Interjú

Morális tűzfalomlásról és ragacsos homályról – interjú Bogdán Árpáddal a Genezisről és a Halottlátóról

Bogdán Árpád a Genezis forgatásán. Fotó: Nemesházi Péter

Bogdán Árpád rendező nemrég a zsűri nagydíjával tért haza a Szófia Nemzetközi Filmfesztiválról. Mi Budapesten, a Titanic Filmfesztiválon csíptük el, és alaposan kifaggattuk új filmjéről, a Genezisről, valamint következő filmtervéről, a Halottlátóról.

Hogyan esett a választásod a cigánygyilkosság-sorozatra mint témára? Hogyan kerültél kapcsolatba az eseménnyel?

Amikor ez a szörnyű tragédiasorozat történt, épp Mészáros Antóniával készítettem dokumentumfilm-sorozatot a BBC-nek. Akkor is épp forgattunk, amikor bejelentették, hogy elkapták a tetteseket. A forgatás során közvetlen közelről találkoztam a gonosszal, életemben először, miközben folyamatosan sokkoltak a hírek.

A barátaimmal folyton arról beszéltünk, hogyan durvulhatott el idáig a helyzet. A dokumentumfilm-készítés során pedig megfigyeltem, hogy milyen hatással volt az esemény az áldozatokra: a többi családra, a környezetre, általánosságban a társadalomra. Láttam, ahogy a hatás elkezdett kigyűrűzni: a közeli cigány családokra hogyan hatott, a közeli városban lakók életét hogyan befolyásolta – és elkezdett komolyan foglalkoztatni a téma. Hogy értelmeződnek ezek az akkoriban csak bulvárhírként kezelt események? Hogyan rajzol át egy társadalmat egy ilyen szörnyű tragédia, ahol a bibliai gonosz érhető tetten?

Forrás: Genezis Produkció
Mégis csaknem egy évtized telt el azóta.

Akkoriban volt egy másik munkám, ami végül elterelte a figyelmemet. De az is lehet, hogy abban a pillanatban még értelmeznem kellett a helyzetet. Az biztos, hogy többet szerettem volna mondani, mint pusztán bemutatni az eseményt szociografikus környezetben. Már abban a pillanatban többről szólt ez számomra. Az esemény csak kiindulópontja a történetnek, mindhárom szál a családot, ezt a sérülékeny csoportot vizsgálja: ennek megléte, hiánya, funkciójának megszűnése, újrakezdésének vágya kerül górcső alá. Hiszek benne, hogy az ember fel tud ébredni a borzalmakból, és meg tudja tenni azokat lépéseket, amelyek utat nyitnak egy új élet felé.

Ez a rétegződés szépen kibontakozik a történetben, mégse jut el odáig, hogy reflektáljon aktuális társadalompolitikai viszonyokra. Ez mennyire volt tudatos döntés a részedről?

Abszolút tudatos döntés volt. Mondok egy példát: Shakespeare királydrámáiban sem úgy jelenik meg a társadalom, hogy az Alsóházban ki mit mondott vagy a London melletti faluban mi történt. Megragad egy korhangulatot, de közben a részletekben nem veszik el. Ezzel egy örökérvényű általánosságnak ad hangot.

Nem akartam egy lokális történetbe beágyazni a három szereplő sorsát. Emellett azt gondolom, hogy az erkölcsi-morális tűzfalomlás nem csak Magyarországot jellemzi – újra kell építeni szerte a világban, mert mindenhol megingott.

Azt hittük, hogy erre már odafigyelünk, hogy nem hagyjuk, hogy ilyen még egyszer megtörténjen, hogy ne kezdődhessen újra. Ehhez képest nézd meg, hol tartunk most…

Visszatérő elemek a filmben a bibliai motívumok. Ez inkább a gonoszság említett univerzalitása vagy a épp a hétköznapi transzcendencia?

Mostanában gyakran kérdezik tőlem, hogy vallásos vagyok-e. Nos, felekezet nélküli hittel rendelkezem, de ettől függetlenül az egyik legősibb irodalmi örökségünknek tartom a Bibliát, amit szerintem egy életen keresztül lehet lapozgatni, és mindig szolgál újdonsággal. A család kérdésével először a Teremtés Könyve foglalkozik – Hanna figurájának például létezik egy nagyon konkrét bibliai megfelelője. Az adoptálás egyik leggyönyörűbb története ez: Hanna, a fáraó lánya, a Nílus vízében egy síró kisfiút talál, magához veszi és felneveli, mint vér szerinti gyermekét.

Ahogy a cím is reflektál erre, de a születés, a víz, a magzatpóz is, rengeteg motívum utal az életre, annak ellenére is, hogy az alaptémád sokkal inkább kapcsolódik a halálhoz. Ez az optimista hozzáállásodat tükrözi, vagy pusztán az élet körforgását írod le vele?

Az utóbbi. És a hit: az ember fel tud állni. Mert muszáj neki.

Hinnem kell abban, és ez az üzenetem, hogy van tovább.

A ragacsos homályból, amely beszippantja az embert, fel kell ébredni, és ki kell belőle törni az emberség megőrzése érdekében. A küzdelmeket a hétköznapokban is látom. De közben nem takartam el a sötétséget se. Életszagú befejezést szerettem volna, olyat, amelyben az életigenlés választása további küzdelmeket jelent. Egy csonka családnak újra kell tanulnia az életet – ez nem mézzel bekent happy end.

A történet első harmadában viszont a roma folklór elemei dominálnak. Ezek hogyan kapcsolódnak a film motívumrendszerébe?

Fontos volt számomra, hogy a cigány népmesék folklórja megjelenjen a történetben, de ezek egyébként inkább tanmesék. Számos afrikai törzs eredetmítoszában is megjelenik a magyarázat bőrük színére, és ezek mindig nagyon érdekes dramaturgiát követnek. A másságot nagyon kedvesen mesélik el. A cél önmaguk kulturális identitása és elhelyezése a sokszínű világban. A másik mese a történetben azonban teljesen eltérő funkcióval bír. Az már egy anya válasza a jelenre, ahol mindenütt a kirekesztettséggel találkozik, majd gyilkosságokkal. Ebben a világban kell azt elmagyaráznia a gyerekének, hogy ne csavarogjon messze. Hogyan óvja meg a fiát? Azt nem kezdheti el mondani, hogy itt halomba gyilkolják az embereket!

Fotó: Brigitte Dummer
A következő filmterved a Halottlátó, ami, ha jól tudom, szintén a roma folklór elemeire épül. Mit lehet eddig tudni a filmről?

A Halottlátó olyan emberekről szól, akik látják az ittmaradott lelkeket, sőt még a túlvilágra is át tudnak lépni. Babonás folklór képezi az alapját: elővettem a 13. törzs legendáját, ami a Biblia szerint nyomtalanul eltűnt. A törzs az én értelmezésben a cigányság, akik rendelkeztek azzal a képességgel, hogy istennel és a túlvilággal egyaránt tudtak kommunikálni. Ők voltak a templomőrzők, akik teljesítették az igét és tartották a rendet. Aztán valami megborult: a 21. században még itt élnek köztünk, de már rejtőzködnek.

A Halottlátónak urbánus, mágikus-realista zöngét akartam adni, viszont közben ez egy felnőttéválás-történet egy fiúról, aki ugyan már félvér, de örökölte a tehetséget.

Ő mégis szembemegy vele, és megpróbál normális életet élni. De szembe kell nézni a sorsával, és fel kell vállalnia a küldetését.

Ha jól értem, műfajibb film lesz, mint a Genezis.

Műfajibb, de szeretném keverni: thriller horror filmi elemekkel. Az utóbbi már a Boldog új életben is megjelent, amikor a fiú azt álmodja, hogy valaki van a szobában, és a plakátból a lány kilép a képből. Ez volt az a jelenet, amikor felébredtek azok a nézők, akik korábban elaludtak. Szeretem ezt a műfajt, abszolút irányadónak képviselem például a Bjutifult, amely a szociodrámaiságot övezi thrillerrel úgy, hogy minőségi alkotás válik belőle. Nem egy fajsúlyos szerzői film lesz, de annak a jegyeit hordozza majd magán.

Valójában azonban a Genezis is ilyen: sok szálon futó történet, fordulatos és feszült. Nem gondolkodtál-e el azon, hogy az egészet hollywoodiasítod? Érkezett-e feléd nyomás ebben a tekintetben a Filmalap részéről?

Egy konkrét műfaji filmnél a Filmalap jobban odafigyel a dramaturgiai szabályokra és műfaji szükségszerűségekre. Egy szerzői filmnél azonban szinte bármit elfogadnak, amit az író-rendező leír: az alkotó autonómiáját maximálisan tiszteletben tartják. Ettől még a film átmegy négy szűrőn, a fogatókönyvíró-bizottság megjegyzéseket fűz hozzá, kérdéseket tesznek fel, de nem azzal a szigorral, hogy a tanácsok el nem fogadása után ellehetetlenítik a készítést. A zömét meg tudtam válaszolni, amelyeket pedig nem, azok összességében a forgatókönyv javát szolgálták, segítettek számomra még tisztábbá tenni a történetet.

11 évet kellett várni a Boldog új élet! után a következő filmedre. A Halottlátóra ugye nem kell ennyit várni?

Remélem, nem!

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. [email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya