Fókuszban Interjú

Érzékenyek voltunk a kemény módszerekre – Interjú Kabay Barnával

Február 6-tól játsszák a mozik A feltaláló című filmet, Gyöngyössy Bence rendező/társíró és Kabay Barna producer/társíró Béres Józsefről szóló életrajzi drámáját. Kabay Barnával személyes érintettségről, a mozifilm készítésének körülményeiről, illetve korábbi munkáiról beszélgettünk, többek között az 1983-as Jób lázadásáról, melyet 1984-ben Oscar-díjra jelöltek legjobb idegennyelvű film kategóriában, most pedig felújított verziója újra megnézhető a mozikban. 

Ha jól tudom, Ön Németországban tartózkodott a Béres-ügy ideje alatt. Mi jutott el Önökhöz mindabból, ami itthon történt?

Béres József lejáratása és meghurcolása nem egy év volt és nem kettő, hanem egy hosszú folyamat, ami a 60-as években kezdődött és lényegében 1976-ig tartott. Azért is figyeltünk fel az ő történetére, mert nagyon hasonló módszerekkel próbálták őt lejáratni, mint az én költő és filmrendező alkotótársamat, Gyöngyössy Imrét, aki három évig volt ártatlanul politikai börtönben, az ötvenes években. Csak jóval később, a rendszerváltozás után, 1992-ben rehabilitálták. Tehát érzékenyek voltunk az ilyen kemény módszerekre. Másfelől pedig nagyon sok író barátunk, Déry Tibor, Nagy László, a filmes Kósa Feri folyamatosan hozták a híreket, hogy hol tart az ügy. Lehetett tudni, hogy már a rendőrség is kijár Béres Józsefék házához, aztán hallottuk, hogy bírósági eljárást indítanak ellene. Nagyon felzaklatott minket ez a támadássorozat idősebb Dr. Béres József ellen.

2015-ben már készítettek Béres Józsefről egy dokumentumfilmet. Hogyan találtak vissza a történethez?

Hat évvel ezelőtt került a kezünkbe Béres Klári könyve, mely egy interjú könyv, apa és fia dialógusa, amit még idős Béres József lektorált. (Cseppben az élet, 2010 – a szerk.) Ez ihlette Béres József életútja c. dokumentumfilmünket, mely 2015-ben készült el (rendező Petényi Katalin és Kabay Barna). Ezután kezdtünk el dolgozni Gyöngyössy Bencével és Petényi Katalinnal a játékfilm forgatókönyvén.

A nagyjátékfilmet szerették volna megvalósítani, mégis sorozat lett belőle – első körben.

Igen, mert a játékfilmtervre a Filmalap akkori vezetősége nem adott pénzt.

Az MTVA egy Béres József életéről szóló sorozat elkészítésére adott támogatást. Hogyan született meg végül a nagyjátékfilm?

A sorozat készítése közben is kerestük a partnereket, hogy elkészíthessük a nagyjátékfilmet. A forgatás közben folyamatosan készültek olyan beállítások, melyek nem szerepelnek a négyrészes tévésorozatban.

Akkor mondhatjuk, hogy a nagyjátékfilm és a sorozat is nagyjából egy időben forgott, vagy volt még utóforgatás?

Volt további forgatás is, körülbelül 14 nap, olyan kiegészítések, amit megkívánt a mozifilm dramaturgiája.

A 90-es években több vígjáték-remake-et készített, a 30-40-es évek népszerű komédiáit dolgozta fel. Miért tartotta fontosnak ezeknek az elkészítését?

1972 óta csinálok filmeket. A Gyöngyössy Imrével közösen rendezett, majdnem Oscar-díjas Jób lázadása egy olyan magyar – német koprodukció volt, ami egy örök izzó, még egy héttel ezelőtt is teltházas vetítés volt a felújított változatból az Urániában. Sorolhatnék más címeket is a Halál sekély vízben-től a Száműzöttekig. Ezekhez a filmekhez képest egy más út a két remake, amit én rendeztem, a Hippolyt, a lakáj és a Meseautó. Nagyon fontosnak tartom, hogy a sok tömeggyilkosság, földrengés, öngyilkos robbantás és hasonló véres szörnyűségek mellett legyenek vígjátékok. Szükség van a boldog pillanatokra, a kikapcsolódásra, az önfeledt nevetésre.

A Jób lázadása felújított verzióját újra játsszák a mozik. A filmnyelv sok szempontból átalakult a ’80-as évek óta. Mit gondol, mennyire tud egy mostani fiatal azonosulni a filmmel?

Annyi érzelem van a filmben, annyi dramaturgiai fordulat és átélhető jelenet, ami egy érzékeny fiatalt ugyanúgy megérint, mint az idősebbeket. Lackó, egy hét éves kisfiú szemszögéből meséljük el Gyöngyössy Imrével és Petényi Katalinnal a történetet. Szeretet, fájdalom, hit és remény mozgatja az eseményeket, de az érzelmek mellett mindig jelen van a gyerek világra csodálkozásából adódó humor is.

Min dolgozik most?

Több fontos terven is dolgozunk, kiemelném Gyöngyössy Bence rendezésében készülő monumentális Liszt-film fejlesztését.

Kalmár Lalita

Kalmár Lalita

Kalmár Lalita az ELTE bölcsészkarán végzett filmszakon, majd később filmírást tanult a METU művészeti karának mesterszakán. Írt kisjátékfilmet, sorozatot, dolgozott színészekkel filmben és színházban egyaránt, a filmkészítés gyakorlatába is belelátott. Szakdolgozatában a bollywoodi film műfaji sokszínűségét vizsgálta, emellett nagy rajongója a szerzői filmnek, illetve a szerzői életutak feltérképezésének.

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..