Interjú Magazin

Észt Hét 2013: A reality-k negatív vonzásában – interjú Toomas Hussarral

hussarToomas Hussar az Észt Hét keretein belül bemutatásra kerülő filmje, a hazai porond után nemzetközi színtéren is egyre nagyobb sikert elkönyvelő Gombászók kapcsán érkezett Budapestre. A rendezővel kollégánk beszélgetett többek között a filmről, egy minimálbéres valóságshow-ról és az észt film helyzetéről.

A Gombászók hatalmas sikert ért el hazájában, Észtországban és számos nemzetközi filmfesztiválon is az egyik kedvencévé vált mind a kritikusoknak, mind a közönségnek. Számított erre a fogadtatásra?

Egyáltalán nem. Arra gondoltam, hogy készítek egy egyszerű kis filmet, ami azért első filmnek elmegy, szóval nagyon váratlanul ért, hogy ennyire népszerű lett.

Miben látja a siker titkát?

Nem tudom igazán megmondani. Sok minden lehet. Úgy gondolom, egy könnyen követhető, a humort ügyesen használó műről van szó, ami remélem, azért nem túl közönséges, és élvezhető a széles rétegek számára is. Talán ez az egyik legfontosabb ok. Mindenesetre örülök a sikernek.

Ön írta a forgatókönyvet. Régóta őrizgette már az íróasztalfiókjában, amikor lehetősége nyílt vászonra vinni?

Az az igazság, hogy nagyon gyorsan született meg a fejemben az ötlet. Minden ott kezdődött, hogy kitaláltam: szeretnék rendezni egy kis költségvetésű filmet, ami egy erdőben játszódik. Megkérdeztem a produceremet, mikor tudnánk elkezdeni a forgatást. Ő pedig elővette a határidőnaplóját és elkezdte lapozgatni, majd azt válaszolta, hogy másfél év múlva. Ekkor még azt gondoltam, hogy egy thrillert fogunk összehozni.

Ez azt jelenti, hogy a forgatókönyvet lényegében ez alatt a másfél év alatt írta meg?

Igen, pontosan. A filmet pedig rövid előkészületek után másfél hónap alatt forgattuk le. Legnagyobb meglepetésemre minden zökkenőmentesen haladt. Nem voltak bonyodalmak, ami egyrészt annak is köszönhető, hogy hihetetlenül profi csapat állt mögöttem.

Ha már a csapatnál tartunk: remek alakításokat láthatunk a filmben. Mennyire volt nehéz megtalálni a színészeket a főbb szerepekhez?

Őszinte leszek, nagyon egyszerű volt. Eleve rájuk írtam a szerepeket. Ráadásul a főszerepekben látható színészek mind jó barátaim.

Voltak olyan konkrét személyek, közéleti szereplők, vagy akár ismerősök, akik kisebb vagy nagyobb mértékben mintául szolgáltak ezekhez a karakterekhez?

Nincs semmi ilyen kapcsolat, teljes egészében kitalált figurákról van szó.

Értem. A történet egyes részeinek tekintetében is ugyanez a helyzet? Gondolok itt arra például, hogy tényleg ennyire népszerű elfoglaltság Észtországban a gombászás, mint ahogy filmben látjuk?

Nos, valóban sokan járnak gombászni, sőt sokan el is tévednek. Az észt véderőnek van egy helikoptere, aminek a fő elfoglaltsága az, hogy megtalálja a gombászás közben eltévedt embereket.

gombaszokUgyanez a kérdés jut eszembe a filmben látható valóságshow-val kapcsolatban is. Elég egyértelmű, már-már maró médiakritika kapott helyet a Gombászókban, és az ilyen típusú műsorokról is határozott véleményt fogalmazott meg. Az irónia nyilvánvaló, de van egy tévében futó konkrét program, amiről mintázta a filmben látható délutáni show-t?

Ilyen műsor nem létezik, pusztán próbáltam ezeknek a programoknak a legjellemzőbb tulajdonságait összegyúrni. Akármennyire is ironizáltam a témán, a legironikusabbnak mégis azt látom, hogy mennyi nézője van ezeknek műsoroknak.

Kanyarodjunk el egy kicsit a filmtől. Hogyan lett önből rendező?

1986-ban jelentkeztem a főiskolára, ahol színész tagozatra szerettem volna bejutni. Ez nem sikerült, de arról nem mondtam le, hogy bekerüljek az úgynevezett filmes körökbe. Próbáltam kapcsolatokat teremteni, közben lehetőségem nyílt két rövidfilmet készíteni. Ezután különböző időszakok következtek az életemben. Dolgoztam például egy ideig a reklámszakmában, amiből végül teljesen elegem lett. Abba konkrétan bele lehet bolondulni.

Ha jól tudom, televíziónál is dolgozott.

A tévé marginális dolog volt az életemben. Tíz évvel ezelőtt, amikor Észtországban nagyon divatban voltak a különböző reality-k, vodkázgatás közben mi is kitaláltunk egyet az egyik haverommal, ami aztán végül adásba  került. A lényege az volt a műsornak, hogy vettünk hat híres embert, betettük őket egy lepukkant házba, ahol az észt minimálbérből kellett megélniük. A második vagy harmadik legmagasabb nézettséget produkálta abban az évben. Egyébként leginkább színházi területen dolgoztam.

Végül eljutott odáig hogy filmet forgasson. Mennyire nehéz elérni, hogy támogassák valakinek a filmötletét?

Néha nagyon szubjektív, hogy milyen filmeket támogatnak. A pénzügyi része egy filmnek pedig mindig nagyon nehéz kérdés. Észtországban évente átlagosan négy-öt film készül el. A tavalyi egy különleges év volt, mert tíz észt filmet mutattak be. Azt nem tudom, hogy másnak mennyire nehéz megvalósítani egy ötletet. Korábban egyszerűen nem álltam készen rá, és nem is akartam nagyjátékfilmet forgatni.

Mik a jövőbeli tervei? Ezentúl elsősorban filmeket szeretne forgatni?

Mostanában egy újabb forgatókönyvön dolgozom, de távolabbra nem nagyon tervezek.

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n szerzett MA diplomát filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakokon. Érdekli a streaming platformok világa. Szívesen készít interjúkat. Szabadidejében fotózik, néhány képe az oldalon is látható.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com