Fókuszban Kritika

A lovakat lelövik – Gyilkosság

killing1Mikor Stanley Kubrick harmadik filmje mozikba került, már sem a kritikusoknak, sem a laikusoknak nem maradt kétsége afelől, hogy egy igazán tehetséges rendező indult útjára. A Gyilkosság ugyanis már minden részletében perfekcionizmusról tanúskodik. A több szálon futó heist-film rengeteg, jól megformált karaktert vonultat fel, alaposan kidolgozott forgatókönyvvel és kiváló operatőri munkával rendelkezik.

A film

Johnny Clay (Sterling Hayden) – történetünk talán egyetlen igazi bűnözője – szabadulása után rögtön egy új, minden eddiginél nagyobb dobásra készül: frissen összeszedett bandájával ki akarja rabolni a lovit, hogy aztán szerelmével örökre elhagyják a környéket. A rablóbandában találunk kétes adósságoktól terhelt rendőrt, feleségét megmenteni próbáló kisnyugdíjast, közönséges verőembert és nem utolsósorban a versenypálya beépített emberét, az élet minden területén pitiáner George Peattyt (Elisha Cook Jr.), aki – cseppet sem meglepő módon – az akció gyenge pontjává válik amolyan femme fatale feleségének, Sherrynek (Marie Windsor) köszönhetően. A Gyilkosság nagy részében az akció kidolgozásának és lebonyolításának folyamatát láthatjuk, de az alapvetően akciódús történetet még izgalmasabbá teszi, hogy folyamatosan ugrálunk térben és időben. Ennek köszönhetően komoly odafigyelést igényel a néző részéről – sőt, valójában többszöri megtekintést –, hogy mindent hajszálpontosan a helyére tudjon tenni.

Kubrick pályafutása során ez az első adaptáció, innentől kezdve viszont minden filmje valamilyen irodalmi műre épül. És már rögtön itt elkezdi azt, az írók által igencsak kifogásolt módszert, hogy jelentős változtatásokat hajt végre az alapanyagokhoz képest. A Gyilkosság alapjául Lionel White által írt Clean Break című regénye szolgált, amelynek szerkezete és története sokban hasonlít a filmre. De Kubrick először is felerősítette a non-linearitást, többször ugrál az időben, és a különböző szereplők szálai között, mint a regény; majd teljesen átalakította a finálét. Mindkettő a mozgókép javára billenti a mérleget, különösen azért, mert 1957-ben még rendkívül szokatlan volt a narratíva ilyen mértékű töredezettsége.

killing17Ezeken felül a rendező a karakterek jellemén is finomított, így a film középpontjában nemcsak maga a bűncselekmény áll, hanem a két fő férfi karakter, Johnny és George kapcsolata egymással, a külvilággal és természetesen a nőkkel. Főként utóbbi figura esetében alakítja ki nagyon figyelmesen, lépésről lépésre motivációit, a benne lezajló lelki folyamatokat is életszagúan és hihetően ábrázolja.

Témájának és stílusának köszönhetően a Gyilkosság egyszerre jó példa a gengszter noir és a „tiszta” noir műfajára, de mégis a manapság olyan nagyon divatos heist-filmek egy briliáns, korai darabját tisztelhetjük benne.

A lemez

Nincs extra. De örüljünk, hogy végre a kezünkbe vehetjük a lemezt, ráadásul díszdobozban, A gyilkos csókja és a Dicsőség ösvényei társaságában.

Avatar

Wehli-Nardai Dorina

Wehli-Nardai Dorina a ZSKF szabad bölcsészet, majd az ELTE BTK filmtudomány szakán diplomázott. 2011 óta a Filmtekercs szerkesztőségének tagja. Specializációja a gender témák, a dráma, a krimi, a thriller, valamint a spanyol, francia, német és távol-keleti film. nardaidorina@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..