Interjú

„Gúzsba kötve táncolni sokkal érdekesebb” – interjú Keresztes Dórával

keresztesi dora eszterlanc

mediatanacsÉvszázados népi játékokat, dalokat, mondókákat sző szabad asszociációkon át mai álomvilágba Keresztes Dóra rendező legújabb animációs filmjében. Az óvodásoknak, kisiskolásoknak készülő mű a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán nyert támogatást, és az Eszterlánc címet fogja viselni. Az alkotót a munkálatok félidejében kérdeztük a filmről, sőt, az is kiderül, hogy van-e kedvenc színe a grafikusnak.

Keresztes Dóra Balázs Béla-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező a Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott, majd elvégezte a főiskola Mesterképző Intézetét. Az animációs film műfajával már a Képzőművészeti Szakközépiskolában Jankovics Marcell irányításával kezdett megismerkedni. Filmjei a magyar népi kultúra hagyományainak megidézésével egyedi, összetéveszthetetlen stílust képviselnek. Elsősorban szerzői művészfilmeket készít, átfogva az alkotási folyamat egészét a forgatókönyvírástól a látvány- és mozgásterveken át a rendezésig. A filmek mellett könyvillusztrációkat, színházi díszleteket, plakátokat is tervez.

Mennyi időbe telik, hogy egy négyperces animációs film félkész állapotba kerüljön?

Mintegy fél éve dolgozom az Eszterláncon – aminek a munkacíme még Játékok szárítkozás közben volt –, és közel ugyanennyi idő szükséges még, hogy teljesen elkészülhessen. A kezdeti forgatókönyvem elég nagy volument fogott át, mind a nyelvi, mind a képi anyagot illetően, amit jól össze kellett gombolyítani, hogy beleférjünk a négy percbe. A mostani állás szerint a filmből az első két perc megalkotásáig jutottunk el. A film zenéje azonban már korábban, júliusban teljesen elkészült.

keresztesi dora eszterlanc
Kép a filmből (Forrás: Médiatanács)

Kiss Ferenc zeneszerzővel – akit 2013-ban Prima Primissima-díjra is jelöltek –, rendszeresen együtt dolgozik, ő már az első filmjében is részt vállalt. Mitől működik jól önök között ez a munkakapcsolat?

Valóban több filmemhez is felkértem őt, mert könnyen megérzi, hogy én mit akarok az adott filmmel, miközben megtartja saját zenei önállóságát. Mivel sokszor dolgozom versekkel, irodalmi szövegekkel, fontos számomra, hogy ő nyitott a társművészetek felé, erős irodalmi kötődése van családi okok miatt is. Jól rezonál az elképzeléseimre, ugyanakkor ráncba tudja szedni azokat, ha szükséges, hiszen a zene a ritmusával, a dinamikájával visszahat az animációs folyamatra. Igaz, mondta már, hogy jó lenne, ha egyszer cserélnénk, és az animációt adaptálnánk a zenéhez, és nem fordítva (nevet). Az Eszterláncban van erre példa valamelyest, mert a film forgatókönyve sokat változott a készülő zene hatására. Kiss Ferenc mellett hadd említsem meg Szvorák Katalint és gyerek tanítványait, ők is közreműködnek a film zenei részében.

Egy korábbi interjúban azt mondta: „a színekben éreztem jól és otthonosan magam.” Van kedvenc színe? Milyen szerepe van a színeknek az Eszterláncban?

A királykék vagy ultramarinkék a kedvencem, amelyeket egy melegebb, például sárga színnel párosítva sokszor használok is. Kontrasztokban gondolkodom, amikor színekről van szó, de nem kizárólag színesben dolgozom, vannak fekete-fehér munkáim is. Úgy gondolom, a gyerekeket először a színek fogják meg, amikor elkezdenek megnézni egy animációs filmet, és csak ha tetszik nekik a színvilág, akkor figyelik meg, hogy a képek, figurák mit is szeretnének nekik elmesélni. A pszichológiai kutatások is kimutatták, hogy az egyes színek különféle hatással vannak az emberekre. Ezt az animációban is érdemes kihasználni

Illusztrálni, kész szövegekből szeret kiindulni, vagy inkább a teljesen szabad és önálló alkotás folyamatát kedveli? Az Eszterláncot mi inspirálta?

A kétfajta megközelítés kiegészíti egymást. Azt szokták a szakmámban mondani, hogy gúzsba kötve táncolni sokkal érdekesebb. A szabályok fókuszálják, koncentrálják a csapongásaimat, és az adott téma feldolgozásánál hasznosulnak azok a művészeti ötletek, amelyek korábban, megkötések nélkül születtek. Az Eszterlánchoz az alapot Kiss Áron XIX. századi néprajzi gyűjtő, pedagógus szakember egyik kötete adta, amely a korabeli népi játékokat foglalja össze, és szerepel benne egyébként a film címét adó eszterlánc játék is. Ezek a mondókák, versek, leírások inspiráltak arra, hogy az animációs film forgatókönyvéhez, az álom és az ébrenlét határán mozgó szabad asszociációs vázlathoz hozzáfogjak.

A kiindulópont részben meghatározta a kivitelezést is: papírkivágásos technikát alkalmaztunk, mert a kézműves jelleget meg kívántuk őrizni, már csak az évszázados téma miatt is. Ebben nagy segítségemre volt Egely Katalin, aki fiatal animációs tervezőként remekül helytállt. A technikát ötvöztük a modern eljárásokkal is, hiszen digitális HD-kamerát használtunk, de a számítógépes képi utómunkát csak minimálisan fogjuk igénybe venni, hogy a kézi technikából adódó lelki rezdülések megmaradjanak.

Kiknek, milyen nézőközönségnek szánja az Eszterláncot?

Óvodásoknak, kisiskolásoknak készítem a filmet. Kiss Áron anyaga óriási kincsestár, amit használni kell. A mai, digitális korban felnövő gyerekek számára azonban a könyv sokszor nem elég mozgalmas. Egy animációs filmmel, mint amilyen az Eszterlánc is, talán többek számára ismertethető meg a Kárpát-medence népi játékainak egy része, mintha egy reprint kiadásban jelentetnék meg a néprajzi írásokat.

Milyennek látja belülről a Médiatanács animációs filmeket támogató mecenatúraprogramját?

Az animációs filmre hatalmas igény van, és örülök, hogy megnyíltak a kapuk az animációra a Médiatanácsnál. Nem szabad úgy tenni, mintha az animáció a filmművészet kistestvére lenne, tudatosan kell segíteni ezt a művészeti ágat is. Fontos, hogy a tehetséges fiatalok minél több munkához jussanak a szakmájukban, én magam törekszem is erre a saját lehetőségeimhez mérten. Emlékszem, kezdő koromban nekem is mennyit jelentett az idősebb kollégák segítőkészsége, szeretete. Nagy lépés lenne a fiataloknak, ha a Médiatanács nekik szánt animációs pályázatot írna ki. Ez megkönnyítené a tapasztalatszerzésüket, segítené, hogy kevésbé csábuljanak el véglegesen külföldre, és kiegyensúlyozottabb versenyhelyzetet teremtene nekik, mint most, amikor a tapasztalt pályatársakkal együtt kell bizonyítaniuk a kiírásokon.

Az Eszterlánccal kapcsolatban, ami magát a pályázatot illeti, az adminisztratív részét szerencsére szinte nem is láttam, mert a Kecskeméti Filmstúdió intézte a jelentkezést, és semmilyen fennakadásról nem tudok. Örültem, amikor a szóbeli konzultáción a bírálóbizottsági tagok vetették fel, hogy akár sorozatot is el tudnának képzelni a szóban forgó néprajzi anyagból, a mostani film fogadtatásának függvényében, bár ez természetesen ismét nagy és több hónapos elkötelezettséget jelentene, főleg lelkileg, ami alatt más munkáimat kellene halasztanom. De megérné, mert a nézők, gyerekek miatt lenne értelme az erőfeszítéseknek.

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés