Kritika

Mit rejt Mona Lisa mosolya? – A művészet templomai – Leonardo 500

Az ismeretterjesztő sorozat következő filmje, A művészet templomai – Leonardo 500 címmel az egyetemes művészettörténet egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, Leonardo da Vinci előtt tiszteleg halálának 500. évfordulója alkalmából.

Az itáliai reneszánsz idején a tudósok az addigi világfelfogásban való kételkedést és a kutatás szellemét kezdték el hirdetni. A középkori gondolkodástól eltávolodva tudományos módszerekkel kutatták a természet törvényeit, vizsgálták a reális világot és benne az embert, s így az emberi test felépítését is. Ez a lázas keresés csúcsosodott ki Leonardo da Vinci életművében, akit az itáliai reneszánsz legnagyobb polihisztor mestereként tartanak számon: festőművész, szobrász, építész, természettudós, humanista és feltaláló volt egy személyben.

Csak kevés képzőművészeti alkotása maradt fenn – igaz, az is mind világhírű –, és elmondható róla, hogy tudományos és biológiai érdeklődése erősebb volt, mint a festészet iránti vágya. Mindenekelőtt a világ titkai után kutató, fáradhatatlan felfedező volt ő, akinek tudományos feljegyzései és találmányainak leírásai több ezer oldalt tesznek ki, s amelyeket összefoglaló néven Da Vinci-kódexeknek neveznek.

De ki is volt korának ez a géniusza? Leonardo Firenzében tanulta ki a mesterséget Verrocchio szobrász-ötvös-festő műtermében, mely korának egyfajta művésziskolája volt. Itt sajátította el a rajz, a festészet és a szobrászat alapvető technikáit. De mivel szűknek érezte a festészet adta lehetőségeket, 1482-ben továbblépett, elnyerte Milánóban Ludovico Sforza herceg udvari tudósának és művészének állását. Itt éveken át elhalmozták a legkülönbözőbb tudományos és művészeti jellegű megrendelésekkel, s ezek közül kétséget kizáróan

a legjelentősebb képzőművészeti teljesítménye Az utolsó vacsora volt.

A Sforza hercegek bukása után Leonardo ismét Firenzébe költözött; hírneve itt érte el tetőfokát. 1513-ban Rómába utazott X. Leo pápa hívására, ám a festészet helyett inkább a botanika és a matematika felé fordult. Élete alkonyán I. Ferenc francia király meghívására Franciaországba költözött, ahol a király első festője, mérnöke és építészeként nagy tisztelet övezte, s itt is halt meg 1519-ben.

Az 500 éves évforduló alkalmából moziba kerülő film is főként a mester találmányait kíséreli meg bemutatni, de nem pusztán csak ezen különleges eszközök felsorakoztatásával. A rendező, Francesco Invernizzi egészen új nézőpontból vizsgálja és értelmezi Leonardo monumentális életművét: a 20-21. századból egy fél évszázadot visszaugorva, egymásra vonatkoztatva köti össze e két történelmi korszakot. Azért is teheti meg ezt a rendező, mert

a saját korukban furcsának tűnő szerkezetek jelentős részét csak évszázadokkal később tudták megvalósítani, és akad köztük olyan is, amit épp napjainkban.

A film nyomon követi és részletekbe menően bemutatja Leonardo feltalálói karrierjének 1482-től induló diadalútját. Ekkor mutatta be úgy magát Ludovico Sforza hercegnek, mint eszményi tanácsadót háborús években, az alagút- és csatornaépítés szakértőjét, puskák és ostromgépek feltalálóját. Mellékesen azt is megemlítette, hogy békeidőben festészettel és szobrászattal is szokott foglalkozni. A filmben megszólaló szakértők és mérnökök Leonardo – csatornázással, zsilipekkel, malomszerkezetekkel, vízgátakkal kapcsolatos – találmányait is olyan új megvilágításba helyezik, melyből a nézők a modern kor vívmányain keresztül ismerhetik meg a mester zsenijét, felfedezve, hogy az ipar, a mérnöki- és orvostudományok, a kommunikáció, az anatómia és a 21. századi modern művészet gyökerei mind az ő munkásságáig nyúlnak vissza. Ugyanez mondható el a repüléshez kapcsolódó találmányairól is, melyekről a NASA repülési szakértője is csak elismerő szavakkal tudott nyilatkozni.

Urbanista szakértők elemzik a filmben Leonardo kreatív mérnöki fantáziára utaló „ideális város” elképzelését – mely kora építészeinek egyik központi problémája volt. Látjuk, hogy ezen tervei sem állnak távol a 21. század levegős terekre és tetszetősen elrendezett házakra vágyó emberétől. Leonardo újszerű elgondolása a házak függőleges osztásáról – felül lakások, alul boltok – az ő korában talán még nem dívtak, de

azóta világszerte elterjedt építészeti stratégiaként alkalmazott tervezés.

Az Uffizi Képtár művészettörténésze Leonardo művészi emberábrázolásának titkaiba vezeti be a nézőt, melynek tökéletesítése céljából a mester gyakran vett részt az egyház által tiltott boncolásokon. Itt látható az ismert kör-négyzet alakzatba szerkesztett férfialak, az úgynevezett Vitruvius-tanulmány is, mely az emberi test arányait és felépítését hivatott bemutatni.

A Leonardo 500 című ismeretterjesztő film széleskörű szakértői apparátussal és káprázatos vizuális képzőművészeti- és filmanyaggal vezeti be a nézőt az évszázadokkal ezelőtt alkotó polihisztor szerteágazó munkásságába. Egyetlen hibaként talán csak az róható fel neki, hogy magáról az emberről szinte semmit nem tudunk meg. Pedig a korabeli dokumentumok szerint társaságkedvelő volt, sok baráttal – ám tudható róla az is, hogy voltak rejtett titkai.

Leonardo 1503-ban Firenzében kezdte festeni a Mona Lisát, a munka egészen 1506-ig elhúzódott, s a hagyomány szerint a hároméves alkotómunkából két évet vett el Mona Lisa híres mosolyának megalkotása – ennyit tépelődött Leonardo a mosoly kialakításán. S ez olyan jól sikerült, hogy még 500 év múltán sem igazán sikerült megfejtenünk a titkát. Miként azt sem, hogy Leonardo ki is volt valójában. De így talán még érdekesebb is.

***

A sorozatban nem ez az első Leonardóval foglalkozó film – olvasd el A művészet templomai: Leonardo da Vinci – A lángelme Milánóban című filmről szóló cikkünket is!

Avatar

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya