Kritika

A krimisiker végre ideért – A tetovált lány

A tetovált lány (Noomi Rapace)

A tetovált lány (Noomi Rapace)A tetovált lányt messze megelőzte a híre. Ez persze nem csoda: a magyar mozik másfél éves lemaradásban vannak a bemutatásával. De nem is igazán a film az, ami a port felkavarta, hanem a könyv, amiből készült: az viszont szerencsére elég régóta elérhető magyarul is. Sőt, komoly rajongótábora is kialakult.

Egy hihetetlenül izgalmas, feszült, skandinávosan sötét feminista krimiről szóltak a hírek. Stieg Larsson ugyan már nem élt, mikor kiadták regényeit, de 2008-2009-ben Európa és a világ legnépszerűbb szerzőjévé vált Millenium trilógiájával, amelynek első része A tetovált lány (eredeti címén: Férfiak, akik gyűlölik a nőket). A film azonban alatta marad az színvonalnak, amit a könyv elképesztő sikere alapján várnánk: a nyomasztó svéd hangulat ugyan megvan, de csak néhány jelenet feszült – az is csak a brutális, kendőzetlen erőszaktól – , a fordulatok előre láthatóak, a feminista (vagy bármilyen egyéb) mondanivaló pedig finoman szólva is jelentéktelenné sikkad.

A történet eléggé tipikus: egy újságíró és egy őt megfigyelő hacker egy 40 évvel ezelőtt gyilkosságot nyomoznak ki – pontosabban egy szép, szőke lány rejtélyes eltűnését. A megbízást egy dúsgazdag konszern tekintélyes tagja adja, a szálak felfejtegetése pedig a tehetős família sötét titkainak közelébe vezeti a kutakodó párost. A kirakós darabjai részben a hatvanas évekből származnak, részben az egyik főszereplő gyerekkorának emlékei közül, meg persze azok a jelek sem mellékesek, hogy a jelenben ki hogyan reagál a szimatolókra. Így alakul ki a kép, amiben feltűnnek nácik, sorozatgyilkosok, gyáva és bátor nők meg férfiak. Igazából semmi meglepő: miközben megpróbáljuk előre kitalálni, ki a gyilkos, a hasonló krimikben szokásos tipikus köröket futjuk végig.

Nem csak a történet, a film megvalósítása is teljesen átlagos. Szép, pontos, de kiszámítható minden jelenet, beállítás, nem sok ötletességet fedez fel a nyomozgatás szüneteiben a néző.

Ami kiemeli egy kicsit a szürkeségből A tetovált lányt, az a két egyáltalán nem átlagos főszereplő. Az egyikük egy újságíró, a másikuk egy biztonsági cégnél magánnyomozó és hacker. Persze, nem a foglalkozásuk a különleges: a krimikben – a rendőrök után – a leggyakoribb főszereplők az újságírók meg a magánszimatok. Csakhogy a film azzal kezdődik, hogy az újságírót elítélik, mert pert nyert ellene egy fegyverbiznisszel megvádolt cég feje, a hacker pedig maga a tetovált lány. Fotografikus memóriával, hihetetlen méretű agresszióval és nagyon sötét múlttal rendelkezik, ebből kifolyólag a lehető legantiszociálisabb, televarrt, teleszurkált személyiség, nem mondhatni éppen normálisnak. Mégis, az ő küzdelmei a saját belső és külső démonaival a legérdekesebbek: a film legjobb részei azok, amik nem a rejtély felgöngyölítéséről, hanem róluk szólnak – külön-külön vagy együtt.

Fontos hangsúlyozni, hogy elég durva, naturalisztikus jeleneteket láthatunk – kár, hogy szinte csak ezek dobják meg az adrenalinszintünket, ezt nem mondanám erénynek, sőt. Kicsit öncélúnak tűnik – sosem veszi ki jól magát, ha egy film szimplán az erőszaktól (esetleg a szextől) lesz izgalmas.

Persze, szükség van erre is. A tetovált lány szerint a világ nem egy kellemes hely. Tele van őrültekkel, perverzekkel és csak szimplán elviselhetetlen emberekkel. Ezen nem segítenek a gyönyörű hóval borított skandináv fenyőerdők, a napfényben csillogó tavak sem. Éppen ezért furcsa, oda nem illő a film vége, az összes szál gondos elvarrása sem. Mivel két és fél órás filmről van szó, szálakból van bőven – a bogozgatás azonban az elején azért unalmas, mert a rengeteg információból nem tudjuk, mivel érdemes foglalkozni, mi fog ebből kisülni – a végén pedig azért, mert pontosan lehet tudni.

Ettől függetlenül egy korrekt, bizonyos szempontból érdekes, hangulatos krimiről van szó – de aki csak a filmet látja, az sosem fogja megérteni a könyv körüli felhajtást.

A tetovált lány (Män som hatar kvinnor/The Girl with the Dragon Tattoo)
színes, feliratos, svéd-dán-német thriller, 152 perc, 2009

rendező: Niels Arden Oplev
író: Stieg Larsson
forgatókönyvíró: Nikolaj Arcel, Rasmus Heisterberg
zeneszerző: Jacob Groth
operatőr: Jens Fischer, Eric Kress
producer: Soren Starmose
vágó: Anne Osterud

szereplők:
Michael Nyqvist (Mikael Blomkvist)
Noomi Rapace (Lisbeth Salander)
Sven-Bertil Taube (Henrik Vanger)
Lena Endre (Erika Berger)
Peter Haber (Martin Vanger)
Peter Andersson (Nils Bjurman)
Ingvar Hirdwall (Dirch Frode)
Marika Lagercrantz (Cecilia Vanger)

IMDb-átlag: 7,7
http://www.thegirl.co.uk/

Pásztor Balázs

Pásztor Balázs

Pásztor Balázs újságíró, szerkesztő, tanár, édesapa. A kamera túloldalán is előfordul – ismeretterjesztő és dokumentumfilmek készítésébe kóstolt bele. Az okos és többrétegű filmeket kedveli, de a humor is fontos számára – a filmekben és az életben is.

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..