszereplésével készült három és fél órás filmeposz a korszak legsikeresebb filmjének bizonyult, minden addigi bevételi rekordot megdöntött és a televízió térhódítása miatt már-már a csőd szélén álló Metro-Goldwin-Mayer stúdiót megmentette az összeomlástól. Számtalan elismerése mellett 11 Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb főszereplő kategóriájában. Ezzel 38 esztendeig tartó rekordot állított be, amelyet felülmúlni azóta sem sikerült, csak megismételni. A Ben Hur különleges hazai vonatkozása, hogy 11 Oscar-díja közül az egyiket Rózsa Miklós magyar zeneszerző grandiózus filmzenéjéért kapta. További magyar vonatkozásai a filmnek, hogy leghíresebb jelenete, a mai napig lélegzetelállító, Golden Globe-különdíjjal elismert kocsiverseny a második stábot vezető Andrew Marton (Marton Endre) akció-rendező nevéhez fűződik, Ben-Hur hófehér lovai pedig a híres lipicai ménesből érkeztek. Az 1959-ben készült filmet hazánkban csak jóval később, 1982-ben mutatták be először.

15

Több mint fél évszázaddal az eredeti amerikai és 34 évvel magyarországi bemutatója után, 2016. május 19-től a Ben Hur limitált vetítéssorozat keretében néhány hétre visszatér a hazai mozikba. Budapesten a Puskin moziban eredeti nyelven, magyar felirattal, Szegeden, Pécsett, Debrecenben, Szentendrén és Nagykanizsán pedig magyar szinkronnal vetítik. Erre az extra-szélesvásznú, pazar látványvilágú mozira különösen igaz a mondás: aki nem látta nagyvásznon, nem is látta igazán!

A film digitális felújításának különlegessége, hogy jelenleg elérhető legmodernebb, ún. 8K szkennelési technikával készült, az eredeti 70mm-es negatív képkockáit a HD felbontás 16-szorosát jelentő pixelszámmal dolgozták fel, hogy a lehető legjobban megközelítsék az eredeti film minőségét. A restaurációt Warner Bros laborja végezte a film 50. évfordulójához kapcsolódóan, 1 millió dolláros büdzséből. A film közel 400.000 képkockájának egyenkénti feldolgozása végül két év csúszással, 2011-re fejeződött be, első alkalommal a 49. New York-i Filmfesztiválon mutatták be a nagyközönségnek. Mozivásznon azóta csak ritkán, egy-egy fesztivál keretében lehetett látni szerte a világban.

Címkék

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com