Kritika

300

Láttunk már életre kelt digitális világot (Mátrix), fantasyt (A Gyűrűk Ura) és képregényt is (Sin City), de festményt még nem – ezidáig. A 300 olyan, akár egy megelevenedett tizenkilencedik századi romantikus festmény; nem csak fantasztikus látványvilága, hanem egész stílusa, története, szereplői révén.

A 300 csupa dinamizmus. Ha háborog a tenger, akkor hegynyi magasak a hullámok és flották süllyednek el, ha süt a nap, akkor izzóan tűz és a ködön át rejtélyes fényekkel vonja be a világot. Megnyugvás nincs. A film egyik legzseniálisabb képe az alant látható: a szirtről hullanak le a perzsák, mögöttük a napkorong, és tolja őket a spártai falanx. Képzeljük el ezt a képet bekeretezve, egy múzeum falán! Ugye stimmel?

És képzeljük el mozgóképként!

A digitális filmművészet újabb csúcspontja született meg. Manapság már nemigen hallani olyan hangokat, amelyek a számítógépes technikától féltik a hetedik művészetet, de ha lennének is ilyenek, a 300 lenne ellenükben a legerősebb bizonyíték. A „lélegzetelállító” jelző – amellett, hogy szó szerint igaz – egyszerűen hatástalan, ha jellemezni kell a látvány erejét.

De nem csak látványában romantikus festmény a 300. Az utóbbi évtizedek trendje (engedtessék meg nekem ez a nagyotmondás), hogy minél részletesebbre és élethűbbre fessék a szereplőket és a történetet; még egy sorozatgyilkosnál sem elég, hogy „őrült”, hanem kidolgozott (vulgár-)pszichológiai hátteret aggatnak mögé. A történelmi filmekkel is hasonló a helyzet: a Gladiátor és az Alexander jóval élethűbbek a Ben Hurnál (amivel nem mondtam minőségbeli ítéletet). A 300 viszont fütyül a trendre.

Amilyen pátosszal veti le magát Dugovics Titusz Wagner Sándor híres képén, olyan pátosszal áll meg a háromszáz a thermopülai szorosban. És ugyanezzel a valóban nemes egyszerűséggel történik a filmben minden: a karakterek vagy gonoszak, de akkor romlottságuk mindent elsöprő, vagy hősök, de akkor a bátorság és kitartás mintaképei mind egy szálig. A 300 mozgó(-)képbe öntött himnusz a hősiességhez, és egyetlen himnusz sem szándékozik, ugyebár, a megénekeltek esendőségét is bemutatni.

Ez az egyszerűség könnyen válhatna a film buktatójává, ha kevesebb stílusérzékkel és tudatossággal számították volna ki. Könnyű elképzelni, hogy egy film, amely az embert félistenként mutatja be, feszengő és kínos álheroizmussá torzul; volt már példa rá elég. A 300 azonban könnyen kikerüli a csapdát: a látvány, az elbeszélés és az alakok egysége megteremti a film hitelességét a néző szemében.

Meg kell azonban említsem két hibáját is. Az egyik a zene: sajnos csak „jó”, de nem zseniális. Voltaképpen csereszabatos lenne bármilyen ókori témájú filmmel, mivel semmi egyediség nem mutatkozik benne; ami pedig még elfogadható lenne más filmek esetében, az rontja a 300 színvonalát. A másik, hogy a képregény feszes egyoldalúságát egy otthon, Spártában játszódó mellékszállal igyekeztek oldani a forgatókönyvírók, amely szál viszont nem sikerült a legjobban. Idehaza pedig egy harmadik hibát is tudomásul kell vennünk: Heltai Olga magyar felirata kimondottan rosszul sikerült, néhol szükségtelenül hozzáad az eredeti szöveghez, néhol elvesz a jelentésből, és stílusában sem igazodik a spártai mondatok szikár egyértelműségéhez.

E hibák ellenére a történelmi filmek remekmívű példánya a 300, ráadásul üdítően egyedi a műfajon belül. Mivel szándéka szerint egyáltalán nem törődik a hitelességgel, számon sem lehet azt kérni rajta, és ily módon megszabadulva a kötöttségektől az ókori énekmondók bátorságával vághat bele a mesélésbe.

Igaz, hogy az idézet nem hőskölteményből származik, hanem epigramma, de képzeljük csak el, amint egy vak énekes zengeni kezdi a tűz mellett: „Itt nyugszunk, vándor…” És megjelenik a spártai háromszáz, a két méter magas Xerxész, az elefántok és a Halhatatlanok. Üdv a moziban!

300
amerikai történelmi-képregényfilm

rendezte: Zack Snyder
írta: Zack Snyder, Kurt Johnstad (a képregényt Frank Miller)
látványtervező: James D. Bissell
operatőr: Larry Fong
vágó: William Hoy
zene: Tyler Bates

szereplők:
Gerard Butler
Lena Headey
David Wenham
Dominic West
Michael Fassbender
Rodrigo Santoro

IMDb-átlag: 8,2
300themovie.warnerbros.com

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya