Kritika

A 18-as csapdája – A hírnök

Az Oxide és Danny Pang rendező-testvérpáros első amerikai (valójában Kanadában forgatott) filmjével nem vállalt nagy kockázatot. Maradtak az őket Hongkongban már híressé tevő kísértethorror alműfajánál. Ez önmagában nem is lenne baj, ha A hírnök is hozta volna A szem hideglelős hangulatát. De valami valahol félresiklott.

A film

Ahogy a Solomon család életében is. A városban lehetőséget nem találva, anyagilag és szellemileg kimerülten, utolsó esélyként elköltöznek egy észak-dakotai farmra, hogy újrakezdjenek mindent. A ház azonban sötét titkot rejt, amit a tinédzser Jess (Kristen Stewart) nagyon hamar megtapasztal. Seregekben gyülekező hollók, furcsa gyerekrajzok a poros ablakon, maguktól nyílódó és záródó ajtók jelzik, hogy ismeretlen erők munkálkodnak a háttérben.

Ezek az erők azonban sajnos csak a család számára ismeretlenek. A Pang testvérek ugyanis ezúttal fittyet hánynak a titokdramaturgiára, rögtön a film elején tudatják velük, kik a szellemek és miért vannak a farmon, és helyette kizáróan zsigeri ijesztgetésekkel akarnak szórakoztatni minket. Azért nem játszanak teljesen nyílt lapokkal, tartogatnak még meglepetést a fináléra – de azon már kevesen fognak meglepődni. A más kultúrkör semmit sem csorbít a rendezők visszatérő mondanivalóján: összetartást, szolidaritást és a családi értékek fontosságát hirdetik egy, a spirituálissal átitatott világban. Nem önmagában a konzervatív üzenettel van a probléma, hanem hogy az egyszerű, rutinszerű kivitelezés hiteltelenné teszi még ezt is. Hogy messzebb ne menjek, A szem-ben ugyanez a mondanivaló sokkal fogyaszthatóbban volt csomagolva. A hírnök nem kimondottan amerikai történet, Hongkongban sem mondott volna kevesebbet (vagy inkább többet). Nem mondható, hogy az új közeg inspirálóan hatott rájuk, így nem csoda, hogy a Veszélyes Bangkok önremake-jével vissza is tértek Ázsiába, majd a film bukásával ott is maradtak.

Mintha a testvérek az évek alatt elkényelmesedtek volna. Szerencsére ezúttal nem engedtek annyira a gyenge minőségű CGI csábításának, mint az egy évvel korábbi Re-Cycle esetében, de sajnos A szem formai átgondoltságát, virtuóz kamerakezelését sem találjuk már meg. A szem-ben remekül ráéreztek a szemműtét utáni lassú felépülés és az életlen képekkel rémisztgetés kapcsolatára, a négy évvel és négy filmmel később készült Re-Cycle viszont már csak a Silent Hill ötleteit újrahasznosító, zavaros mese lett. A lejtőn tovább haladva, A hírnök története nagy bizonyossággal előre kiszámítható, a rémisztgetések pedig erőtlenek, egyedül talán Jess első találkozása a természetfelettivel, ami tényleg hatásosnak mondható.

Egyszerűen fogalmazva működik a film, de túlságosan is úgy, ahogy az a horror nagy könyvében meg van írva. Rendezőink így abba a csapdába estek, hogy készítettek egy korhatáros filmet, amit pont a fiatalabb közönség élvezhetne jobban, aki még nem látta százszor a sablonos történetet, ezerszer az emberek háta mögé lopakodó rémségeket. Ha pedig egy film nem tud se narratív, se vizuális truvájokat felmutatni, és még a színészi alakításokkal sem dicsekedhet, akkor menthetetlenül az unalmas középszerbe süllyed. Azt hiszem sokatmondó, hogy az X-akták cigarettázó férfijaként ismert William B. Davis mindkét felbukkanásánál hosszan elidőztem azon, hogy milyen jó is lenne inkább azt a sorozatot nézni. Scully és Mulder paranormális esetei még negyven percben is sokkal lebilincselőbbek.

A lemez

Magyar és angol szinkronnal, illetve magyar felirattal indítható a film a lemezen, az érdeklődőknek extraként pedig egy werkfilm is helyet kapott rajta. A DVD-t alacsony ára teheti vonzóvá az egyszerű (vagy egyszeri?) szórakozást keresőknek.

Értékelés:

Avatar

Horváth Balázs

Még nem írt bemutatkozást, de hamarosan fog, megígérjük.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya