Interjú

„Tulipános Fanfan magyaros ízekkel” – Kossuthkifli – interjú Rudolf Péterrel

Kossuthkifli
Rudolf Péter és Haumann Péter a Kossuthkifli forgatásán (Fotó: Omnibus Film)

KossuthkifliRudolf Pétert nem kell bemutatni a hazai közönségnek, színészként is sok filmben játszik, de az Üvegtigris (1.-3.) rendezőjeként is egészen biztosan sokan ismerik. És akár szeretik a trilógiát, akár nem, mivel bizonyos mondatai szállóigévé váltak, sokan még a film ismerete nélkül is ráismernek a notórius részletekre. A rendező új projektje egy regényadaptáció: Fehér Béla újságíró, író Kossuthkiflijéből készít hat részes tévésorozatot, melyet 2014 októberében láthatunk majd az MTVA képernyőjén.

Augusztusban jártunk a sorozatnak a forgatásán, ahol elsőként Rudolf Péterrel, majd jó néhány színésszel beszélgettünk.

Javában tart az 1848-49-es szabadságharc, amikor Vödric Demeter (Haumann Péter) köztiszteletben álló cukrász levelet kap régi barátjától, aki egykor az életét mentette meg a csatatéren, hogy sürgősen szüksége lenne némi bejglire. Amikor elújságolná a hírt lányának, Estillának (Trokán Nóra), épp addig titkolt szeretőjével, Swappach Amádé őrnaggyal (Lengyel Tamás) találja, majd elkergeti mindkettőjüket. A lány ellopja a régi barát levelét, melyet meg is mutat lovagjának, aki fanatikus Kossuth-hívőként Habsburg párti összeesküvést sejt a háttérben, és azonnal kezébe veszi az ügyet, igen katonásan. Estilla társaságában Vödric helyett maga indul útnak a két láda süteménnyel Debrecen felé.

Miért a Kossuthkiflit választotta?

Mert szemtelenül eklektikus, szabad, szellemes és mellbevágó, igen sokrétegű könyv. Történelmi kalandregény, misztikus elemekkel tarkítva. A 1848-as forradalom alatt játszódik, de a konfliktusok, indulatok és azok mozgatórugói nagyon ismerősek lesznek.

A sorozat is történelmi kalandfilm lesz? Vagy van más, konkrét műfaja?

Természetesen. Van egy kis Tulipános Fanfan-os hangulata, a gyermekkorom romantikájából, magyaros ízekkel. Mondhatnám azt is, hogy vadromantikus roadmovie, hiszen öt nap alatt vágtat át az országon egy postakocsi, nyomában egy halottas kocsival. A nyelvezete egészen bravúros. Béla visszacsempészi régmúlt idők kifejezéseit, újakat kreál és ezeket vegyíti.

Mennyire lesz hű az adaptáció?

Itt-ott nyilván belenyúltunk a dramaturgiájába, de alapvetően a regény szellemiségét, elképzeléseit szeretném követni.

Mennyire tartja szem előtt a korhűséget? Segítik ehhez értő szakemberek, például történészek? Vagy inkább a mese a fontos?

Természetesen a felkészülés része a korszakot jól ismerő szakemberekkel való egyeztetés. Minél pontosabban rajzoljuk fel a történelmi hátteret, a ruhák, használati eszközök korhűsége, annál jobban működik a mai nézőt lenyűgöző korhűség varázsa. Nagy segítséget jelentett a hagyományőrzők egész kis „hadserege”, akiket a csatajelenethez kértünk fel. Persze nem egyszerű 2013-ban 1849-es történetet forgatni Magyarországon. Sok kompromisszumot kell kötnünk, de remélem, ez nem fog látszani a filmen.

És a helyszínek tekintetében mennyire ragaszkodik a regényben megkötöttekhez?

Ez a legnehezebb. Közel kétszáz helyszín szerepel a forgatókönyvben. Csak Hollywood lenne képes megépíteni egy ilyen léptékű díszletet. Bejárjuk az országot, de igyekszünk egy-egy központot találni, ahonnan több helyszín is elérhető. Lesz olyan, hogy Sopronban nézünk ki a ház ablakán a kőszegi utcára és Fóton lépünk be az ajtón. Fóttal szerencsénk van. Itt, a kastély és a tó körül játszódik egy dramaturgiailag fontos jelenetünk., és íme: a kastély még áll, a tó pedig tó. Ez többé-kevésbé autentikus helyszín. Természetesen már nem úgy néz ki, mint a történet idején, azóta átesett az Ybl Miklós-féle felújításon, de mégiscsak a fóti kastély. A regény szerzője, Fehér Béla is ebből a városból származik, a hely szeretete miatt örökítette meg.

Milyen jelenetek kötődnek ide?

Itt vesszük föl az első és a dramaturgiai szempontból utolsó jelenetet, az utolsóhoz, ugye, kell tó és itt van is egy. Ez lesz a legizgalmasabb rész, de egyelőre nem árulnám el, mi történik, csak annyit, hogy párbajt láthatunk.

Kossuthkifli
Rudolf Péter és Haumann Péter a Kossuthkifli forgatásán (Fotó: Omnibus Film)

Korábban hol forgattak?

Eddig a szentendrei skanzenban, Sóskúton és Pilisborosjenőn. A skanzen kiváló helyszín, ott szinte nem is kellett díszletet építenünk, sőt a hely adottságait is kihasználtuk: van egy kovácsműhely, és bár a könyvben nincs ilyen jelenet, ide is írtunk egyet, szójátékkal élve, amikor ezt a helyszínt is bevontuk, erényt kovácsoltunk a hátrányokból. Ugyanis építhettünk volna drága pénzért más, a korhoz illő és a regényben szereplő kulisszát, de a működő malom és a műhely itt állt készen.

Tehát nehéz díszletet szerezni.

Itthon ez igen komplikált, sajnos nincs hozzá a háttéripar. Valamint ha lennének régebbi, történelmi filmeknél használatos elemek, kiválóan újrahasznosíthatnánk őket.

A színészek mintha kissé melegen lennének öltözve az évszakhoz. Ez csak a kor sajátossága, vagy van más oka is?

Májusban játszódik a történet, ezt kell imitálnunk most, július-augusztusban, amikor forgatunk.

Már utalt a regény nyelvi egyediségére. A színészek értik ezt a nyelvet?

Többé-kevésbé. Mindenesetre Bélával összeállítottunk egy negyven-ötven szóból álló szótárat, ez mindannyiunknak nagy segítséget jelent a munka során. Nem akartam lefordítani a kifejezéseket, a színészi játékból, a helyzetekből úgyis minden kibomlik és érthető lesz. Ez a stílus egy plusz íz és humorforrás.

Milyen nyersanyagra készül a film?

Digitális technikával dolgozunk, így könnyebb lesz az utómunka. Három nagyfilmnyi anyagot veszünk fel, hogy legyen miből válogatni.

A könyvben szerepelnek bizonyos lelkek. Például Batykó tündérmamája. Ezek megjelennek a filmen? Milyen technikával?

Számítógépes trükkel. Ilyenkor azt szoktuk csinálni, hogy kétszer vesszük föl a jelenetet, külön-külön a két szereplővel, egyszer a valóság talaján és egyszer homogén zöld háttér előtt a „szellemekkel”, majd a kettőt egymásra tesszük, és létrejön a digitális randevú.

Meddig tart a forgatás?

Október közepéig. Most úgy tűnik, hetvenöt napnál fejezzük be. Az eredeti tervek szerint körülbelül száz forgatási napot igényelt volna a munka, de anyagi okokból le kellett csökkentenünk ezt a számot. Reméljük, az időjárás kegyes lesz velünk az ősszel. Hónapok óta dolgozik körülöttem mindenki megszállottan, hogy az idő rövidsége ne látszódjék a filmen. Ezúton is köszönöm az egész stábnak.

Úgy tudom, a tévéfilm hat részes lesz, a könyv is pár nap cselekményét mondja el. Ha nem tévedek, az egyes epizódok egy-egy nap eseményeit szerinti felosztást követik az epizódok.

Igen, körülbelül így van. A regény öt nap történetét követi végig. Viszont ez elé beillesztettünk egy nulladik napot, amely bevezetőként szolgál az eseményekhez. Ez természetesen szerepel a regényben is, innen derül ki, hogy és mi indítja útnak a hősöket.

Készül filmváltozat is belőle?

Egyelőre nem tervezem, de ha alkalmasnak találom erre az anyagot, akkor elképzelhető ez is.

Mikor mutatják be?

Hosszú az utómunka, így csak jövő ősszel, várhatóan októberben lesz látható az MTVA képernyőin.

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófia francia főszakot és film minort végzett az ELTE-n, majd francia irodalom mesterszakot a Sorbonne-on. A kortárs francia és amerikai költészet és a film kapcsolatáról ír disszertációt. Specializácója a szerzői film, érdekli pedig a film és az irodalom viszonya, a filmek kapcsán felmerülő nyelvi és fordítási kérdések. szatmarizsofi@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés