Interjú

A Nádtenger lordjai – interjú Pálfi Zsolttal, a Lengemesék rendezőjével

A Lengemesék című animációs film rendezőjével, Pálfi Zsolttal beszélgettünk, aki mesélt filmje keletkezéséről és a hazai gyerekfilmek nem éppen kiegyensúlyozott, de annál reménykeltőbb világáról.

Pálfi Zsolt
A 2015-ös Dínó tesó elég erőteljesen felveti azt a kérdést, hogy mit tanítunk gyermekeinknek. Megdöbbentően erőszakos, teljesen értetlenül állok, mi célja is volt mindezzel az alkotóknak. A Lengemesékben is megjelenik a háború, azonban a király nálatok nem büntetni akar, hanem harmóniára törekszik…

Igen, így van. Egyébként nem nagyon készül annak a korosztálynak egészestés mozifilm , akiknek a Lengemesék is készült. Születnek gyönyörű történetű képi világú alkotások a nagyobb korosztálynak, amelyek nem az amerikai trendet követik, például ilyen a Tenger dala vagy a Messzi észak. Nyernek is sorra díjakat a különböző fesztiválokon, azonban ezek idősebb gyerekeknek szólnak. 5-8 éveseknek viszont mozifilmeket nem nagyon gyártanak, pedig őket is elviszik a szülők moziba, és ha nincs választék, akkor megnézetik velük az aktuális erőszakos, nem igazán nekik való animációs filmeket.

Innen jött tehát a motiváció a film elkészítésére?

Ez egy hosszadalmas, több lépcsős folyamat eredménye. Mindenesetre eljött az a pont, amikor Temple Rékával, a film producerével kitaláltuk, hogy legyen ebből egészestés film. Azt mondta,

nem érdekli, hogy nem trendi, nem fesztiválfilmet akar létrehozni, hanem azt szeretné, hogy a gyerekeknek tetsszen,

kifejezetten az említett korosztálynak. Még ha ehhez nem is tudunk könnyen a jelenlegi finanszírozási rendszerben támogatást szerezni.

Hogyan sikerült mégis elkészíteni?

Egyrészről nem az egészestés moziban gondolkodtunk először. Kisgyerekeknek általában sorozatokat szoktak készíteni, mint amilyen a Bogyó és Babóca is. Berg Judit könyve, amelyből a Lengemesék született, szintén sorozatnak indult. Az első hat epizódot a Sanoma kiadó támogatta és jelentette meg a Nők lapjában DVD mellékletként. Aztán elhatároztuk, hogy a második lengemesék könyvéből, A nyár a nádtengerenből is készítünk sorozatot, és pályáztunk az MTVA-hoz. Az első hat részt a Sanoma jóvoltából elkészült referencia anyagként be tudtuk mutatni, mint egy pilotfilmet, ami meggyőzte a bizottságot és még kétszer 6 epizódot le tudtunk az elnyert összegből forgatni.

Ezt tanítsd a gyereknek! – Lengemesék

Miért Berg Judit könyve lett egyáltalán az alapanyag, amit kiválasztottatok? Mi fogott meg ebben a könyvben?

Berg Judit Lengemesék könyvei nagyon népszerűek az óvodások és kisiskolás gyerekek és szüleik körében. Az én gyerekeim is gyakran kérik, hogy esti mesének a Lengemesékből olvassak fel. Amellett, hogy egy jó irodalmi alapanyag, a könyv illusztrációi is megtetszettek, amelyet Timkó Bíbor készített, és a filmben is ragaszkodtunk ehhez a képi világhoz.

Milyen mértékben volt szükség a sorozat átdolgozásához, hogy egészestés filmmé válhasson?

A második 6 epizód elkészültét követően gondoltuk ki az egészestés történetet. Így szinte a sorozat összes részét át kellett dolgoznunk, hiszen a koncepcióváltás, miszerint sorozatból mozifilm lett, ezt megkövetelte. A meglévő sorozatrészek között átkötő jelenetekre is szükség volt. A külső mesélő narrációját elvetettük, helyette a főszereplő első szám első személyben beszéli el a történetet, mint egy belső hangként.

Visszagondolva könnyebb vagy nehezebb úgy mozifilmet gyártani, hogy ennyi meglévő alapanyag van hozzá?

Egyrészről könnyebb, másrészről sokkal nehezebb dolgunk volt. Könnyebb volt, mert a sorozat bizonyos részeit nyersanyagként tudtuk használni, viszont rengeteg jelenetet fel kellett újítani. Így az elején elég nehéz volt átlátni, hogyan lesz ebből egy mozifilm. Hiszen, habár az előkészítési munkafázis kimaradt, szinte ugyanannyi energiánkba telt az atmoszférát kellemessé tenni, hogy ne sorozat hatását keltse.

A zenét, amely szintén egy meghatározó összekötő elem a részek között, mi alapján választottátok?

Először népzenén gondolkodtam, később, a többiekkel átbeszélve Fejér Simon Pál zenéje mellett döntöttünk. Ő nem direkt módon, mégis népi hangszerekkel, a Kárpát-medence tájáról származó motívumokkal építi fel szerzeményeit. Így észrevétlenül, mégis meghatározó erővel van jelen a filmben.

Milyen alak Lenge mint szereplő?

Mivel visszahúzódó gyerek voltam kiskoromban, nekem mindenek előtt egy irigyelni való srác. Meg meri tenni, amit gondol, van benne bátorság, mindemellett jószívű is. Szóval egy kis hős.

Öntörvényű figura, akinek elég ellentmondásos a rendszerhez való viszonya…

Erről Judittal még nem beszélgettem, de többször gondolkodtam rajta én is. Vilkó sokszor felrúgja a törvényt, de mindig a közösség érdekében teszi. Végül mindig kiderül, hogy a törvényszegései szükségszerűek, hogy megmeneküljenek a nádtenger lakói. Ezáltal nem gondolom, hogy arra tanítaná a gyerekeket, hogy mindenáron semmibe kell venni a törvényeket. Mikor Vilkót kitüntetik, megdicsérik a film végén, akkor sem kapja meg azt, amire a világon leginkább vágyik: hogy belőle is őrző legyen. Hiszen még nem barnult be a haja, és a törvény szerint zöld hajúak nem lehetnek őrzők. Tehát nem kap meg mindent a főhős a film végén, és ő ezt el is fogadja. Talán ebben különbözik leginkább a trendi filmektől.

A Lengemesékben a természet szeretete is megjelenik. Mennyire szándékosan?

Valóban, de nem direkt módon. Amikor Judit elkezdte megírni az első Lengemese könyvet, nem hiszem, hogy nagyon tudatosan gondolt volna erre. Szerintem ezért nem is érezzük, hogy oktató jelleggel próbálná a gyerekeket környezettudatosságra nevelni. A díszbemutatóra készítettünk néhány palackcsónakot, amit ki is sorsoltunk. A gyerekek azóta is palackcsónakot akarnak készíteni. A harmadik – negyedik könyvnél, az ősznél-télnél egyébként ez már tudatosabb, például gyógynövényeket készítenek, amivel gyógyítják egymást. Ez a hozzáállás a továbbiakban is célunk.

Ezek szerint lesznek további Lengemesék?

Lesznek. Tervezünk  sorozatot készíteni a két új könyvből is, az őszből és a télből, és egy  újabb egészestés moziverziót. Amellett, hogy Magyarországon szerintem hiánypótló ez a kisebb korosztálynak  szóló mozialkotás, és mi első sorban a magyar gyerekeknek készítettük a Lengemeséket, már több külföldi forgalmazó megvásárolta, többek között Franciaország.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..