Moziban

A vízililiomok bűvöletében élve – A művészet templomai: Monet és vízililiomai – A víz és a fény bűvkörében

A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő epizódja Monet és vízililiomai – A víz és a fény bűvkörében címmel az impresszionizmus atyjának művészetébe nyújt betekintést.

A dokumentumfilm Ross King Dühödt ámulat – Claude Monet és a Vízililiomok című könyvének felhasználásával készült. Az író – aki szakértőként is megszólal a filmben – levelek és visszaemlékezések alapján mutatja be a festőművész portréját. A különleges archív felvételeket is felvonultató alkotás ízelítőt nyújt Monet kései korszakáról éppúgy, mint arról a társadalmi közegről, amelyben élt és alkotott.

Claude Monet miután gyermekkorát Le Harve-ban töltötte, örök szerelmesévé és rabjává vált a víznek, olyannyira, hogy amikor 1868-ban anyagi nehézségei miatt öngyilkosságot kísérelt meg, a Szajnába vetette magát, de kimentették. Egész életét szeretett folyója mentén töltötte, különböző kisvárosokban, nem csoda hát, hogy a víz számtalan festményének visszatérő motívuma lett. Giovanni Troili filmjéből megismerhetjük azokat a csodálatos vízparti tájakat, ahol alkotott és amelyekből ihletett merített. Monet imádta a természetet, a szabadban szeretett dolgozni, dühroham tört rá rossz időjárás esetén. Tájfestészet iránti szeretete csak tovább mélyült, mikor a porosz-francia háború kitörésekor Londonba menekült, és ott John Constable és William Turner tájképeit tanulmányozta. Plein air festészetében a fény, a szín és a víz fodrozódásai játszották a főszerepet, a pillanat megragadására törekvő impresszionista képei a fényhatásokat és az időjárási viszonyokat tükrözik vissza.

A dokumentumfilm főként Monet francia Szajna-parti kisvárosban, Giverny-ben töltött késői korszakával ismerteti meg a nézőt. Kiemelt szerepet kap itt híres virágoskertje, és persze a mesterségesen létrehozott hatalmas tó, az úszó vízililiomokkal, melyet ma is az ő eredeti elképzeléseinek megfelelően gondoznak. Ross King kimerítő magyarázatai mellett az artisztikus megjelenésű Elisa Laswski az, aki az egész filmen át végigkalauzolja a nézőt. Időnként kissé szépelgősen ugyan, de Elisa mesél a festőről, közvetíti a gondolatait, magyarázza a tetteit, bevezet a művészetébe. A vízililiomok közé talán már túlzás volt bekúsznia a film végén, de

megnyerő személyisége, széles látókörről tanúskodó mondandója a néző számára végig biztos kapaszkodót jelent az idős művész bonyolult lelkivilágában való eligazodásban.

Mellette megszólal még egy kertész is, aki az annak idején Egyiptomból és Dél-Afrikából rendelt különleges növényekkel teleültetett virágoskertről és a tó ritka növényzetéről mesél. A festőművészt a filmben egy hozzá nagyon hasonlatos színész is megtestesíti, aki élete egyes fordulatainak megjelenítésével segít a nézőnek valós személyként elképzelni őt.

Bár Monet híres és elismert művésznek számított hazájában, a magánéletében boldogtalan volt. Két felesége is betegségben halt meg, s emellett két fiát is elveszítette az évek során.

A festés egyben a fájdalomtól való menekülést is jelentette számára.

A dokumentumfilm jól érzékelteti azt a megszállottságot, ahogyan a hetvenes éveiben járó, családi tragédiákkal sújtott festőzseni a fények és a víz iránti rajongását vászonra álmodja. Boldogtalanságát csak fokozta látásának megromlása, mely időben egybeesett az első világháború éveivel, s a rendező az ekkoriban született műalkotásokkal jól dokumentálja képei színvilágának és hangulatának változását a háború sújtotta Franciaországban. Monet alapjaiban változtatta meg ekkor a művészet világát, képei a remény és az ellenállás szimbólumai lettek egy vérrel áztatott világban.

Nézőként sorra betekintést nyerünk azokba a múzeumokba is, melyek méltó teret szentelnek Monet alkotásainak bemutatására. Ilyen helyek a Marmottan Museum, a párizsi Orsay Museum és a Giverny Museum a maguk páratlan gyűjteményével. Ám mind közül leghíresebb a párizsi Orangerie Museum, amely őrzi Monet 12 hatalmas pannóját, melyeket Tavirózsák címmel festett élete utolsó évében, s azokat halála előtt még a francia államnak adományozta.

Dicséretes, hogy a festőművész életművének bemutatása nem cövekel le a halálánál, hanem nyomon követi a mester kései hatását is. Monet puszta optikai kép kifejezésére való törekvése, művészetének tárgy nélkülivé válása számos vonatkozásban az absztrakt művészet felé mutat. Több modern absztrakt festő is szellemi előfutárának vallja az ő munkásságát, s közülük Jackson Pollockot láthatjuk is alkotás közben.

Claude Monet 1926-ban, a Tavirózsák befejezése után nem sokkal hunyta le a szemét, és végrendeletében megtiltotta, hogy egyetlen virágot is dobjanak a sírjára. A maga alkotta világ volt számára az egyetlen, melynek virágait ő maga teremtette.

Argejó Éva

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..