Interjú

Hajóverseny és szemétgyűjtés a Tiszán – interjú Molnár Attila Dáviddal és Tóth Zsolt Marcellel

tothzsoltmarcell_valamitviszaviz_petpalackexpedicio

tothzsoltmarcell_valamitviszaviz_petpalackexpedicioGyerekkori barkácsolásainkat idézheti a pillepalackból készült hajó, mely Tóth Zsolt Marcell rendező és Molnár Attila Dávid producer Valamit visz a víz – A pillepalack expedíció c. filmjének kiindulópontját adja. A Tisza minden tavaszi áradáskor töméntelen mennyiségű műanyag palackot sodor magával, amit valaki igen leleményesen kihasznált: hajót fabrikált az üvegekből. Ezt az ötletet kamatoztatja Tóth és Molnár szemétgyűjtő akciója és ismeretterjesztő sorozata, mely a munka mellett egy hajóversenyt is dokumentál. A film 7,8 millió forintos támogatást nyert a Médiatanács Kollányi Ágoston-pályázatán.

Tóth Zsolt Marcell, a rendező, a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely alapítója. Az 1990-es években a Magyar Televízió Natura című természettudományos magazinműsorának külsős munkatársaként tucatnyi természetfilmben, televíziós magazinműsorban működött közre. Producerként 2000 óta készít saját gyártású természettudományos filmeket. Négyszeres Aranyszem díjas operatőrként számos külföldi produkcióban is dolgozott, rendezései többszörös IWFF, JWFF, Naturvision és Envirofilm díjasok.

Molnár Attila Dávid producer a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely alapítója, végzettségét tekintve biológus kutató, tudományos film készítő. 1993-tól készít tudományos ismeretterjesztő filmeket. Kezdetben a Natura, a Delta Tudományos Híradó, később a Spektrum Televízió munkatársaként. Részt vett az Első Magyar Antarktiszi Expedíción, rendezései többszörös IWFF, JJWFF, Naturvision és Envirofilm díjasok.

Egy korábbi film forgatása során szembesültek azzal, hogy Ukrajnában, Szlovákiában és Romániában az ártereket gyakran illegális szemétlerakónak használják, és amikor a nagy, tavaszi áradás érkezik, a szemetet elviszi a víz. Egyértelmű volt, hogy ebből filmet kell készíteni?

M.A.D.: Az Időgyűrű ura című filmhez mentünk a Tisza mellé anyaggyűjtésre, amikor láttuk, hogy mekkora szeméthullám söpör végig a folyón. Ott volt velünk Szép Tibor kutató, aki elmondta, hogy sajnos az ilyesmi rendszeres. Rögtön tudtuk, hogy ebből filmet kell csinálni, de hogy pontosan milyet, ahhoz még nem volt ötletünk. Később, egy baráti beszélgetésnél hallottuk, hogy néhány évvel ezelőtt a Felső-Tiszán valaki pillepalackokból épült hajón ereszkedett le. Egyből megvolt a film sztorija. Egyébként az első, tiszai, „PET-hajót” Palkó István építette, akivel volt szerencsénk együtt hajózni.

Az oknyomozó forgatás időközben közösségi kezdeményezéssé alakult. Ez minek köszönhető?

M.A.D.: A Tisza felső folyása mentén, például a Jánd-szigeten annyi PET-palack halmozódott fel, hogy bányászni lehetne. Mindenféle palackba belefutottunk: magyarba, szlovákba, románba, ukránba. Érdekes volt látni, ki mit iszik: az ásványvízen át a műanyag sörösüvegen keresztül egészen a műanyag vodkásüvegig mindennel találkoztunk. Gyűjtőakcióba kezdtünk. Először csak a stáb. Aztán megtudtuk, hogy a környéken voltak már hasonló kezdeményezések. Felvettük a kapcsolatot a szemét elleni harc egyik vezéralakjával, Toldi Zoltánnal, aki egész kis sereget sorakoztatott fel mellettünk: sok ember csatlakozott, helyiek, tanárok és diákok egyaránt. A forgatás híre vírusként terjedt el a helyi közösségekben. Érkeztek busszal iskolákból, Ukrajnából, Romániából és Vásárosnaményből is.

T.Zs.M.: Varga Livius, a Quimby perkása is részt vett a forgatáson. Ő volt a játékmester, a „PET-kalauz”, ő indította a napot, szemmel tartotta a szemétgyűjtést és közben mindenkit szórakoztatott. Szükség volt egy műsorvezetőre, mert kitaláltuk, hogy a palackokból épített hajókat megversenyeztetjük. A mezőny elég sokszínű volt: a „PET-flottában” volt katamaránszerű, gyors és törékeny hajó éppúgy, mint széles, erős alkotmány. Livius igazi vízi ember, az első másodperctől kezdve ráhangolódott az eseményre. Együtt rezdült a hajósokkal, akik bizony sokszor nemcsak a vízen maradásért, de az életükért is küzdöttek. Egyszer olyan hatalmas vihar csapott le ránk, hogy mentésre szorultunk. Szerencsére a „PET-hajók” is átvészelték, és folytathattuk az utat.

Hogyan fogadták a helyiek a stábot?

M.A.D.: A Doc Hollywood című filmben a főszereplő egy vidéki kisvárosban reked, és meglepve tapasztalja, milyen melegszívűek ott az emberek. Mi is így voltunk ezzel a forgatással. A felső-tiszai emberek gondoskodtak róla, hogy úgy érezzük: itt nem kell rohanni, itt szívesen látnak, szeretnek minket. Budapesten elfelejtettük már, hogy milyen is ez. Tőtikével – tormalevélbe csomagolt ínyencfalattal – és isteni szilvapálinkával fogadtak, de ezek csak a formaságok. Ami még fontosabb, az ott élők öröme, hogy csatlakozhattak a kezdeményezéshez, részesei lehettek a forgatásnak, amely a környezetüket mutatja meg. Fürödtünk a helyiek vendégszeretetében. Miután hazajöttünk, még hetekig kitartott az érzés. Talán csak a horgászok mosolyogtak meg bennünket egy kicsit, amikor elcsorogtunk mellettük a PET-palack „lélekvesztőinken”.

Milyen jelentősége van annak, hogy elkészül ez a film? Gondoskodnak arról, hogy eljusson majd azokhoz a szervekhez is – itthon és a szomszédos országokban – akik érdemben cselekedni tudnak az illegális szemétlerakás ellen?

M.A.D.: A 60-as évekig rendszeresen ittak az itt élők a Tiszából, merítővel jártak a folyóhoz. Napjainkban a sok eldobált PET-palack csak a jéghegy csúcsa. Ezeket látjuk a víz felszínén, a szennyező anyagokat azonban már nem érzékeljük. Ma, a ciánszennyezés után a helybeliek még mindig panaszkodnak pl. a vízminőségre. Ezért is fogadták örömmel, hogy a filmforgatásnak köszönhetően egy kicsit rájuk irányul a figyelem.

T.Zs.M.: Sok hulladék marad rejtve a meder alján. A halászok megmondják a halak viselkedéséről, hogy mikor jön a szennyezés, mert akkor lelapulnak a fenékre. A szennyezés kapcsán egyébként nem arról van szó, hogy az emberek nem törődnek a dologgal, hanem arról, hogy Kárpátalján nem megoldott a szemét szállítása, így az emberek nem tudnak mit tenni. Romániában az EU-tagság óta jobban odafigyelnek a környezetvédelemre.

Az a célunk a filmmel, hogy eljusson a helyi tévékbe és legyen visszhangja, hiszen segíthet a környezeti problémák megoldásában, pláne ha a döntéshozók is felfigyelnek rá. Fesztiváloztatni is akarjuk, hogy az is vigye a mozgalom hírét. Ez egyfajta társadalmi szerepvállalás is a részünkről, rengeteg csatlakozó önkéntessel.

Szeretnénk, ha a filmből mozgalom lenne. Minden évben szervezhetnénk palackgyűjtést, amelyből hajókat építenénk, és az összefogásban résztvevők versenyezhetnének velük. Egy élő közvetítésnek is nagyon jó üzenete lenne és felpezsdülne az élet a környéken. (A kezdeményezést népszerűsítő honlap itt érhető el.)

M.A.D.: Régen komoly vízitúrák – pl. a Nemzetközi Tisza-túra – voltak errefelé, alig lehetett a kempingekben elférni. Mára ezek a vízitúrás hagyományok alábbhagytak. Tény, hogy a Felső-Tisza Budapesttől jó 300 km-re van, ezért sokakban fel sem merül turisztikai célpontként. De egy jó, tiszai vízitúra csodálatos élmény. Jó lenne, ha a tanárok, diákok megint egyre többen vízitúráznának, hiszen mi is még diákként kaptunk rá ennek az ízére. Jót tenne az embereknek, az ottani vendéglátóknak is. A folyón csodálatos homokpadok, a Felső-Tiszán gyönyörű homokszigetek találhatók, amelyek kiválóan alkalmasak fürdésre, hiszen nincs nagy sodrás.

Készül Az Időgyűrű ura című filmet szintén a Médiatanács támogatta. Ennek egy részét is ezen a környéken forgatták?

T.Zs.M.: Igen, Az Időgyűrű urának egy részét a Tisza forrásvidékén a Fekete- és a Fehér-Tisza találkozásánál vettük fel. A film a Kárpát-medence élővilágát mutatja be Kárpátalján, Erdélyben és Magyarországon. A dokumentarista részben pillanatképeket is felveszünk, és lesz egy fikciós rész, ahol a főszereplő-narrátor, Gyulai Livius, egy tablettel kisebb-nagyobb ugrásokat tesz az időben és elmondja, mi miért történt. Megmutatjuk például, hogy milyen lehetett a Kárpát-medence a jégkorszakban. Az időugrásos jelentekhez Gauder Áron fantasztikus animációkat készített.

Mi a szerepe a 21. században az ismeretterjesztő filmes műfajnak?

T.Zs.M.: A dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek kicsit olyanok, mint a jó bor. Sokszor az idő csak jót tesz nekik, nem veszítenek az aktualitásukból. De azt gondoljuk, hogy érdemes lenne több ismeretterjesztő műsort adni a köztévében. Nem feltétlenül időtállókat, hanem aktuális témákat felvonultató magazinműsorokat is.

M.A.D.: A közmédia minden országban fontos szereplője a dokumentumfilm-gyártásnak. Régebben ez azt jelentette, hogy maga a köztévé készítette a filmeket, ma viszont már egyszerűen csak a műsoridőt adják az ismeretterjesztő tartalmakhoz. A nézők szempontjából jó, hogyha ezek a dokumentumfilmek megszokott időben és rendszeresen kerülnek műsorra. Persze ma már új trendek dívnak a természetfilmezésben is. A technikának hála ma már úgy is készíthetünk természetfilmet, hogy ki sem mozdulunk otthontól. Példa erre a Helicon Life + projekt ahol parlagi sasokat filmezünk távirányítású webkamerákkal. Az élő adást velünk együtt közel 100.000 néző élvezte. (A rétisas fészkét bemutató élőkamerás közvetítés, ezen a linken érhető el.)

Ezek a kamerák sokszor meglepő dolgokat mutatnak. Így sikerült például a rókák játékos táncát megörökítenünk: őszintén szólva nem tudjuk, miért viselkednek így, de a mi dolgunk nem a magyarázat, hanem hogy eljutassuk ezeket a felvételeket a szakértőkhöz és a nagyközönséghez. A parlagi sasok a fészekbe még nem költöztek be, de a kamera készen áll, nagyon várjuk az új lakókat. Addig is meg tudunk figyelni más mulatságos dolgokat, mint például a pimasz szarkákat, akik a sas farktollát húzogatják. (Élő adás a parlagi sas etetőről.)

T.Zs.M.: A jövő technikája csak kedvez az ismeretterjesztő filmes műfajnak. El tudjuk képzelni, hogy egy ilyen kihelyezett kamerát évek múlva a néző irányíthat otthonról. Az intelligens tábla eléréssel akár iskolai órákon is képesek lehetünk élőben természetfilmet nézni. Fantasztikus dolgokról álmodoztunk és most megvan már a technikai háttér, amivel megvalósíthatjuk az elképzeléseket.

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés