Interjú

Morális tűzfalomlásról és ragacsos homályról – interjú Bogdán Árpáddal a Genezisről és a Halottlátóról

Bogdán Árpád a Genezis forgatásán. Fotó: Nemesházi Péter

Bogdán Árpád rendező nemrég a zsűri nagydíjával tért haza a Szófia Nemzetközi Filmfesztiválról. Mi Budapesten, a Titanic Filmfesztiválon csíptük el, és alaposan kifaggattuk új filmjéről, a Genezisről, valamint következő filmtervéről, a Halottlátóról.

Hogyan esett a választásod a cigánygyilkosság-sorozatra mint témára? Hogyan kerültél kapcsolatba az eseménnyel?

Amikor ez a szörnyű tragédiasorozat történt, épp Mészáros Antóniával készítettem dokumentumfilm-sorozatot a BBC-nek. Akkor is épp forgattunk, amikor bejelentették, hogy elkapták a tetteseket. A forgatás során közvetlen közelről találkoztam a gonosszal, életemben először, miközben folyamatosan sokkoltak a hírek.

A barátaimmal folyton arról beszéltünk, hogyan durvulhatott el idáig a helyzet. A dokumentumfilm-készítés során pedig megfigyeltem, hogy milyen hatással volt az esemény az áldozatokra: a többi családra, a környezetre, általánosságban a társadalomra. Láttam, ahogy a hatás elkezdett kigyűrűzni: a közeli cigány családokra hogyan hatott, a közeli városban lakók életét hogyan befolyásolta – és elkezdett komolyan foglalkoztatni a téma. Hogy értelmeződnek ezek az akkoriban csak bulvárhírként kezelt események? Hogyan rajzol át egy társadalmat egy ilyen szörnyű tragédia, ahol a bibliai gonosz érhető tetten?

Forrás: Genezis Produkció
Mégis csaknem egy évtized telt el azóta.

Akkoriban volt egy másik munkám, ami végül elterelte a figyelmemet. De az is lehet, hogy abban a pillanatban még értelmeznem kellett a helyzetet. Az biztos, hogy többet szerettem volna mondani, mint pusztán bemutatni az eseményt szociografikus környezetben. Már abban a pillanatban többről szólt ez számomra. Az esemény csak kiindulópontja a történetnek, mindhárom szál a családot, ezt a sérülékeny csoportot vizsgálja: ennek megléte, hiánya, funkciójának megszűnése, újrakezdésének vágya kerül górcső alá. Hiszek benne, hogy az ember fel tud ébredni a borzalmakból, és meg tudja tenni azokat lépéseket, amelyek utat nyitnak egy új élet felé.

Ez a rétegződés szépen kibontakozik a történetben, mégse jut el odáig, hogy reflektáljon aktuális társadalompolitikai viszonyokra. Ez mennyire volt tudatos döntés a részedről?

Abszolút tudatos döntés volt. Mondok egy példát: Shakespeare királydrámáiban sem úgy jelenik meg a társadalom, hogy az Alsóházban ki mit mondott vagy a London melletti faluban mi történt. Megragad egy korhangulatot, de közben a részletekben nem veszik el. Ezzel egy örökérvényű általánosságnak ad hangot.

Nem akartam egy lokális történetbe beágyazni a három szereplő sorsát. Emellett azt gondolom, hogy az erkölcsi-morális tűzfalomlás nem csak Magyarországot jellemzi – újra kell építeni szerte a világban, mert mindenhol megingott.

Azt hittük, hogy erre már odafigyelünk, hogy nem hagyjuk, hogy ilyen még egyszer megtörténjen, hogy ne kezdődhessen újra. Ehhez képest nézd meg, hol tartunk most…

Visszatérő elemek a filmben a bibliai motívumok. Ez inkább a gonoszság említett univerzalitása vagy a épp a hétköznapi transzcendencia?

Mostanában gyakran kérdezik tőlem, hogy vallásos vagyok-e. Nos, felekezet nélküli hittel rendelkezem, de ettől függetlenül az egyik legősibb irodalmi örökségünknek tartom a Bibliát, amit szerintem egy életen keresztül lehet lapozgatni, és mindig szolgál újdonsággal. A család kérdésével először a Teremtés Könyve foglalkozik – Hanna figurájának például létezik egy nagyon konkrét bibliai megfelelője. Az adoptálás egyik leggyönyörűbb története ez: Hanna, a fáraó lánya, a Nílus vízében egy síró kisfiút talál, magához veszi és felneveli, mint vér szerinti gyermekét.

Ahogy a cím is reflektál erre, de a születés, a víz, a magzatpóz is, rengeteg motívum utal az életre, annak ellenére is, hogy az alaptémád sokkal inkább kapcsolódik a halálhoz. Ez az optimista hozzáállásodat tükrözi, vagy pusztán az élet körforgását írod le vele?

Az utóbbi. És a hit: az ember fel tud állni. Mert muszáj neki.

Hinnem kell abban, és ez az üzenetem, hogy van tovább.

A ragacsos homályból, amely beszippantja az embert, fel kell ébredni, és ki kell belőle törni az emberség megőrzése érdekében. A küzdelmeket a hétköznapokban is látom. De közben nem takartam el a sötétséget se. Életszagú befejezést szerettem volna, olyat, amelyben az életigenlés választása további küzdelmeket jelent. Egy csonka családnak újra kell tanulnia az életet – ez nem mézzel bekent happy end.

A történet első harmadában viszont a roma folklór elemei dominálnak. Ezek hogyan kapcsolódnak a film motívumrendszerébe?

Fontos volt számomra, hogy a cigány népmesék folklórja megjelenjen a történetben, de ezek egyébként inkább tanmesék. Számos afrikai törzs eredetmítoszában is megjelenik a magyarázat bőrük színére, és ezek mindig nagyon érdekes dramaturgiát követnek. A másságot nagyon kedvesen mesélik el. A cél önmaguk kulturális identitása és elhelyezése a sokszínű világban. A másik mese a történetben azonban teljesen eltérő funkcióval bír. Az már egy anya válasza a jelenre, ahol mindenütt a kirekesztettséggel találkozik, majd gyilkosságokkal. Ebben a világban kell azt elmagyaráznia a gyerekének, hogy ne csavarogjon messze. Hogyan óvja meg a fiát? Azt nem kezdheti el mondani, hogy itt halomba gyilkolják az embereket!

Fotó: Brigitte Dummer
A következő filmterved a Halottlátó, ami, ha jól tudom, szintén a roma folklór elemeire épül. Mit lehet eddig tudni a filmről?

A Halottlátó olyan emberekről szól, akik látják az ittmaradott lelkeket, sőt még a túlvilágra is át tudnak lépni. Babonás folklór képezi az alapját: elővettem a 13. törzs legendáját, ami a Biblia szerint nyomtalanul eltűnt. A törzs az én értelmezésben a cigányság, akik rendelkeztek azzal a képességgel, hogy istennel és a túlvilággal egyaránt tudtak kommunikálni. Ők voltak a templomőrzők, akik teljesítették az igét és tartották a rendet. Aztán valami megborult: a 21. században még itt élnek köztünk, de már rejtőzködnek.

A Halottlátónak urbánus, mágikus-realista zöngét akartam adni, viszont közben ez egy felnőttéválás-történet egy fiúról, aki ugyan már félvér, de örökölte a tehetséget.

Ő mégis szembemegy vele, és megpróbál normális életet élni. De szembe kell nézni a sorsával, és fel kell vállalnia a küldetését.

Ha jól értem, műfajibb film lesz, mint a Genezis.

Műfajibb, de szeretném keverni: thriller horror filmi elemekkel. Az utóbbi már a Boldog új életben is megjelent, amikor a fiú azt álmodja, hogy valaki van a szobában, és a plakátból a lány kilép a képből. Ez volt az a jelenet, amikor felébredtek azok a nézők, akik korábban elaludtak. Szeretem ezt a műfajt, abszolút irányadónak képviselem például a Bjutifult, amely a szociodrámaiságot övezi thrillerrel úgy, hogy minőségi alkotás válik belőle. Nem egy fajsúlyos szerzői film lesz, de annak a jegyeit hordozza majd magán.

Valójában azonban a Genezis is ilyen: sok szálon futó történet, fordulatos és feszült. Nem gondolkodtál-e el azon, hogy az egészet hollywoodiasítod? Érkezett-e feléd nyomás ebben a tekintetben a Filmalap részéről?

Egy konkrét műfaji filmnél a Filmalap jobban odafigyel a dramaturgiai szabályokra és műfaji szükségszerűségekre. Egy szerzői filmnél azonban szinte bármit elfogadnak, amit az író-rendező leír: az alkotó autonómiáját maximálisan tiszteletben tartják. Ettől még a film átmegy négy szűrőn, a fogatókönyvíró-bizottság megjegyzéseket fűz hozzá, kérdéseket tesznek fel, de nem azzal a szigorral, hogy a tanácsok el nem fogadása után ellehetetlenítik a készítést. A zömét meg tudtam válaszolni, amelyeket pedig nem, azok összességében a forgatókönyv javát szolgálták, segítettek számomra még tisztábbá tenni a történetet.

11 évet kellett várni a Boldog új élet! után a következő filmedre. A Halottlátóra ugye nem kell ennyit várni?

Remélem, nem!

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Podcast

Hirdetés

Hirdetés