Moziban

Mit rejt Mona Lisa mosolya? – A művészet templomai – Leonardo 500

Az ismeretterjesztő sorozat következő filmje, A művészet templomai – Leonardo 500 címmel az egyetemes művészettörténet egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, Leonardo da Vinci előtt tiszteleg halálának 500. évfordulója alkalmából.

Az itáliai reneszánsz idején a tudósok az addigi világfelfogásban való kételkedést és a kutatás szellemét kezdték el hirdetni. A középkori gondolkodástól eltávolodva tudományos módszerekkel kutatták a természet törvényeit, vizsgálták a reális világot és benne az embert, s így az emberi test felépítését is. Ez a lázas keresés csúcsosodott ki Leonardo da Vinci életművében, akit az itáliai reneszánsz legnagyobb polihisztor mestereként tartanak számon: festőművész, szobrász, építész, természettudós, humanista és feltaláló volt egy személyben.

Csak kevés képzőművészeti alkotása maradt fenn – igaz, az is mind világhírű –, és elmondható róla, hogy tudományos és biológiai érdeklődése erősebb volt, mint a festészet iránti vágya. Mindenekelőtt a világ titkai után kutató, fáradhatatlan felfedező volt ő, akinek tudományos feljegyzései és találmányainak leírásai több ezer oldalt tesznek ki, s amelyeket összefoglaló néven Da Vinci-kódexeknek neveznek.

De ki is volt korának ez a géniusza? Leonardo Firenzében tanulta ki a mesterséget Verrocchio szobrász-ötvös-festő műtermében, mely korának egyfajta művésziskolája volt. Itt sajátította el a rajz, a festészet és a szobrászat alapvető technikáit. De mivel szűknek érezte a festészet adta lehetőségeket, 1482-ben továbblépett, elnyerte Milánóban Ludovico Sforza herceg udvari tudósának és művészének állását. Itt éveken át elhalmozták a legkülönbözőbb tudományos és művészeti jellegű megrendelésekkel, s ezek közül kétséget kizáróan

a legjelentősebb képzőművészeti teljesítménye Az utolsó vacsora volt.

A Sforza hercegek bukása után Leonardo ismét Firenzébe költözött; hírneve itt érte el tetőfokát. 1513-ban Rómába utazott X. Leo pápa hívására, ám a festészet helyett inkább a botanika és a matematika felé fordult. Élete alkonyán I. Ferenc francia király meghívására Franciaországba költözött, ahol a király első festője, mérnöke és építészeként nagy tisztelet övezte, s itt is halt meg 1519-ben.

Az 500 éves évforduló alkalmából moziba kerülő film is főként a mester találmányait kíséreli meg bemutatni, de nem pusztán csak ezen különleges eszközök felsorakoztatásával. A rendező, Francesco Invernizzi egészen új nézőpontból vizsgálja és értelmezi Leonardo monumentális életművét: a 20-21. századból egy fél évszázadot visszaugorva, egymásra vonatkoztatva köti össze e két történelmi korszakot. Azért is teheti meg ezt a rendező, mert

a saját korukban furcsának tűnő szerkezetek jelentős részét csak évszázadokkal később tudták megvalósítani, és akad köztük olyan is, amit épp napjainkban.

A film nyomon követi és részletekbe menően bemutatja Leonardo feltalálói karrierjének 1482-től induló diadalútját. Ekkor mutatta be úgy magát Ludovico Sforza hercegnek, mint eszményi tanácsadót háborús években, az alagút- és csatornaépítés szakértőjét, puskák és ostromgépek feltalálóját. Mellékesen azt is megemlítette, hogy békeidőben festészettel és szobrászattal is szokott foglalkozni. A filmben megszólaló szakértők és mérnökök Leonardo – csatornázással, zsilipekkel, malomszerkezetekkel, vízgátakkal kapcsolatos – találmányait is olyan új megvilágításba helyezik, melyből a nézők a modern kor vívmányain keresztül ismerhetik meg a mester zsenijét, felfedezve, hogy az ipar, a mérnöki- és orvostudományok, a kommunikáció, az anatómia és a 21. századi modern művészet gyökerei mind az ő munkásságáig nyúlnak vissza. Ugyanez mondható el a repüléshez kapcsolódó találmányairól is, melyekről a NASA repülési szakértője is csak elismerő szavakkal tudott nyilatkozni.

Urbanista szakértők elemzik a filmben Leonardo kreatív mérnöki fantáziára utaló „ideális város” elképzelését – mely kora építészeinek egyik központi problémája volt. Látjuk, hogy ezen tervei sem állnak távol a 21. század levegős terekre és tetszetősen elrendezett házakra vágyó emberétől. Leonardo újszerű elgondolása a házak függőleges osztásáról – felül lakások, alul boltok – az ő korában talán még nem dívtak, de

azóta világszerte elterjedt építészeti stratégiaként alkalmazott tervezés.

Az Uffizi Képtár művészettörténésze Leonardo művészi emberábrázolásának titkaiba vezeti be a nézőt, melynek tökéletesítése céljából a mester gyakran vett részt az egyház által tiltott boncolásokon. Itt látható az ismert kör-négyzet alakzatba szerkesztett férfialak, az úgynevezett Vitruvius-tanulmány is, mely az emberi test arányait és felépítését hivatott bemutatni.

A Leonardo 500 című ismeretterjesztő film széleskörű szakértői apparátussal és káprázatos vizuális képzőművészeti- és filmanyaggal vezeti be a nézőt az évszázadokkal ezelőtt alkotó polihisztor szerteágazó munkásságába. Egyetlen hibaként talán csak az róható fel neki, hogy magáról az emberről szinte semmit nem tudunk meg. Pedig a korabeli dokumentumok szerint társaságkedvelő volt, sok baráttal – ám tudható róla az is, hogy voltak rejtett titkai.

Leonardo 1503-ban Firenzében kezdte festeni a Mona Lisát, a munka egészen 1506-ig elhúzódott, s a hagyomány szerint a hároméves alkotómunkából két évet vett el Mona Lisa híres mosolyának megalkotása – ennyit tépelődött Leonardo a mosoly kialakításán. S ez olyan jól sikerült, hogy még 500 év múltán sem igazán sikerült megfejtenünk a titkát. Miként azt sem, hogy Leonardo ki is volt valójában. De így talán még érdekesebb is.

***

A sorozatban nem ez az első Leonardóval foglalkozó film – olvasd el A művészet templomai: Leonardo da Vinci – A lángelme Milánóban című filmről szóló cikkünket is!

Argejó Éva

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..