Interjú

A filmforgalmazók nem kockáztatnak – Interjú Havas Ágnessel

havas_agnes_vashirek_2014_10A Magyar Nemzeti Filmalapról ötéves évfordulója alkalmából terjedelmes cikkben értekeztünk a Magyar Filmszüret idején. Az alapos kivesézés ellenére maradtak még bennünk kérdések, amiket a Filmalap vezetőjének, Havas Ágnesnek tettünk fel. Megváltozott nézői szokásokról, sikerekről és kemény döntésekről beszélgettünk a vezérigazgatóval.

 

Milyennek ítéli meg a Filmalap első döntése óta eltelt 5 évet? Hogyan változott a magyar film megítélése Ön szerint?

Mozgalmas 5 év van mögöttünk, nem kétség. Filmtörténeti jelentőségű siker a Saul fia cannes-i szereplése, Golden Globe és Oscar-díja, továbbá az, hogy gazdasági, azaz forgalmazási értelemben is már-már hihetetlen siker lett itthon és világszerte is egy 300 millió forintból készült magyar elsőfilm. Ez a fantasztikus siker jelentősen figyelmet irányított a magyar filmre, a filmesekre és az új támogatási rendszerre. Bízom benne, hogy mindenki meglátta ebben azt, hogy eredetiséggel, tehetséggel, kreativitással és kitartással igenis el lehet jutni a legnagyobb elismerésekig ma is.

Egyértelműen a Saul fia a legnagyobb siker, de mit tekint másodiknak? Avagy mi volt még fontos pillanat a magyar filmtörtélem elmúlt 5 évéből? Mi a kedvenc filmje A nagy füzet óta?

Több Filmalap támogatással készült film átlépte a – manapság „bűvösnek” tartott – százezres nézőszámot itthon. Ezt azért is tartjuk nagyon fontos eredménynek, mert ezek között a filmek között nem csak romantikus vígjátékok vannak. A Liza, a rókatündér egy abszurd mese eredeti humorral, világlátással – szintén elsőfilmes rendező alkotása – a hazai forgalmazási sikeren túl, számtalan rangos szakmai díjat és közönségdíjat nyert világszerte, és a külföldi eladásokat tekintve is siker. Nagyon fontos filmnek tartom a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant, hiszen ennek a az alkotásnak újra sikerült az, hogy egy egész generáció a sajátjának érezze, így elkészült a 2010-es évek „Így jöttem”-je. A Swing egy világszínvonalú zenés film, ami ugyanakkor nagyon is nekünk szól, rólunk szól és mindemellett remek szórakozás.

2016_szigetmozi_havasagnes_brit_nagykovet_feketeibolya
Havas Ágnes Iain Lindsay brit nagykövettel Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból c. filmjének vetítése előtt a Szigetmoziban

Van-e olyan döntése a Filmalapnak, amit így utólag már megbántak?

A Filmalap Döntőbizottságának öt tagja van – nem hiszem, hogy „közösen” megbántuk volna bármelyik döntésünket. Lehet, hogy van, akinek az elkészült film nem tetszik.
Két vagy három évig tartó és végtelenül összetett folyamat eredménye az, hogy egy film végül megtalálja-e itthon a közönségét, felkelti-e külföldön a fesztivál válogatók illetve a forgalmazók érdeklődést. A Döntőbizottság többsége minden támogatott film esetében látott erre lehetőséget. Aztán elkészül a film, és kiderül, hogy az alkotóknak, a stábnak sikerült-e azt megvalósítani azt, amit akartak, amiben hittünk.

Milyen filmek érkeznek a következő hónapokban a Filmalaptól? Mit vár a legjobban?

Október végén érkezett a Jutalomjáték című szívmelengető vígjáték világsztárokkal. Aztán egy borzongató thriller, A martfűi rém, mely nemcsak azért lesz különleges, mert a hazai kriminalisztikatörténet egyik legemlékezetesebb nyomozását mutatja be, hanem azért is, mert a korabeli Magyarország nyomott társadalmi-politikai-pszichológiai légkörét is ábrázolja. Végül decemberben a magyar színészek javát felvonultató Halj már meg! című szatíra, majd egy igazi „zenés-utazós” mozi, a kiváló klezmer zenészek főszereplésével készült Soul Exodus című dokumentumfilm kerül a mozikba. A műfaji sokszínűség garantált.

Visszatérő kérdés a magyar filmek nézettsége. Miért nem néznek magyar filmeket a magyar nézők?

Ez egy nagyon összetett kérdés. Egyik eleme ennek az, hogy maga a film milyen. Érdekesnek találja-e az a közönség, aki egyébként moziban fogyaszt filmet? Vagy inkább „biztosra megy”, és beül egy világsztárokat felvonultató amerikai filmre, amiről azt gondolja, hogy nincs kockázat, a minőség garantált. Holott ennek ellenkezője is előfordult már mindannyiunkkal nem egyszer.

Köztudott, hogy jelentősen megváltoztak a filmfogyasztási szokások. Az Isteni műszak című filmet például legalább annyian töltötték le ingyen egy fájlmegosztó oldalról a bemutatót követően néhány nap leforgása alatt, mint ahányan mozijegyet váltottak rá ez első hetekben. Vidéken sajnos nagyon sok helyen komoly elszántság – utazás, pénz, idő – kell ahhoz, ha valaki nagyvásznon akar látni egy filmet.

A filmforgalmazók úgy érzik, hogy nincsen arra lehetőségük, hogy egy-egy filmért nagy összeget kockáztassanak. Látható és hatásos kampányok nélkül azonban nem érhetők el a nézők – mindez jelentős anyagi hátteret igényel. Ne felejtsük, a legnagyobb brandekkel és marketing gépezetekkel versenyzünk a mozipénztáraknál a nézőkért! Reméljük, hogy a nemrég bevezetett forgalmazási támogatás sok mindenen változtatni fog, és ez a nézőszámokban is meglátszik majd.

Van-e tervük a mozis piac beavatkozására úgy, mint ahogy például a franciák teszik?

Nincs. A Filmalap alaptevékenysége kizárólag az, hogy a beérkező pályázatokból, melyek filmtervek és forgatókönyvek a legjobbat hozza ki és a legjobb lehetőségeket biztosítsa a filmek megvalósuláshoz.

Portréfotó forrás: Magyar Nemzeti Filmalap

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Podcast

Hirdetés

Hirdetés