Interjú

Milos Formantól Goda Krisztáig – interjú Hódi Jenővel

Hódi Jenő ma az általa alapított Budapest Film Academy első embere. Nem áll le filmesként sem; az interjú után rögtön invitálja is Budapestre következő filmjének telefonon bejelentkező reménybeli amerikai befektetőjét. Kinn tanulta a szakmát, ma itthon adja tovább. Őszi Filmcsata pályázatunk tagjának már biztosan.

1977-ben Münchenbe emigráltál. Ennek volt köszönhető, hogy a film felé fordultál, vagy itthon is ezt tervezted?

1974-ben felvételvezető voltam a Magyar Televíziónál. Itt láttam, hogy engem nem annyira a gyártás része érdekel a folyamatnak, hanem a rendezés. München ebből a szempontból egy jó ugródeszka volt, az első lépés. Amikor kikerültem, szerkesztőként dolgoztam a Szabad Európa Rádiónál, ahol nagyon sokat tanultam. Megtanultam, hogy a munkával készen kell lenni, ha jó kedvem van, ha nem, ha esik, ha fúj. Megtanultam grammra mérni az elkészítendő műsor mennyiségét, időtartamát is. Ezek pedig a forgatókönyvírásnál is nagyon fontosak. Persze a rádió azért is volt nagyon fontos állomás, mert ők segítettek kijutni Amerikába, s az itt megkeresett pénzből fedeztem ottani egyetemi tanulmányaimat.

Mert hogy New Yorkban, a Columbia egyetem mesterszakán végeztél.

Az alapképzésen tanulam, ahol egy kisfilmemet megtekintve mondta egy tanárom: ilyen filmet mesterszakon készítenek. Megnézte a filmet a rektor is, és átvettek, mielőtt befejeztem volna az alapképzést. Ez a tény nemcsak egy komoly elismerés, hanem sok pénzt is megspórolhattam a kimaradt félévekkel. Ez megmutatta az amerikaiak rugalmasságát is: ha valaki tehetséges, azért érdemes megváltoztatni a szabályokat is.

Mondanál pár nevet, kik tanítottak?

Leghosszabb ideig, 3 évig Milos Forman volt a tanárom, de tanított még John Advilsen, a Rocky és a Karate kölyök Oscar-díjas rendezője, de tanított Brian de Palma is, aki közismerten a thriller mestere.

Egy tanárod azt mondta, ne akarj Scorsese-bb lenni Scorsese-nél. Azért gondolom, voltak olyanok, akik hatottak rád.

Ezt nem az egyetemen, hanem a Beverly Hills Playhouse nevű iskola igazgatója, Milton Katsellas mondta; itt színésznek és rendezőnek is tanultam. Ebben volt ő nagyon zseniális: megfigyelte emberét, és segített felszínre hozni a benne lévő értékeket.

1989-ben, amikor megszerezted a mesterszakos diplomádat, hazajöttél Magyarországra?

Ekkor már nem dolgoztam a Szabad Európa Rádiónál, így nekem a filmezésből kellett élnem. Elkezdtem hát gyártani a kommerciális filmeket. Éppen Brian de Palma osztályában írtam egy horror-thrillert, amely itthon Halálos mánia címmel ment a moziban. Ezt ugyan kint forgattam, New Yorkban, a Columbia Egyetemen, de a hangját már itthon, a Mafilmben keverték. A rendszerváltás idején gond nélkül hazajöhettünk.

A műfaji film típusa itthon is jellemző maradt rád.

Igen, mert nekem ez a szakmám, ebből kell megélnem. Nem volt sose időm művészkedni. A műfaji filmeknek van a legnagyobb nézőszáma, erre adnak pénzt legszívesebben a befektetők is. Az Amerikában forgatott filmekbe magánbefektetők szálltak be, akik természetes módon ki is kívánták venni azt a pénzt.

Itthon a Budapest Film Academy igazgatójaként is ismerünk. Hogyan kezdődött a történet?

Visszajöttem Magyarországra, nem merem azt mondani, hogy letelepedtem. Sokkal inkább azt mondom, hogy Európa közepébe jöttem vissza. Nagyon szeretem Magyarországot, de sokkal inkább nemzetközi viszonyban gondolkodom. Mivel itthon a koprodukciós gondolkodás gyerekcipőben van, mi ezt a vonalat tudjuk erősíteni. Máshol is megtanulnak sok mindent, de azt, hogy mi az, hogy koprodukció, hogy angolul kell forgatni, úgy kell már az egészet kitalálni, hogy tudjuk, nemzetközi piacra forgatunk, legyen majd német, francia, olasz forgalmazó cég.

Kik tanítanak?

Pontosan olyanok, akik már a műfaji film vagy a koprodukció területén bizonyítottak. Ilyen például Goda Krisztina, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem vagy a Kaméleon rendezője. De órákat ad még Ragályi Elemér operatőr-rendező, Fonyódi Tibor rendező, Urbankovics Júlia színésznő, Lovas Balázs kitűnő forgatókönyvíró vagy éppen az ELTE szakemberei, Kovács András Bálint tanszékvezető és társai.

Merthogy szimbiózisban vagytok az ELTE BTK filmszakjával.

Igen. Nagyon magas színvonalú elméleti és filmesztétikai oktatás zajlik a Múzeum körúton, amit mi jól ki tudunk egészíteni gyakorlattal. A kurzusunkért kredit is jár, így nem csoda, hogy sok ELTE-s diák is beiratkozik hozzánk is.

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, felelős szerkesztő. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!