Kritika

A kígyó jó, a kígyó szép, a kígyót szeretjük! – Kígyók a fedélzeten

Snakes on a PlaneVégre egy film, melyben a kiskutya meghal, a jónő meghal, a statiszták meghalnak, Samuel L. Jackson túléli. Mozirajongó lelkem legmélyéig elégedett vagyok.

A Kígyók a fedélzeten a világ legtökéletesebb címének büszke tulajdonosa. Semmi másról nem szól, mint egy kupac tekergőző, szörnyű, mérges (vagy óriás) kígyóról egy modern, tágas, szép (és óriás) repülőgép fedélzetén. Mögöttük egy alibisztori, velük szemben Samuel L. Jackson, előttük egy vérpiros 18-as karika: rettentő jó utazást kívánunk!

A film a sokfőszereplős mozik közé tartozik, ugyanis Samuel L. Jackson és vagy száz dühös CGI-animált gumitömlő alakítanak a lényegesebb szerepekben. A többiek statiszták, mindenki, aki él és mozog (legtöbbjük ezt egyébként nem sokáig teszi).

A sztorira nem lehet panasz, ugyanis nem létezik. Illetve van valami, amit akár történetnek is nevezhetnénk, de az inkább csak a történet haldokló csontváza. Haldoklókról meg ugye jót vagy semmit. A színészek alakítására megint csak nem lehet panasz: a kígyókat szívem szerint kollektíve benevezném a Legjobb (női és férfi) főszereplő Oscar-díjára, Samuel L. Jackson pedig Samuel L. Jackson-t alakítja, azaz a játéka tökéletes. Még a háttér-statiszták is kifogástalanul teljesítenek: szörnyű elhalálozásuk módozataival horrorfilmeket lehetne megtölteni és jó pénzért eladni.

Ugye mindannyian álmodoztunk már arról, az örökké megmenekülő kutyákat és szőkéket nézve, hogy mit el nem tudnánk követni ellenük, ha mi rendeztük volna a filmet? Íme, az álom valóra vált. Filmünk lelkiismeretesen végigmegy a trash-, Z-kategóriás, veszettszörnyes és kúlhírós alkotások összes, de összes kliséjén, aztán rájuk ereszt egyet a fent említett dühödt CGI-gumitömlők közül. A kiskutya pedig végre-valahára azt teszi, amit egyébként is tennie kellene fajtája, a édes-színész-kutyulik minden darabjának: kígyóeledelként végzi visítozó gazdája szeme láttára.

Sajnos el kell ismerjem: valakinek, ugyebár, túl is kell élnie a sztorit. Sőt meg is kell mentenie egy-két életet. Samuel L. Jackson pedig, mint fentebb mondtam, önmagát alakítja, így aztán meg is van, minden különösebb jellemformáló erőlködés nélkül, a Hősünk. Hősünk bemegy a kígyók közé és nem marják meg, kilövi a gép oldalát és nem esik ki, elvezeti az utasszállítót és nem zuhan le. Mindez alatt pedig olyan hidegvérű, hogy talán épp azért hagyják békén a hüllők, mert kedves rokonnak számítják.

És ennyiből össze is állt a jó film. Felhívás mindenkinek, aki legalább egyszer a pokolba kívánta az akciófilmek örökös túlélőit, illetve aki szeretné látni, ahogyan Samuel L. Jackson Samuel L. Jackson-t játszik:

Nézd meg a kígyókat!

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés