Fókuszban Interjú

Magyar Filmhét 2014: „A magyar filmek forgalmazásával a Filmalap a jövőben komolyan foglalkozni fog” – interjú Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójával.

Havas  ÁgnesHamarosan startol a Magyar Filmhét, ami rendhagyó módon három év magyar filmgyártását tárja a közönség szeme elé. Az esemény rávilágít az elmúlt évek átalakulásának sikereire és ellentmondásaira. Az eredményekről és az aggályainkról kérdeztük Havas Ágnest, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatóját.

Hány filmet neveztek végül a Magyar Filmhétre?

332 nevezés érkezett, ami hatalmas mennyiség. A kategóriák szerint ez 26 egészestés és 17 tévéjátékfilmet jelent a fikciós műfajokból, ami kiegészül 87 kisjáték-, 105 dokumentum-, 35 ismeretterjesztő- és 62 animációs filmmel. Idén úgy döntöttünk, hogy nem lesz előzetes szűrés, bemutatásra kerül valamennyi film, ami az elmúlt években elkészült és bemutatásra került vagy kerül moziban vagy televízióban. Sokat közülük a Magyar Nemzeti Filmalap támogatott; van, amit a Médiahatóság Médiatanácsa; és van olyan is, amely független forrásból készült el. Az esemény abból a szempontból mindenképpen rendhagyó, hogy három év filmtermését vetítik majd a Cinema City MOM Parkban.

Hány nagyjátékfilm premiere lesz a héten?

Nagyjátékfilmek közül a Senki szigete, Török Ferenc új filmjének premierje esik a Filmhétre, amelyet utána országszerte vetítenek majd Magyarországon. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan budapesti premiere is itt lesz, Reisz Gábor első filmje Karlovy Vary-ban nagy sikerrel szerepelt, Miskolcon már elnyerte a Cinefest Zukor Adolj-díját, és a Filmhét után, október 30-án indul a mozikban. N. Forgács Gábor magánfinanszírozással készült filmje, a Pillangók is itt debütál, valamint Tolnai Szabolcs Erdője (angol címe Strange Forest) – a vajdasági rendező magyar-szerb koprodukcióban dolgozott.

magyar filmhet2

Van néhány olyan film, amelynek már megvolt a világpremierje, de mégse lesz látható a Filmhéten – ennek mi az oka? Itt most elsősorban a Délibábra gondolok.

A forgalmazó döntése volt, hogy a november 23-i magyarországi premier előtt nem tart vetítést a nagyközönségnek.

Ezek szerint nincs köze az esetnek Hajdu Szabolcs kirohanásához?

Nem, ez kizárólag forgalmazói döntés. A Swing, a Parkoló és a már leforgatott Dumapárbaj sem kerül bemutatásra a Filmhét alatt.

Miért szerveznek Filmhetet, és nem Filmszemlét?

Sok szempontból nem egy filmszemle az idei. Eleve kivételes alkalom az, hogy egy hároméves időszakot ölel át a rendezvény. Ugyanakkor természetesen azért sem lett Filmszemle, mert a Magyar Filmművészek Szövetsége többször is hangsúlyozta, csak nekik van joguk azt megszervezni. Mi pedig úgy gondoltuk, hogy akkor nem szervezünk Filmszemlét, hanem Magyar Filmhetet. Zárójelben megjegyezném, hogy a Filmszemle angol neve mindig is Hungarian Film Week volt, azaz most egyszerűen tükörfordítással neveztük el az idei kivételes rendezvényt.

Van hagyományteremtő szándék az idei rendezvény mögött?

A Filmhét célja, hogy a szakma és a közönség láthassa együtt a magyar filmeket. A feladat viszont a jövőben a Magyar Filmakadémia hatáskörébe kerül, a döntést nekik kell majd meghozniuk.

Reisz Gábor: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
Reisz Gábor: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan

Miért nem várták meg az év végét, hogy kereken három év legyen? Vagy akkor már túl közel lett volna a hagyományos Filmszemle januári dátumához?

Nem. Az volt az ötletünk, hogy ősszel rendezzük, mert akkor jobb az idő, akkor még egy ballonkabát elég és Budapest gyönyörű. Legközelebb már a Filmakadémia szervezi, könnyen elképzelhető, hogy máskor lesz. Egyébként, ha visszatekintünk a múltba 1939-ig, amikor az első Filmhét zajlott, az még Lillafüreden volt júniusban és júliusban, később került át majd Pécsre Magyar Játékfilmszemle néven, amely már októberben szinte napra pontosan ebben az időpontban bonyolódott. Csak a hetvenes években helyezték át a rendezvényt Budapestre és februárra.

Hogyan és hol osztják majd ki a díjakat?

Az előzetes hírekkel szemben a díjátadó esemény februárban lesz, ugyanis a Magyar Filmakadémia nem szeretné kihagyni azokat a filmeket, amelyeket csak a Filmhét után, de még 2014. dec. 31-ig bemutatnak akár moziban, akár televízióban. Az Akadémia tagjai 17 díjat osztanak ki, a szokásos legjobb film, vágás, színész, forgatókönyv, hang, jelmez stb. kategóriák kiegészülnek a Filmhét plakátkiállításának végeredményével. Ezzel egyébként a német, olasz, francia, angol vagy épp lengyel mintát adaptáljuk, nem kell feltétlenül az Egyesült Államokba menni, hogy ilyet lássunk. Január 15-től jelölik az egyes szekciók a különböző kategóriákban azt az öt filmet, művészt vagy alkotót, akik az adott díjra leginkább méltóak. Az átadás előtt a jelöltekből pedig már minden Filmakadémia-tag szavazhat. A jelölést viszont szekciók végzik, tehát a vágók, operatőrök, rendezők a saját szakmájuk jelöltjeikre szavaznak.

A Filmalap megreformálta a filmgyártás finanszírozását, és az új konstrukcióban készülő filmek döntő részét méltatják a kritikusok, ezen felül sok szakmai elismerésben részesültek mostanában a magyar filmek. Ön szerint ez az átalakulás sikere vagy csak jobb formában vannak a készítők?

Azt gondolom, hogy ez a sikeres átalakulás bizonyítéka. Elbagatellizálhatnám azzal, hogy megjött a kritikusok esze, de azért ennél többről van szó: a befektetett munka látszik. Komoly forgatókönyv-fejlesztés van, együttműködés zajlik, mi minden segítséget megadunk a készítőknek ahhoz, hogy nagyot alkossanak, hogy sikeres filmjük legyen. Olyan alkotások fémjelzik a megújult filmgyártást, mint Császi Ádám Viharsarokja, amely elsőfilmként el tudott jutni Berlinbe. Mundruczó Kornél pedig hatodszor jutott el Cannes-ba, és most a Fehér Istennel a szekciójának fődíját is elnyerte.

Senki szigete
Török Ferenc: Senki szigete

A javuló színvonal ellenére nem emelkedik a magyar filmek nézettsége. Ön szerint mi ennek az oka?

Leszoktak a magyar nézők a magyar filmekről. Pedig a környező országban ez nem így van. Csehországban például sokkal többen nézik a cseh nyelven készülő filmeket – ezzel kapcsolatban meg is kérdeztem a Cseh Filmművészeti Egyetem dékánját, hogy mi a titkuk, és ő egyszerűen annyit válaszolt: a cseh emberek szeretnek cseh nyelven beszélő filmeket nézni. Én pedig azt gondoltam magamban: ez nem lehet ennyire egyszerű! Szerintem az emberek hozzáállásán kell változtatni, nagyon finoman áthangolni. Ennek érdekében most indul a „Gyere, ülj mellém!” kampány, ami a magyar filmeket hivatott népszerűsíteni. Semmi másról nem szól, csak arról, hogy érdemes magyar filmeket nézni. Antal Nimród ötlete alapján hatvan színész mosolyog, szomorkodik vagy megijed a kampányfilmben egy mozi nézőterén, és ezzel mutatja azt valahogy a kisfilm, hogy a magyar film élt, él és élni fog. Régen is volt – Mécs Károly, Tordi Géza, Piros Ildikó vagy Tordai Teri idején –, nemrégen is volt – Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Csányi Sándor korszakában–, és a jövőben is lesz, mert jönnek az új színészek, a fiatal alkotók.

Ha jól tudom, akkor a forgalmazást is támogatják a Filmalapnál. A segítségnek itt nincs foganatja?

Ez alapvető tévedés, mi a marketinget támogatjuk. Eleve csak a filmelőállítóknak adunk pénzt – a marketingre szánt tételeket például a producernek – mert azt szeretnénk, hogy a producer és az ő alkotótársai komolyan vegyék filmjük sorsát. Rá fognak jönni arra, hogy ha nem engedik el alkotásukat, hanem végig ott maradnak vele, mint Pataki Ágiék vagy Herendi Gábor – de mondhatnám Mundruczó Kornélt és producerét, Petrányi Viktóriát is –, akkor igenis el lehet érni sikereket. A forgalmazással a jövőben a Filmalapnak komoly tervei vannak: átgondoljuk, mik a tendenciák, mit lehetne változtatni, külföldről is hívtunk szakembereket. Látjuk mi is, hogy ezt muszáj kézbe venni.

Franciaországban nagyon erős törvényi keretek védik a hazai filmet, pl. minden mozinak kell műsoron tartania francia nyelvű filmet. Van esély arra, hogy magyar honatyák törvények erejével is kiálljanak a magyar filmért?

Mindenre van esély. El kell kezdeni gondolkodni, hogy mit kell tenni a helyzet megváltoztatásáért. Éreznie kell a magyar embernek azt, hogy a magyar film ott van a moziban! Most alig tudja érzékelni.

A színházi élet eközben virágzik Magyarországon. Talán a filmet nem tartják a magaskultúra részének a magyarok?

Nem hiszem, hogy ez így lenne. Van egy komoly ellenpélda, a Fehér Isten, amit nem neveznék egy könnyed kereskedelmi alkotásnak, mégis már több mint 40 ezren látták mozikban. Félve mondom ki, de mintha elindult volna valami. Az emberek elkezdtek talán arra odafigyelni, hogy ami magyar, és ami eljut a moziba, az érték, az valami jó. Amit érdemes megtekinteni.

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..