Kritika

Skandináv krimi hét: A pedofília legmélyebb bugyrai – A kezelés

A kezelés

A közelmúltban egy szinte észrevétlen pszichothriller olyan sötét képet fest a pedofíliáról, amit még a műfaj legelvetemültebb rajongói se tapasztalhattak korábban. A kezelés igazi skandináv krimi, csak épp ezúttal Belgiumból.

Állítom, a pszichothriller műfajának a legtöbbet az amerikai sorozatok ártottak. A Gyilkos elmék és társai eltelítették a nézőket: túl sok sorozatgyilkost elemeztek az évek során. És bár a kereskedelmi tévék vértelensége tompította valamelyest tetteiket, de Hollywood mindig nagyszerűen találja meg a szabályozás kiskapuit, és az erőszak hiánya ellenére is képesek voltak kizsigerelni a műfajt. Az egészestés filmek válaszút elé kerültek: vagy horrorisztikusabbá válnak, vagy szélesítik az érzelmi skálát, amelyen a történet mozog. A skandinávok válasza a kettő ötvözete volt: krimijeikben szinte minden korábbinál kegyetlenebb tetteket tártak a közönség elé, amelyeket aztán társadalmi vagy pszichológiai dimenzióban értelmeztek.

Ilyen A kezelés is. Bár földrajzi értelemben nem skandináv, hanem belga, művészeti értelemben magán hordozza a műfaj legtöbb stílusjegyét. A főszereplője egy rendőr, aki egy gyerekkori traumát cipel felnőttként is. Nick Cafmeyer (Geert van Rampelberg) fivére nyomtalanul eltűnt, amikor még kisfiúk voltak, és a később nyomozóvá váló férfi végig egy ismert pedofilt gyanúsított testvére elrablásával. Évek múlva, a jelenben egy kegyetlen esethez hívják ki a detektívet. Egy családot napokig fogságban tartanak az otthonukban, a gyerekre pedig egy nappal később találnak rá holtan az erdőben.

A kezelés

A bűncselekményben tobzódnak a furcsa jelek. A gyermek halálát a kiszáradás okozta. A traumatizált szülők képtelenek beszélni a részletekről. Egy bizonyosság adatott csupán: az elkövetőt pedofil szándékok vezérelték. Cafmeyer egész életében ezek ellen a pszichopaták ellen nyomozott, ezért minden társánál többet tud az elkövető típusáról. Mégsem tud segíteni a kollégiának, ugyanis a saját múltja egyre jobban átveszi döntései felett a hatalmat.

A kezelés módszerei nem forradalmasítják a zsánert, csupa ismert eszközt használ. A hideg kék és a sötétszürke dominálja a képi világot, amelyhez mély, fémes basszushangok illeszkednek. A rendező, Hans Herbots gyakran idéz meg emlékvillanásokat a főszereplő múltjából, így a jelen és a múlt összemosódik.

A film igazi értéke nem is a pszichothriller, mint műfaj reformja, hanem az a mélység, amellyel ábrázolja magát a pedofília világát. És az a hatás, amelyet kifejt a nézőre.

A történet ugyanis elementáris erejű: egyre mélyebb és sokkolóbb az, amit a pedofil szubkultúrából bemutatnak. A kezelés leginkább olyan, mint az Apró titkok és a Fogságban keresztezése. Az előbbi a társadalom és a családok gyanútlanságát szemlélteti, utóbbi a trauma feldolgozhatatlanságát és a szülők tehetetlenségét helyezi a középpontjába. Az apa és anya eltérő szerepe A kezelés bűncselekményében távlati dimenziót nyer, és rendkívül óvatosan, de a felelősség kérdését is felveti: miért nem figyeltek arra, amit a gyerek mond? Az elkövető személyisége viszont csak mellékes a rendezőnél, tehát nem abba az irányba tágítja a képet, mint a Cukorfalat.

A kezelés

Hans Herbots iparos rendező: főleg tévéfilmek és feldolgozások köthetők a nevéhez. A kezelés legtöbb erénye inkább az eredeti regényé, amely a brit krimiíró, Mo Hayder munkája. Persze a pszichothriller nem feltétlenül kíván meg különösebb szerzőiséget a rendezőtől, de erős kezet igen – nem véletlenül volt annyira népszerű a Fogságban (amely jelenleg az IMDb top 250-es listáján is szerepel). Denis Villeneuve magabiztosan vezette tehetséges színészeit az ember sötét oldalára. Herbots nem képes ilyesmire, és hiába rövidebb a játékidő, mint Villeneuve-nél, mégis hosszabbnak tűnt számomra A kezelés. De az összhatás tekintetében csak alig marad el valamivel: ugyanúgy jól esik visszatérni a saját világunkba a vége felirat után. Ugyanakkor pont arra kényszerít rá a film, hogy nézzünk egy kicsit magunkba: egy pedofil támadás igenis megtörténhet. Akár a környezetünkben is.

 

***

Belénk fagy a szusz a félelemtől: október 12. és 19. között zajlik a Skandináv krimi hét a Filmtekercsen! A legjobb északi pszichothrillerek, sorozatok, könyvek, portrék listába szedve vagy kritikaként – keress rá a címkére vagy kövesd a fejleményeket a nyitóoldalon!

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Podcast

Hirdetés

Hirdetés