Interjú

„Fiktív szereplőket nézünk, akik akár létezhettek is volna” – interjú Kárpáti György Mórral

Miként inspirálhatnak egy elsőfilmes magyar rendezőt az amerikai neo-westernek? Milyen személyes szálak fűzhetnek valakit a 1848-49-es szabadságharchoz a XXI. században? Erről és sok másról kérdeztük Kárpáti György Mórt, a Guerilla című film író-rendezőjét.

Eddig teljesen más témájú rövidfilmeket rendeztél. Bár a Provinciában is megjelenik a történelmi kontextus, de ezek a darabok napjainkban játszódnak. Első nagyjátékfilmed egy 1848-49 témájú dráma. Hogyan jött az ötlet?

Különböző filmterveken gondolkoztam, és egy korábbi testvértörténetet vettem elő újra. Háborús közegbe akartam elhelyezni. Hamar eszembe jutott, hogy a dédapám az emlékirataiban feljegyezte: a nagyapja 18 évesen ott volt a világosi fegyverletételnél. Ez beindította a képzeletemet. Elkezdtem olvasni erről a korszakról.

A történelem tehát mindig is érdekelt?

Mindig. Sok történelemkönyvet lapozgattam gyerekkoromban, a képek és az illusztrációk miatt. Később sokat olvastam ilyen témában, és szeretek ilyen témájú filmeket nézni. A Guerilla készítése előtt többet láttam: az Aferim et Radu Judétól, a Vazante című brazil filmet, vagy amerikai neo-westerneket, mint a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford. Ezek a filmek nagyon adnak az apró részletekre, amiket szívesen elnézek: milyen arcok, tárgyak jelennek meg a képen.

Saját filmed arcait is így választottad ki?

Így van. Azt a célt tűztem ki, hogy a saját történelmünkről készítek egy ilyen szemléletű filmet.

Filmed stílusát többször hasonlították Jancsó Miklós Szegénylegények című munkájához. Mennyire táplálkoztál az ő stílusából?

Távoli inspirációként segített, de megnéztem Bódy Gábortól is az Amerikai anzixot is.

Néztem más háborús- és western filmeket is, és ha egy képkocka tetszett, azt elmentettem. Nagyon sok korabeli fényképet, festményt és rajzot gyűjtöttem mappákba, és ezeket megmutattam a stábnak is.

Jó volt ezekre az írás közben néha ránézni.

Kárpáti György Mór a Guerilla forgatásán (fotó: Skublics Gergely)

Hozhat-e szerinted a filmed szemléletbeli váltást ’48-49 megítélésében?

Szerintem úgy általában a történelemről és a történelmi filmről való gondolkodáshoz adhat hozzá, ha olyan ismeretlen, fiktív szereplőket nézünk, akik akár létezhettek is volna. Az ő tetteiket, a hétköznapi életüket testközelből láthatjuk. Ha az úgynevezett mikrotörténelmi irányzat a filmben is megjelenik, a műfajt is gazdagítja.

A legtöbb hollywoodi kosztümös alkotás erőteljesen torzít a valós eseményeken. Fontos neked, hogy egy történelmi film hű maradjon a valós eseményekhez?

Mivel fikciót nézünk, így néhány ponton elkerülhetetlen, hogy a fantáziánkra hagyatkozzunk. A Guerillánál fontosnak tartottam, hogy történelmi szempontból a legtöbb részlet hiteles legyen. Jóleső visszaigazolás volt, amikor a film történészszakértője azt mondta, hogy ez így akár meg is történhetett volna.

Váradi Gergely a Guerilla forgatásán (fotó: Skublics Gergely)

Belendítheti ez a film az eddig tetszhalott magyar történelmi műfajt?

Szerintem nem ez a film fogja belendíteni, de hozzáad. Meg fognak jelenni ilyen témájú alkotások, mivel ez most egy kitűzött és támogatott irányzat. Azt fontos megjegyeznem, hogy amikor a történelmi film műfaja tavaly ősszel programszerűen szóba került, akkor én már két éve dolgoztam a Guerillán. Nekem ez személyes érdeklődésből indult, és nem egy ilyen témára vonatkozó pályázatra, vagy hívószóra írtam.

Mesélj picit a forgatás körülményeiről! Milyen nehézségekbe ütköztetek?

Különleges lehet, hogy végig kint, a természetben játszódik. Amikor helyszíneket kerestünk, sok erdőt végigjártunk. A 28 napos forgatás kisebb etapokban zajlott. Hónapokat töltöttünk az erdőben júliustól októberig.

Merre találhatóak a filmbéli helyszínek?

Mindegyik Budapest környékén. A fő helyszín a Normafától nem messze, Csillebérc mellett, egy magánterületen lévő erdő, ott volt a gerillatábor. Forgattunk még Szentendre mellett egy pataknál, Sóskúton egy kőhídnál, és Üröm közelében egy sziklánál.

A Guerilla stábja forgatás közben (fotó: Skublics Gergely)

Mennyiben más nagyjátékfilmet készíteni, mint kisjátékfilmet vagy rövidfilmet? Ez csak a készítés hosszában érzékelhető vagy másban is?

Az idő fontos szempont, és lényegében ez ad más dimenziót. Itt nem heteket, egy-két hónapot, vagy fél évet dolgozunk, hanem többéves a folyamat. Sokat lehet tanulni, hogyan készüljünk elő egy 28 napos forgatásra, illetve mennyi időt fordítsunk az utómunkára.

Kialakult már valamilyen munkastílusod vagy munkatempód a forgatás alatt, amit később is megtartanál?

Jó érzés, hogy már a kisfilmeknél is gyorsan dolgoztunk, és most a Guerillánál is gyors volt a munka. Ez annak is köszönhető, hogy a stábból többen a kisfilmeknél is ott voltak: Hartung Dávid operatőr, Duszka Péter Gábor vágó, Szlávik Juli jelmeztervező és mások. Az új munkatársakkal is jól tudtam  együtt dolgozni. Lényeges, hogy kikből áll a stáb: mindig figyelem, hogy kik dolgoznak a pályán, és a Guerillához sikerült egy jó csapatot összehívni. A gyártó a Proton Cinema volt, melyet Petrányi Viktória és Mundruczó Kornél vezet, ők is sokat segítettek. Pályakezdők fogtak össze egy nagy múltú céggel, így működtünk együtt.

Kárpáti György Mór a Guerilla forgatásán (fotó: Skublics Gergely)

Rövidfilmjeidet főleg az interneten láthatták a nézők, a Guerilla viszont egyértelműen mozifilm. Mi megtisztelőbb egy alkotónak; ha a filmjét a neten sokan látják, vagy moziban, de úgy esetleg kevesebben?

Mi még abszolút úgy készültünk az egyetemen, hogy nagyvászonra fogunk dolgozni. Ez fenn fog maradni, mert az emberek szeretnek moziban, együtt filmeket nézni. Viszont biztos az is, hogy egyre fontosabb a netes platform. Szerintem egy idő után a Guerilla is felkerül ilyen oldalakra. Tudom, hogy sok embert majd így fog elérni, aminek örülök. De remélem, előtte azért minél többen moziban is megnézik. A látvány, az erdő, az arcok mégis a vásznon működnek a legjobban.

Ezt azért is kérdem, mert a saját karriereden túl ez most Hollywoodban is fontos kérdés; mozi kontra Netflix, és így tovább.

El tudom képzelni, hogy valamilyen streamingszolgáltatónak készítsek nagyjátékfilmet. Viszont ebben az esetben is szeretném, hogy legyenek mozitermes vetítések és fesztiválszereplések. Remélem, megmarad az a szokás, hogy ötven, száz vagy ezer ember egy sötét teremben és nagyvásznon, együtt néz egy filmet.

Mit üzennél azoknak a filmeseknek, akik most állnak egy hasonló első nagyjátékfilmes áttörés küszöbén?

Írjanak egyszerre több filmtervet. Ez egy nagyon jó szellemi gyakorlat, és így több terv lesz az asztalukon.

„Néhány milligramm” – interjú Kárpáti György Mórral

Gueth Ádám

Gueth Ádám

Gueth Ádám a Filmtekercs gyakornoki programjában vesz részt. Ha te is jelentkeznél, kattints ide!

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..