Interjú

„A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene. A kérdés az, hogy átérzed-e?” /A.K.K.E.Z.D.E.T.P.H.I.A.I./ – Interjú Kovács Kristóf filmrendezővel

5554_3844940784f3a634ae9f2eA Magyar Média Mecenatúra program 2011-es dokumentumfilm pályázatán Kovács Kristóf Besence Open című különleges dokumentumfilmterve is támogatást nyert. A film egy kis ormánsági falu, a 126 fős Besence történetét mutatja be. A dél-baranyai zsákfalucska 2009-ben egy teniszpálya kivitelezésére nyert támogatást. Az egyik kereskedelmi televízió is hírt adott az esetről, az alábbi bevezetővel konferálva fel a hírt: „Se ütő, se labda, se játékos, mégis teniszpályát építenek egy baranyai zsákfaluban.” Az országos szinten beinduló szóbeszéd hatására a falu lakóinak 40% vett kézbe teniszütőt. Hogy hogyan kell használni, azt pedig Huszár Károly teniszedző tanította meg nekik.

Hogyan kezdte a filmezést?

Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben!

Gyerekkorom meghatározó élményei közé tartoznak nagymamám vetítései. Szupernyolcas kamerájával megörökített felvételekről nézhettük vissza családom ünnepnapjait, és az általa vezetett szociális otthon hétköznapjait. Kifejezetten izgalmasnak találtam, ahogyan a családom emlékezetének részévé váltak a felvételek. Aztán az életem egy különösen érzékeny szakaszában jártam a Miskolci Egyetem kulturális antropológia szakára, ahol Willkommen című diplomafilmemmel tettem záróvizsgát.

Miről szólt a diplomafilmje?

A film egy nyugat-dunántúli roma túlélési stratégiát mutat be, melyből fény derül arra, hogyan vándorol a lom nyugatról keletre, hogyan értékelődik fel útközben, és hogyan válik egyre nagyobb üzletté.

Milyen filmet készített még?

2007-ben filmünk sikere folytán forradalmi hangulatban készítettük el Malaccal teljes című dokumentumfilmünket Stalter Judit producerrel. A filmet a 39. magyar filmszemlén rendezői díjjal és a diákzsűri különdíjával jutalmazták.

2011-ben nyert a Médiatanács dokumentumfilmes pályázatán a Besence Opennel. Hogyan talált rá erre a történetre?

Az egyik kereskedelmi televízió hírbejátszását látva alkotótársammal, Takács Gáborral egyetértettünk abban, hogy Besencéről a teniszpálya átadása után már csak egy tréner hiányzik. A lázas szervezés eredményeként költözött a faluba Pécsről Huszár Károly, aki a hetvenes években a román teniszválogatott edzője is volt. Ebben az időszakban az Ion Tiriac és Illie Nastase páros megállíthatatlan győzelmi sorozata tette népszerűvé ezt a sportot Romániában, a játékosokat nemzeti hősként tisztelték.
libateniszHogyan kezdte meg a kapcsolatfelvételt a falu lakóival?

Autóba ültünk, és Szepesi Dávid operatőrrel kiegészülve leutaztunk Besencére, ahol akkor már gyakorlatilag mindenkit ismertünk, mert a szomszéd faluban forgattuk Malaccal teljes című filmünket.

Mit lehet tudni erről a faluról?

A falu életében az utóbbi években nagy változások mentek végbe, melyek jórészt Ignácz József polgármester elszántságának köszönhetőek. Ő hozta létre és tartja azóta is működésben a „Gondoskodó falu” programot. Ennek célja a munkaerőpiacról évtizedek óta kívül rekedt embereket a rendszeres munkával és a tartalmas szórakozással (jelen esetben teniszezéssel) járó életre kondicionálni, és az öngondoskodást újra megtanítani számukra. Ehhez rengeteg türelemre és kitartásra van szükség úgy a polgármester, mint a falu lakóinak részéről. A besenceiekbe vetett bizalmát Ignácz József a személyes tapasztalataira alapozza, hiszen ő is ebben a közösségben nőtt fel, ahol az együttélés alapszabályait már nagyszüleik kidolgozták.

Hány embert érint ez a program?

Minden családból dolgozik valaki és remélem ez így is marad.

Hogyan lehetett rávenni a lakókat a teniszezésre?

Megnyerték a pénzt a teniszpályára és megépítették azt. A lakókat nem rávenni kellett a teniszezésre, hanem megtanítani. Huszár Károly edzőt is meglepte a rengeteg beiratkozó, így a túljelentkezés miatt a felnőtt férfi korosztályban két csoportot is indított, valamint kialakított egy pályabeosztási rendszert, hogy a pálya foglaltságából adódó konfliktusokat megszüntesse. Besence lakói komolyan meg szeretnék mutatni, hogyan lehet legitim ötlet az eldugott zsákfaluban teniszpályát építeni, és mi is komolyan vesszük a feladatot, hogy dokumentumfilmünkkel ezt bemutassuk.
kari_jezusKik szólalnak majd meg a filmben? Mennyi ideig forgattak?

A film főszereplői a falu lakói. Őket kísértük végig mindennapjaik és teniszedzéseik során. Interjúkat azonban nem készítettünk, hiszen a besenceiek olyan közel engedték a stábot magukhoz, hogy lefilmezett élethelyzeteikben is beszédesek maradtak. A filmet erősen meghatározza a nyersanyag mennyisége és annak minősége, ezért tökéletesen lényegtelen meddig forgattuk. Batka Annamária a film vágója 180 órányi nyersanyagot digitalizált. Innen indult a dokumentumfilm készítésének egyik rendkívül izgalmas fázisa, a vágás, ami azt jelenti, hogy 10748 percet kell fájó szívvel elengednünk, és 52 percben elmesélni a tanulságos történetet.

Láthatnak majd a nézők izgalmas teniszmeccs-jeleneteket is?

A teniszmeccsek természetesen izgalmasak lesznek, ugyanannyira, mint azok a valós problémák, melyekkel a falubeliek találkoznak a pályán belül és kívül. Ezekre a közösségnek lokális szinten kell megoldást találnia.

A forgatás után, mondjuk öt év múlva, visszamenne megnézni, hogy mi történt?

Persze, boldogan. Ahogy az ember találkozik a barátaival. Ez a film forgatásától teljesen független dolog.

Fontosnak tartja-e a műfaj támogatását?

Természetesen borzasztóan fontosnak tartom, a kialakult támogatási rendszernek pedig látom a pozitív oldalát.

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!

Podcast

Hirdetés

Hirdetés