Fókuszban Kritika

Vissza a gyökerekhez – A feltaláló

A Béres cseppet a mai napig mindenki ismeri, a hosszú évtizedek alatt a Béres név branddé vált, különböző termékeiket megtaláljuk a patikákban. Ám ez nem volt mindig így. A feltaláló erről mesél.

A 2000-es évek óta reneszánszát élik külföldön az életrajzi filmek. Az Oscar-jelöltek és nyertesek listáján szinte minden évben ott van egy hírességről szóló alkotás: a teljesség igénye nélkül ilyen volt például az Ali, a Ray, a Lincoln, a Jackie, az Alelnök, vagy az idei Oscar-esélyes Judy. Nem csak az Amerikai Filmakadémia, de a közönség is nagyra értékeli ezeket a munkákat. A főhőssel együtt a néző is beléphet a színfalak mögé, ott ül kedvence kanapéján, megismeri őt emberként, gondjaival, jó és rossz tulajdonságaival együtt.

A külföldi trendekkel szemben Magyarországon kevés életrajzi film készül,

talán elsősorban azért, mert a szűk itthoni piacon az állami finanszírozásra pályázó filmtervek sokszor megosztottságuk miatt nem juthatnak el a megvalósulásig. A Béres Józsefről készült életrajzi dráma sem állami pénzből készült, ugyan az ezt megelőző sorozatot (Cseppben az élet, 2019) az MTVA támogatta.

A Béres-brand széles körben ismert Magyarországon, ezért önmagában kissé szokatlan, hogy egy olyan ember életútjáról készül pátoszos magyar nagyjátékfilm, akinek neve ma az ország egyik legnagyobb cégének nevét viseli. Ha rosszindulatú akarnék lenni, feltételezhetném, hogy egy óriási marketingfogás az egész. Bár a film címe nem ezt támasztja alá – A feltaláló semmitmondó felütése a sztorinak, nem kelti fel túlzottan az érdeklődést. Amit azonban inkább érdekes, az a Béres sztoriban rejlő alapvető konfliktus, hiszen amíg az általa fejlesztett cseppek a nép számára a csodaszert jelentették, addig az az államhatalom számára üldözendő készítmény volt, melyet be akartak tiltani.

Béres József ügye akkor az egész értelmiséget mozgósította:

a konfliktus – amikor a ’60-as, ’70-es évek szocialista rendszere már kimutatta a foga fehérjét – arra késztette többek között Kósa Ferencet, Nagy Lajost, de még az akkor kulturális miniszter Pozsgay Imrét is, hogy kapcsolódjanak a történethez, vegyenek részt a harcban. Ez a konfliktus a kisember és az államhatalom között valahol egy egyetemes történet, aminek az elmesélése, továbbadása fontos. Ez a film ezt a tudást egy didaktikusan elmesélt történetbe csomagolja.

A cseppekkel való kísérletezés előzményeivel kezdődő és a Béres-per végével záruló film közel 10 év történéseit meséli el: a feltaláló életművének létrehozásától annak szabadalmaztatásáig vezető nehézkes utat mutatja be. A film a politikai-történelmi hátteret árnyalja, a főhőst, Béres Józsefet viszont annál inkább egyoldalúan, idealizálva ábrázolja. A Gáspár Tibor által egyébként hitelesen megformált karakterről leginkább azt tudjuk meg, hogy feddhetetlen, hogy az igazságérzete mindig a helyes útra tereli, legyen szó barátról, ellenségről. Béres saját szabadságát kockáztatva segít a rászorulókon, felesége pedig ezt minden konfliktus nélkül tűri. A Huszárik Kata által alakított Papp Katalin karaktere a végletekig lojális a férjével, semmit nem kérdőjelez meg. Hozzá hasonlóan

a film további karaktereit is mintha egy rájuk illő jellemvonással be lehetne skatulyázni.

A történet egy másik érdekes vonatkozása szintén a csodaszer kontra betiltandó készítmény problematikájához kapcsolódik, hisz a cseppeket az állam is bevizsgáltatta, és miután az eredmények pozitívak voltak, elhatározták, hogy ez a végeredmény nem szivároghat ki. Emellett ott volt a Kósa Ferenc által forgatott dokumentumfilm is, melynek célja nem az volt, hogy állást foglaljon, hanem hogy rávilágítson az igazságra. A felvételeken a cseppeket szedő emberek pozitív tapasztalatokról mesélnek, így nem csoda, hogy a filmet miután leforgatták, szinte azonnal dobozba is zárták. Tehát a hatalom támogatta az orvosokat az attól való félelmükben, hogy ha bebizonyosodik, hogy ez a szer hatásosan gyógyít súlyos beteg embereket, akkor majd az emberek tömegesen hagyják el saját felelősségre a kórházakat, aminek persze beláthatatlan következménye lett volna.

Ahogy A feltalálóban, úgy Kabay Barna (Jób lázadása, Halál sekély vízben, Száműzöttek), a film producerének és társírójának korábbi filmjeiben is – legyen szó akár vígjátékokról vagy drámáról – hangsúlyos szerepet kapott a politikai-társadalmi helyzet bemutatása, illetve a kisemberek és a hatalom viszonyának felvázolása.

A Kabay Barna-Gyöngyössy Bence páros Petényi Katalin forgatókönyvíróval régóta dolgozott a film szkriptjén, melyhez előtanulmányt nyújtott a Béres József életútja című dokumentumfilmük, illetve a Cseppben az élet című interjúkötet, melyben az ifjabb Béres József interjúi olvashatók édesapjával. A végleges forgatókönyv kidolgozásában már Fonyódi Tibor és Czető Bernát László is részt vett. A filmtervvel pályáztak, ám csak tévésorozat elkészítésére kaptak támogatást. 2019-ben elkészült a sztori négyrészes tévés változata, kicsivel később lett lehetőségük leforgatni a nagyjátékfilmet is, melyhez azonban már a sorozat készítése alatt is felvettek jeleneteket. Vannak áthallások a két produktum között, a szereposztás megegyezik, emellett több, a sorozatban látható jelenet visszaköszön a mozivásznon. Mégis, a játékfilm tud újat nyújtani annak is, aki látta a Béres József történetéről szóló sorozatot.

Kalmár Lalita

Kalmár Lalita

Kalmár Lalita az ELTE bölcsészkarán végzett filmszakon, majd később filmírást tanult a METU művészeti karának mesterszakán. Írt kisjátékfilmet, sorozatot, dolgozott színészekkel filmben és színházban egyaránt, a filmkészítés gyakorlatába is belelátott. Szakdolgozatában a bollywoodi film műfaji sokszínűségét vizsgálta, emellett nagy rajongója a szerzői filmnek, illetve a szerzői életutak feltérképezésének.

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..