Interjú

Az igazság soha nem késő – Interjú Jelenczki István filmrendezővel


jelenczkiA Magyar Média Mecenatúra program 2011-es dokumentumfilmes pályázatán Jelenczki István Az igazság sohasem késő című filmterve is támogatást nyert. A tényfeltáró három részes dokumentumfilm egyenes folytatása a 2007-ben befejezett „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956. I-IV., és a 2008-ban elkészített Tóth Ilonáról szóló, „Tisztítótűz tetején álltunk” című dokumentumfilm-sorozatoknak. A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el „az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az Alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.

Filmográfiájából kiderül, hogy előszeretettel készít filmeket a közelmúlt történelmi eseményeiről. Mikor jutott arra a gondolatra, hogy az igazságtétel törvény ügyét dokumentumfilmben kellene bemutatni?

2005-ben forgattam a „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956 I-IV. című filmemet, amelynek egyik szakértő megszólalója Zétényi Zsolt volt, s ennek a filmnek a negyedik részében röviden elmondta az általa kidolgozott igazságtételi törvény sorsának alakulását. Amikor befejeztük a forgatást, mindketten úgy álltunk fel, hogy erről az igazságtalanságról jó lenne egyszer még filmet készíteni.

Az eltelt nyolc éven keresztül folyamatosan készíthettem filmeket, igaz állami támogatás nélkül. Amikor 2011-ben megjelent a Médiatanács első dokumentumfilmes pályázati kiírása, azonnal ez a téma jutott eszembe.

Hogyan kezdett neki a téma kutatásának? Kiket keresett meg?

Korábbi filmjeim, a Tóth Ilona drámáját feldolgozó ”A tisztítótűz tetején álltunk”, a „ Háború a nemzet ellen”„A hatalom cinizmusa” és a korábban említett film is érinti az elmaradt igazságtételt. A hosszú éveket átfogó filmek előkészítő munkájához mindig az adta az alapot, hogy a korszakkal foglalkozó kiváló történészek, jogtörténészek által publikált könyveket, tanulmányokat megismertem. Persze azt nem állítom, hogy minden megjelent könyvet elolvastam volna, mert akkor valószínű a filmek nem készültek volna el. De valamennyi filmemre alaposan felkészülök, igyekszem a korszakot ismerő szakértők, érdekeltek, és érintettek legszélesebb körét felkeresni, megszólaltatni.

bagdy_emoke_1b.jpg

A forgatás: Bagdy Emőke egyetemi tanár, pszichológus és Jelenczki István filmrendező

Miért tartja fontosnak a törvény történetének bemutatását?

Azért, mert ha ez a törvény hatályba lépett volna, akkor maga a nemzet kapott volna igazságtételt azért a mérhetetlen számú gyilkosságért, kínzásért, megaláztatásért, kifosztásért, amit el kellett szenvednie 1944 és 1990 között a kommunizmus diktatúrája alatt.

Meggyőződésem, hogy a kisiklott, vagy tudatosan kisiklatott rendszerváltásnak – én gyarmatváltásnak nevezem – része volt, hogy szabotálni kellett az igazságtételi törvényt, ami igazságot szolgáltatott volna a magyarságnak, és egy kis lelki megnyugvást, gyógyulást jelenthetett volna a meggyötört generációk számára. Ezt a szabotázst persze senki sem vállalja, írásos bizonyítéka feltételezhetően nincs és nem is kerülhet elő.

Engedje meg, hogy egy idézettel fejezzem ki nem csak a saját véleményemet és egyben a film lényegi üzenetét. Ezt a gondolatot Simon Wiesenthal fogalmazta meg 1992. május 10-én egy televíziós interjúban: „Ha érvényben van az elévülés, a magyar nép ellenségei azt tehetik, amit akarnak”.

A politikai okokból elkövetett bűncselekmények kérdése a mai napig kényes téma. Hogyan lehet ezt megfelelően kezelni?

Teljes tényfeltárással, minden bűnös megnevezésével politikai hovatartozás nélkül. A 2012-ben érvénybe lépett törvény jog alkotta keretein belül a felelősségre vonás és a büntetőjogi következmények betartása. Alapfeltételnek tekintem még, és lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem, hogy a bűnelkövetők és jogutódjaik kérjenek nyilvánosan bocsánatot, és kövessék meg a magyar nemzetet, valamint mindazon személyeket, családokat, akiket évtizedeken át megsértettek, megaláztak, megkínoztak, meggyilkoltak.

szakaly_sandor.jpg

A forgatás: Szakály Sándor történész és a stáb

Az Országgyűlés 1991-ben kimondta, hogy a törvényjavaslat elfogadását nem a bosszú és a megtorlás, hanem az törvényesség és az igazságtétel szelleme kell, hogy vezesse és csak a legsúlyosabb bűnök megtorlására kell lehetőséget adni, az Alkotmánybíróság szerint azonban a hazaárulás és a hűtlenség megítélése rendszerspecifikus. Ön mit gondol erről?

Véleményem szerint minden történelmi helyzetben a haza üdvét kell szolgálni mindenkinek, légyen az politikus, vagy bármelyik honfitársunk. A haza és a nemzet nem politikai rendszerekhez kötött.

Őseink, hőseink, akik több évezreden át megtartották a Kárpát-medencét magyarnak, azt a kötelező felelősséget ruházták ránk, hogy akik a magyar nyelvet beszélik, akik a magyar földben megtermelt búzából készült kenyeret eszik, azok soha ne hódoljanak be idegen nagyhatalmaknak, legyen az török, Habsburg, szovjet, vagy a most rajtunk uralkodó globális háttérhatalom. „A haza minden előtt”.

Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a törvényszöveg sérti a jogbiztonság követelményét, mivel indoklása szerint a büntető törvénykönyv alapján már elévült bűncselekményeket kívánt újra büntethetővé tenni. Fontos-e hogy visszamenőleg ne merüljön fel az igazságtétel kérdése, vagy fontosabb, hogy a múltat lezárjuk. Meddig mehet el Ön szerint az igazságtétel?

Nem fogadom el a kettős mércét. Filmemben tudatosan idézem Simon Wiesenthalt, aki szintén nem tesz különbséget a kommunizmus és a nácizmus bűnei között. Nem világos számomra, hogy kik és miért gondolják azt, hogy bármely ideológiai rendszer, amelynek bizonyítottan több mint százmillió áldozata volt mentesülhet a felelősség alól, vagy azt, hogy ezen rendszerek működése alatt elkövetett bűncselekmények elkövetőivel szemben másként kell eljárni?

Ön szerint tisztán jogi alapon meg lehet ítélni ezeket a kérdéseket?

Az 1956-os forradalom alatt és a megtorlás során 67 sortűz volt Magyarországon. Egy-egy sortűznél akár sok-sok ember életét is kioltották, ezért a büntetőjogi jogkövetkezmény az ilyen esetekben értelemszerűen nem lehet arányos a bűn mértékével. Ezért kell egy erkölcsi megtisztulási folyamat is, amelynek során a bűncselekmények felelősei azt mondják: én tettem, én voltam a bűnös, és vállalom érte a felelősséget. Ezt a folyamatot a már előbb említett tényfeltárás és a bűnösök megnevezése indíthatja el.

Hogyan lehet bemutatni filmes eszközökkel egy törvényjavaslat történetét? Kik szólalnak meg a filmben?

Ez a filmem is, mint az előzőek csaknem mindegyike, párhuzamos szerkesztésű. A törvényjavaslat történetét, parlamenti vitáját a magyar televízióban őrzött archív felvételek segítségével tudtam követhetővé tenni. Emellett a tavalyi év folyamán, 2012-ben a történet legfontosabb szereplőivel készítettem interjút, Zétényi Zsolttal, a törvény megalkotójával és beterjesztőjével, Kónya Imrével, az MDF-frakcióvezetőjével, valamint Zlinszky Jánossal, akkori alkotmánybíróval. A történet akkori két fontos szereplője kitért a megszólalás elől: Balsai István, igazságügyi miniszter és Sólyom László, Alkotmánybírósági elnök.

A harmadik szálon olyan történészeket és jogtörténészeket kértem fel, akik az igazságtételhez tartozó történelmi események – II. világháború, szovjet megszállás, az ötvenes évek terrorja, az 1956-s forradalom és megtorlás – szakértői. Negyedik szála a filmnek két olyan hiteles személy vallomása, aki egyben hőse és áldozata is az 1956-os forradalomnak és a kádári megtorlásnak. Az ötödik szála a filmnek egy olyan történeti áttekintés, amely az igazságtételt a magyar nemzet évszázadokon átívelő történelmi folyamatába helyezi.

Az Artportal.hu oldalon azt írják az önéletrajzában, hogy fotós és filmes életművének szinte kizárólagos tárgya a halál, az elmúlás problémája. Így van ez?

Nem így van. Azokban az alkotásaimban, amelyekben a halált állítom középpontba, minden esetben a halál tükör mivoltát fogalmazom meg. Ebben a tükörben pedig azt látjuk, hogy mennyiben tudtunk, tudunk eleget tenni annak az alaptörvénynek, amely úgy szól: az Élet és a Létezés, az Szentség.

Vannak már újabb tervek, jöttek már szembe újabb történetek, amelyeket szívesen megfilmesítene?

Igen, sok-sok tervem van, ezek között nemcsak dokumentumfilm, filmvers, hanem játékfilm is szerepel.

kahler.jpg

A forgatás: Kahler Frigyes egyetemi docens és a stáb

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com