Interjú

Szarajevó 2017: „Döbbenetes, mennyire aktuális ez a film” – interjú a Grain stábjával

Idén Szarajevóban a legemlékezetesebb filmélményem egyértelműen a Grain volt. A vetítés után alkalmunk nyílt kérdezni a film alkotóit – szó esett sci-firől, misztikumról és társadalmi felelősségvállalásról egyaránt.

A török Grain (Buğday) nyitó képei modern épületbelsőkkel, puszta tájakkal és egy hőkerítéssel kőkemény sci-fi benyomását keltik, így a beszélgetést moderátorának első kérdése nem meglepő módon arra irányult, mennyiben sci-fi ez a film. A film rendezője sem disztópiának, sem sci-finek nem gondolja alkotását – pedig szerintem igencsak sok rokonságot mutat Tarkovszkij Sztalkerével.

Az utóbbi időben sokszor találkoztam vele – legutóbb Margaret Atwood nyilatkozatát olvastam, amiben A szolgálólány meséjét nem tekinti tudományos-fantasztikus munkának, csak, mert nem elég technokrata –, hogy egy szerző fogalmiságában a sci-fi az űrrel és a technológiával kapcsolódik össze. A sci-fi tarkovszkiji értelmében azonban a tudományos-fantasztikum csupán annyit jelent, hogy még nem rendelkezésre álló eszközök segítségével próbál a hős választ találni az emberiséget illető kérdéseire – lehetnek ezek technikai, de akár spirituális utak is. Semih Kaplanoglu filmjében egyértelműen ez utóbbi úton jár a Jean-Marc Barr alakította Erol, aki az emberiséget sújtó ínségre keres megoldást.

„Tény, hogy a hős a jövő kérdéseire keres választ, de valójában ezek a válaszok nem a külvilágban, hanem saját magában keresendők” – mondta Kaplanoglu. Éppen emiatt a film sokkal inkább tekintendő egy belső utazásnak, mintsem tudományos-fantasztikumban. „Semih-nek nagyon speciális elképzelései voltak. Bár a film közeljövőben játszódik, az emberiség mai állapotáról, sőt a múltjáról és jövőjéről is el akar mondani valamit” – tette hozzá a film producere, Nadir Operli.

A film fekete-fehér és több kontinensen, igazi nemzetközi csapattal készült.

A rendező egy olyan nyelvek és határok nélküli világot akart ábrázolni – éppen emiatt döntött úgy, hogy angolul, egy lingua francán forgatja a filmet –, ahol nemcsak a különböző háttérrel érkező szereplők alkotnak egységet, de a színek korlátja által a különböző országok tájai is egymáshoz simulnak. Maga a forgatás sem volt könnyű, hiszen a csapatnak a 12 hetes forgatás során több helyszínen kellett dolgoznia. Jean-Marc Barr azt emelte ki hozzászólásában, milyen izgalmas, hogy az európai film milyen alternatívát nyújt Hollywooddal szemben. „Egy csapatban, ahol egy romániai, egy bosnyák, egy orosz színésszel dolgozhattam együtt, egészen különleges szabadság van. Mindenki hoz valamit magával a saját filmkultúrájából, és mindezt elérhetővé teszi azáltal, hogy a film angol nyelven készül. Bízom benne, hogy egyre több ilyen nemzetközi koprodukció fog születni, ez igazi kulturális esemény.”

A filmnek megannyi rétege van, ami nekünk mint embereknek fontos – teszi hozzá Cristina Flutur színésznő. A film jelentőségét hangsúlyozta Mila Böhning színésznő is. „Döbbenetes, mennyire aktuális ez a film. Beszél a légszennyezésről, a migrációról.” 

És valóban, a filmnek egyszerre vannak nagyon aktuális üzenetei és mély, ősi hagyományokhoz visszanyúló bölcsességei.

A közönség is megérezte mindezt, a kérdések érintik a misztikum, a genetikai módosítás, a fogyasztás felelősségének kérdését egyaránt. Ezekre a kérdésekre a rendező így reagált: „Itt a Földön, bárhol is éljünk, az emberek belül egyformák. Ahhoz hogy a világot egy jobb hellyé tegyük, azelőtt hogy genetikailag módosítanánk a növényeinket, először magunkat kell megváltoztatni. Legbelül.

Természetesen a Grain filmes és kulturális előzményeiről is szó volt. „Mielőtt leforgattam ezt a filmet, egy sok-sok országot érintő utazásra indultam. Találkoztam szegény és gazdag emberekkel egyaránt, és rájöttem, hogy mindettől függetlenül mindannyian küzdünk kihívásokkal. Olyan filmet akartam készíteni, ami az emberek lelkébe hatol és ezekről a belső kétségekről mesél. Rengeteg információt kapunk, azt hisszük, a sok-sok információ között ott lesz a megoldás a kérdéseinkre. De még sincs válaszunk arra, honnan jövünk és hová tartunk” – meséli a rendező. –„A filmben a két főhős tökéletesen különböző, mégis együtt kell működniük. Találkozásuk Mózes és Khidr találkozásához hasonlít. Minden emberben ott van egy mag, ahogy Yunus Emre, szufi költő is tanítja, a tudás magja, amit ki kel kelteni, hogy valami jót tehessünk általa.” 

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.