Interjú

Fekete bárány marad a rózsaszínű birkagyerek? – Interjú Goda Krisztinával

Goda Kriszta
Fotó: Barta Szabolcs

Fotó: Barta Szabolcs

Bertit, a rózsaszínű barikát fehérre akarják festeni, de a családja kiáll mellette és nem engedi. Erről szól Goda Krisztina és Udvardi Jenő közös rajzfilmsorozatának első epizódja, melynek elkészítését a Médiatanács támogatta. A mese hiánypótló az óvodás és kisiskolás korosztály számára, hiszen – ahogy az első epizód tartalmából is kitűnik – olyan fontos társadalmi értékekkel ismerteti meg a gyermekeket, mint a tolerancia vagy az önálló gondolkodás. Emellett vicces, szerethető és anélkül köti le a gyermekek figyelmét, hogy agresszív vagy sokkoló jeleneteket tartalmazna. De honnan jött Berti ötlete? És mi a nehezebb: írni, vagy rendezni? Goda Krisztinával ezekről a kérdésekről is beszélgettünk. 

Játékfilmes sikere után most miért fordult a gyerekmesék felé?

Adta magát a helyzet, hiszen Veronika kislányommal – aki most három és fél éves múlt – sok mesét néztünk, és láttam, mennyi erőszakos, a gyerekek számára nem megfelelő mese van jelen a piacon. Egyébként nem ez az első alkalom, hogy gyerektörténettel foglalkozom. Évekkel ezelőtt már volt egy színészekkel készülő, de számítógép-animációs világban játszódó mesefilmtervem 3D-ben, de az olyan drága lett volna, hogy egy időre le kellett tennem róla.

Hogyan pattant ki a fejéből a mostani barikás ötlet?

Közös koncepció volt Udvari Jenővel, a rendezővel. Ő álmodta meg a karaktert, a tartalmi részt pedig én találtam ki. Az animációs részhez nem értek, tehát abból kimaradtam, de a színészekkel való munka, a felsnittelés és a hangutómunka az én feladatom volt.

Látta a három és fél éves kislánya a filmet?

Igen, hogyne, többször is megnézte, nagyon tetszett neki.

Miért érezte fontosnak, hogy társadalmi kérdéseket feszegessen egy gyermekeknek szóló sorozatban?

Nemcsak társadalmi kérdésekről szól a film, hanem egy gyerekcsoportban minden nap felmerülő helyzetekről, amelyek kapcsán például megtanulhatják elfogadni egymást. Ha megnézünk egy óvodáscsoportot vagy bármilyen gyerekközösséget, láthatjuk, hogy mennyire könnyen kirekesztődhet egy-egy tag, és hogy egyáltalán nem általános, hogy jól bánnak egymással. Ezt meg kell tanítani nekik, ezt célozza meg szórakoztató formában a Berti-film is.

Ön is szembesült a kirekesztéssel kiskorában?

Igen, mindkét oldalról részese voltam – azt hiszem, valamilyen formában ezt mindannyian megtapasztaltuk. A kiközösítés káros hatásait sokszor nem is tudja felmérni az a gyerek, aki éppen csinálja, nincs is tudatában, milyen kegyetlen tud lenni, ezért hasznos, ha egy mese formájában átélheti a tettei következményeit. Nem árt tudni, megéri-e a nyájba beilleszkedni, vagy van értéke annak is, ha önmagunk maradunk.

A filmben központi szerepet kap a család, a valahova tartozás élménye. Amikor a filmes szakmát választotta és vele a több éven át tartó külföldi életet, mennyiben támogatta Önt a saját családja?

Mindenben támogattak. Apám is rengeteget segített, bár ő igazán azt szerette volna, ha jogász leszek vagy politológus, hiszen nem lehetett tudni, bejön-e ez a választás. Jogos volt az aggodalma, mert a filmes szakmában sok olyan tehetséges ember van, aki mégsem jut lehetőséghez. Én sem mondhatom, hogy hátradőlhetek, mert minden filmemért meg kell küzdenem. Bár az igaz, hogy a Csak szex és más semmi után ismertebb lettem és kevesebbet kellett bizonygatni az elképzeléseimet. Számos célt kitűztem magam elé, amelyből néhányat már elértem, de még sok van hátra.

Berty és családja
Berty és családja

A Berti-történet elsőként papíron jelent meg. Milyen sikere van a könyvnek? Előre lehet vetíteni ebből az animációs film fogadtatását?

A kiadótól még nem kaptam példányszámadatokat, de az informális visszajelzések alapján nem ment rosszul, jól fogadták a könyvet. A filmet is levetítette már a Magyar Televízió gyereknapkor, annak kapcsán is kedvező kritikákat kaptam. Hogy a kettő mennyire függ össze, azt nem tudom megítélni.

Vállalkozna gyerekeknek szóló játékfilm rendezésére is? Milyen témával?

Az említett mesefilmterv színészekre épülő sztori volt, ha erre mégis össze tudnám szedni azt a sok eurómilliót, amit igényel, szívesen nekilátnék.

A Médiatanács a színvonala,s nem egészestés alkotások támogatásáról gondoskodik. Hogyan látja, a filmes szakmában jut elég elismerés, forrás a nem nagyjátékfilmes műfajoknak is?

Igen, szerintem eléggé odafigyelnek erre a szegmensre is, hiszen mi is megcsinálhattuk a tervünket. Persze a több pénz mindig jól jönne, de amennyire belelátok, így is sok a jó minőségű projekt.

Goda Krisztina: Berty
Berty barátai

Ezt a filmet íróként jegyzi, több más filmjében a rendezést is vállalta. Írni vagy rendezni nehezebb?

Mindkettő nehéz. A korábbi filmjeimnél könnyebb volt az írás, mert van egy társíróm, Divinyi Réka, akivel jól tudunk együtt dolgozni, és aki az oroszlánrészt elvégzi.

El tudná képzelni valamelyik korábbi játékfilmjét rajzfilmes feldolgozásban? Ha igen, melyiket és milyen stílusban?

Ez jó kérdés. Talán valamelyik, komikus alaphelyzetre épülő filmemet szemelném ki a célra, például a Kaméleont, és még inkább a humor felé vinném el.

 

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!