Interjú

„Néhány milligramm” – interjú Kárpáti György Mórral

Kárpáti György Mór a Provincia forgatásán
Kárpáti György Mór a Provincia forgatásán (fotó: Skublics Gergely)

 

Kárpáti György Mór: ProvinciaKárpáti György Mór 2011-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, az Enyedi-Máthé osztály tagjaként. Az Erdő, a negyedéves vizsgafilmje 2011-ben szerepelt a Berlinale Shorts versenyprogramjában, illetve számos egyéb nemzetközi filmfesztiválon. Legújabb rövidfilmje, a Provincia a daazo.com Friss Hús Budapest Rövidfilmfesztiválján látható március 27-30. között a Toldi moziban.

Mennyiben folytatása a Provincia a korábbi munkáidnak?

Különbözőnek tartom azt a négy-öt filmet, amelyeket eddig bemutattam. Utólag mindig a készítés fél-egy évének a hangulatát érzem, valahogy ezek a rövid sztorik azoknak az időknek a lenyomatai. Nincs olyan, határozott koncepcióm, amely a filmeket összekötné, de biztos van a Provinciában néhány milligramm az Éjfélből, az Erdőből és a Parkból.

Mikor kezdtetek el rajta dolgozni? Kik és hogyan támogattak benneteket?

Körülbelül egy év alatt készült el ez a húsz perces film. 2013 elején írtam a forgatókönyvet, tavasszal előkészítettük és májusban forgattuk. Nyártól zajlott az utómunka, több rövidebb etapban. A film diplomavetítése pedig idén februárban volt. A Filmalap hárommillió forintos diplomafilm-támogatásával indultunk el. Producerként beszállt Lovas Nándi a Mirage Film Studio részéről, az ő szervezői munkája sokat segített. Noel Villers koproducerként csatlakozott: tőle kaptuk a kamerát. A stáb nagy része az iskolatársaimból állt.

Szívesebben dolgozol együtt a megszokott stáboddal? Hogy választottad ki a színészeidet?

Sokat köszönhetek nekik. A korábbi filmeknél is sokat segítettek, és már a következőket tervezzük. Szeretnék még újabb munkatársakat is megismerni, de az a néhány ember, akikkel a vizsgafilmeket csináltuk, nagyon fontos lett. Orosz Ákost az egyetemről ismerem, talán az egyik Vas utcai buliból. Egy másik tervről kezdtünk el beszélgetni négy évvel ezelőtt, és azóta szerettem volna vele dolgozni. Fátyol Herminát akkor ismertem meg, amikor három hónapig Berlinben voltam, és azóta is jó barátságban vagyunk. Mindkettejükkel szeretnék újra együtt dolgozni.

Különös a zene előfordulása a filmben, időnként inkább zajként írható le. Ki szerezte a zenét?

A filmben kétszer is megszólal egy zajzene, egy érdes farkashang-effekt, amit a 12z nevű formáció készített. Ők kísérleti zenét csinálnak, egy trackjüket már a Nekem Budapestnél is használtam. Ezen kívül találtam két rövid zenét az amerikai Ensemble De Organographia egy húsz évvel ezelőtti CD-jén, amelyen ókori zenéket rekonstruáltak. Írtunk nekik, és megengedték, hogy használjuk a felvételeket.

Kárpáti György Mór a Provincia forgatásán
Kárpáti György Mór a Provincia forgatásán (fotó: Skublics Gergely)

Túl a történelmi konnotáción, van-e olyan üzenete filmnek, amely provincialtásra (elmaradottságra, szűk látókörűségre) utal?

A cím elsősorban onnan jön, hogy Magyarország egykor római provincia volt. De tény, hogy sokaknak eszébe jut ez a vonatkozás is, amit említesz. A cím értelmezése szabad, a nézőkre bízzuk, hogy mennyire gondolják tovább azt a problematikát, hogy például mit kezdünk a kulturális örökségekkel, milyen szellemi állapotban van az ország. Direkt nem akartam ezeket a problémákat sulykolni, legfeljebb érinteni.

Milyen szimbólumokat használ a film („engem is a kocsimmal együtt fognak eltemetni”, „nem mezitláb ment a túlvilágra”, a szoborfej)?

Amiket most idézel, mind az időhöz kapcsolódnak. Fontos a filmben a távoli múlt, amely a főszereplőt érdekelni kezdi. Véletlenül keveredik az ásatásra, talán nem is tudta eddig, hogy Magyarország az ókorban a Római Birodalom része volt, hiszen eredetileg egészen más hátterű, érdeklődésű a karakter. A lakótelepek, az autópályák és a mezők alatt egész római városok, települések nyugszanak.

Ki és milyen hátterű a főszereplő karakter? Miért fontos ez a történet szempontjából?

Az áruszállító srác, akit Orosz Ákos alakít, kívülállóként érkezik az ásatásra, ahol a sajátjától eltérően csendben zajlik az élet. Téblábol az ásatási gödrök mellett, figyel. A főszereplő sivár környezetből indul, a főnöke bunkó vele. Feltehetően az egész élete úgy zajlik, hogy a sztrádán vezet, néha megáll sültkrumplit enni… Igazi meglepetés neki az ásatás, fogékony mindenre, amivel ott találkozik. A karakter háttere éppen ezért fontos, mert azok a különleges értékek, amelyek az ásatáson feltűnnek bárkinek érdekesek lehetnek. Ez a fickó lehetne ásatási dolgozó vagy akár régész is.

Az Erdőben eltéved, a Nekem Budapestben kizárja magát, itt lerobban a kocsija, a főhős mindhárom filmben elhagyja civilizációt és kiszakad a természetbe, ahol valami új, a megszokottól eltérő tapasztalata van. Mi van veled és a várossal, veled és a természettel?

Igen, ez a legtöbb munkámnál újra és újra így alakul. Valahogy a természet közelében felerősödik az érzékelés, fontos, különös dolgok történhetnek. Az ilyen jellegű „átlépéshez” nagyon jó helyszín a sűrű erdő, vagy a mostani filmnél egy farm, ami a régészek telephelye, és az ásatás az autópályákon túl, a zöldben.

Kárpáti György Mór: ProvinciaA Jules és Jimben van egy jelenet, amikor diafilmeket néznek és mindketten beleszeretnek egy női arcot formáló szoborba, majd el is látogatnak a helyszínre, hogy megnézzék azt. Szereted ezt a filmet?

Persze, nagyon szeretem ezt a filmet! Nem jutott eddig eszembe ez a jelenet, csak most, hogy mondod. Néha valahogy előjön a Le Tourbillon-dal, szoktam fütyülni.

Mi a véleményed a magyar film jelenlegi helyzetéről, a filmfinanszírozásról, a lehetőségekről?

Olyan filmek jönnek ki ebben az évben, amelyeket nagyon kíváncsian várok: Hajdu Szabi, Mundruczó Kornél új filmjei. Remélem, hogy idén több elsőfilmes projekt is elindul. Fontos lenne a kisműfajok (a fikciós-, dokumentum- és kísérleti rövidfilmek) helyzetét rendezni, mert a rövidfilmezés fontos terep, olyan, mint egy labor, ahol sok új dolog kikelhet.

Milyen egyéb filmes munkáid vannak? Hogy viszonyulsz a külföldi projektekhez? Tervezel-e nagyjátékfilmet a közeljövőben?

Most éppen a Fesztiválzenekar új szezonjának a szpotját készítjük, a diákfilm-pályázatuk szervezésében is részt vettem. Werkfilmet is csinálok, most tavasszal. A megbízások és a bevételek változnak, nincs havi fix. Nagyon szívesen mennék egyszer alkotói ösztöndíjjal külföldre, dolgoznék külföldi tévének is. Berlinben jó lenni, már a sok magyar emigráns barát miatt is, de itthon szeretnék élni. Ami a nagyjátékfilmemet illeti: hamarosan fogunk pályázni a Luger című filmtervemmel, amely középiskolásokról szól. Egy sűrű történet, amivel nagyon jó feladat foglalkozni. Remélem, hogy a következő két-három évem erről fog szólni.

A Provincia című filmről és a vetítési időpontokról további információt a film facebook-oldalán (https://www.facebook.com/provinciashortfilm), illetve a Friss Hús 2.0 honlapján (http://www.daazo.com/frisshus14/info) találtok. A film teasere itt érhető el.

Vághy Anna

Az ELTE film és magyar szakos hallgatója voltam, így az égvilágon semmi különös nincs abban, hogy imádok írni és filmeket nézni. Abban sincs, hogy hatalmas lelkesedéssel gyártok elméleteket (apró és egészen lehetetlen összefüggésekből is), abban inkább, hogy csak ritkán állják meg a helyüket, de kellő türelemmel és humorérzékkel talán szórakoztatóak, olvasója válogatja.

Filmek: Rendezőóriások, műfajiság és szerzőiség határai és leginkább e határok feszegetői izgatnak hosszan és töretlen szenvedéllyel – Kubrick, Tarantino, Coppola és leánya, Lynch, Lars von Trier, Cronenberg, Tarkovszkij, Terry Gilliam, Gondry, Nolan, Wes Anderson és Woody Allen (de az szerelem!).

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com