Interjú

A magyar almáról – nemcsak Hófehérkének – interjú Tősér Ádámmal

mediatanacs

mediatanacsHogy Hófehérke milyen almát evett, nehéz lenne megmondani, viszont hogy mi milyet ehetünk itthon, arról sokat elárul Tősér Ádám dokumentumfilmje.

Sokan hungarikumnak tartják ezt a gyümölcsöt, mégis, a hagyományos fajták, mint a jonatán vagy a starking egyre inkább eltűnnek a hazai üzletek polcairól. A jelenlegi helyzet feltérképezéséről, a romantikus mítoszok és a valós iparági viszonyok összevetéséről szól a rendező A magyar alma című munkája, amelyre a Médiatanács Kollányi Ágoston-pályázatán nyert támogatást.

Tősér Ádám, rendező, producer, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett Almási Tamás osztályában adásrendezőként. Mintegy másfél évtizede foglalkozik filmezéssel; játék-, dokumentum- és rövidfilmeket is készített. Egyik legismertebb filmje az utóbbi évekből a producerként jegyzett A Hópárduc talpra áll című dokumentumfilmje, amely Erőss Zsolt hegymászóról szól. Vágóként is dolgozik, egyebek mellett a Varga Katalin balladája című magyar-román játékfilm is az ő keze munkáját dicséri.

Miért érdekes egy filmesnek manapság a magyar alma?

Többek között személyes okok vezéreltek a témaválasztáskor, a hazai mezőgazdaság sorsa mindig is foglalkoztatott. Úgy gondolom, hogy az alma példája kellően reprezentálja az egész iparág helyzetét is. A film elkészítésével egy olyan ablakot kívánunk kinyitni, amely egyúttal a mezőgazdaság szélesebb spektrumára is rá tud mutatni.

Valóban a jonatánt nevezhetjük hungarikumnak az almák közül?

Nem tudok rá jó választ. A jonatán ugyanis az egyik legelterjedtebb fajta, azonban nem magyar eredetű. Van viszont számtalan olyan hazai ősi fajta, amely már csak génbankokban maradt fenn, például az Őrségben vagy a szabolcsi Újfehértón, ahol több mint ezer fajtát próbálnak megmenteni a kihalástól – talán azok közül lenne érdemes választani. Manapság ezek a fajták azért kevésbé népszerűek, mert nem gazdaságos a nagyipari termelésük, sérülékenyebbek, kevésbé tarthatók el, kevésbé tűrik a kártevőket vagy a szélsőséges időjárást. Jonatánból is azért találnak a magyar vevők egyre kevesebbet, mert munkaigényes a termelése, kevésbé ellenálló a keresztezett fajtákhoz képest. A termelt prémiumkategóriát viszont egyedül az exportpiacokon tudják megfizetni, jellemzően Németországban. A spektrum alsó részén lévő léalmát tekintve érdekes, hogy a belőle készülő feldolgozott termékek nagy részét szintén külföldre adják el Magyarországról. Emellett pedig számottevő mennyiséget importálunk is, főleg a középkategóriában.

Mi volt a legmeglepőbb, amit megtudott az almáról a forgatások során?

Eleve elég sok mindent tudtam az iparágról, de meglepő volt látni, hogy a régióbeli országok egyike-másika, például Ausztria vagy Lengyelország mennyivel jobban tudott élni az almatermesztés kínálta lehetőségekkel. Beszédes adat, hogy a lengyelek a rendszerváltás óta minimum megötszörözték az almaexportjukat.

Mit mutat az alma magyarországi helyzete, milyen állapotban van a hazai mezőgazdaság?

Elsősorban azt emelném ki, hogy az üzleti szemlélet, a haszonszerzés mint hajtóerő nagyon erős, és az almára építő sikeres vállalkozások prosperálnak. Az olyan ültetvények viszont, amelyek nem tartják a lépést, ahol korszerűtlen termelés folyik, nem versenyképesek a modern technikát alkalmazó gazdaságokkal szemben. Ha ma valahol finom almához jutunk, akkor az valószínűleg nem azért van, mert a gazda olyan szeretettel kapált a hátsó kertben nevelgetett almafái körül, hanem mert az ültetvény tulajdonosa tartotta magát a precíz termelési folyamatokhoz és a növényvédelmi előírásokhoz.

A magyar mezőgazdaság előtt az a fő kihívás, hogy a jó minőséget és a nagy mennyiséget egyszerre állítsa elő. Sok esetben vagy az egyik, vagy a másik még hibádzik, pedig így lehetne igazán előrelépni. Meg kell jegyezni, hogy Magyarországon sokan a termelésben, az értékesítésben nem csak etikailag tiszta módszerekkel próbálnak gazdasági előnyhöz jutni. Emellett azt is tudni kell, hogy vidéken más típusú ügyeskedések, megoldási javaslatok tapasztalhatók, mint a városokban.

Milyen készültségi fokon áll a film?

A forgatás nagy részét befejeztük, már csak egy-két jelenet rögzítése hiányzik. Most éppen arra várunk, hogy essen a hó, mert tervezünk egy olyan részt is, ahol a budapesti nagybani piacot mutatnánk be, ahol intenzíven adják-veszik télen is az almát. Ezen kívül még az alma feldolgozási folyamatáról szeretnénk forgatni, ehhez egyeztetések folynak az egyik gyümölcslégyártó nagy magyarországi üzemével. Narratív dokumentumfilmet készítünk, közvetlen nyilatkozók nélkül. Egyrészt azért, mert a beszélő fejek felett eljárt az idő, másrészt mert sokan nem mondták volna el őszinte véleményüket a kamera előtt.

Hogyan ajánlaná a nézőknek, miért érdemes megnézni ezt a filmet? Ki az ideális néző?

Érdekes kérdés. Azt hiszem, a rendezők általában olyan embereknek csinálnak filmet, akik olyanok, mint ők maguk. Ennek a filmnek az esetében számomra az ideális néző olyan valaki, aki távol esik a bemutatott világtól, neki válhat a leginkább érdekessé a téma. Néha egészen furcsa elgondolásokat lehet hallani városiaktól arról, hogy a mezőgazdasági folyamatok egyes elemei hogyan zajlanak – a film segíthet helyretenni néhány téves elképzelést.

Mi a véleménye a Kollányi-pályázat felépítéséről, a Médiatanács ismeretterjesztő filmes támogatási gyakorlatáról?

Úgy látom, hogy pályázóbarátibb lett, és jó irányba mentek a változások az ORTT-s időkhöz képest. Jó, hogy megszűntek a korábbi ésszerűtlen, értelmetlen adminisztratív, formai megkötések, és már nem érezni a bürokratikus akadályokat, hanem tényleg a beadott pályázati anyagra koncentrálnak.

Örülök, hogy a pályázatokat több lépcsőben szelektálják, mert egyrészt ez számunkra is munkát takarít meg, másrészt a konzultációkon alkalmunk nyílik kifejteni a teljes elképzelést, amit papíron korábban csak korlátozottan tudtunk megtenni, így bármilyen felmerülő kérdést könnyen tudunk tisztázni.

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés