A hidegháborúban nem csak űrverseny folyt, meg atomverseny, hanem okkult-ezoterikus verseny is. A paranormális jelenségek kutatására mindkét oldalon nagy erőfeszítéseket tettek – hogy mennyire átverésből, mennyire komolyan, és milyen szerepe volt ebben az – úgy látszik minden rendszerben egyformán idióta – fejeseknek, az jó kérdés.
A Kecskebűvölők nem tényfeltárni akar – bár hangsúlyozzák, hogy bizony több igazság rejlik a poénok között, mint elsőre gondolnánk. Hogy ez az igazságmag a szuper-para katonák történetében, vagy az emberi hülyeség bemutatásában rejlik, azt persze nem tudjuk meg – de éppen ettől válik izgalmassá ez a különös háborúsfilm.
Mert mástól amúgy nem nagyon izgalmas – néhány dilis kóvályog a sivatagban az iraki háború közepén, és fura roadmovie-juk közben sztorizgatnak a titkos abnormális alakulatról, a megalakulásáról, a kecskékről, jedikről, egyenruhás hippikről és a 22-es csapdájából ismerős őrült katonai vezetőkről. Azt hiszem, a 22-es csapdája jó hasonlat: Heller remekművénél talán kicsit kevésbé keserű és finomabban abszurd. De mindenesetre ugyanúgy nem számít benne a történet, nem megy sehová a cselekmény, egyszerűen csak bemutat – olyan emberi hülyeségeket (és -nek), mint a háború és az ezotéria.
Bár háború a háttér, katonák (meg wannabe haditudósítók) a főszereplők, izgalom, robbanás meg sok csavar nemigen akad. Az Első Föld Zászlóalj ugyanis a béke hadserege, a „szeretkezz, ne háborúzz” elvet hirdeti – és ezzel ér el katonai célokat. Mint ebből az abszurditásból is látszik, inkább a humoron van a hangsúly. De nem abból a fajtából, amin dől az egész moziterem a hahotától, sokkal inkább amikor hol itt, hol ott kacag fel valaki, ahogy leesik neki egy-egy első látásra nem is szembetűnő poén – meglátszik rajta, hogy angolok is közreműködtek a film készítésében.
Sokkal inkább egy kritikus szatíráról van tehát szó, mint harsány, akciódús vígjátékról – viszont abból nagyon hangulatos darab. Külön ízt ad neki, hogy nem csak a háború és a társadalom visszásságai kapják a fricskákat, hanem az ezotéria is bele van keverve. Az pedig, hogy olyan színészek alakítanak benne szenzációsat, mint George Clooney, Jeff Bridges és Kevin Spacey, óriásit dob rajta – lehet, ha kevésbé nagy nevek és tehetségek bohóckodnának, nem értékelnénk ennyire. De minden színész beleadta szívét lelkét – talán Ewan McGregor a legkevésbé, de azért őt sem kell félteni – az a jelenet, amiben pont ő kérdezi a jedi-lovagokról a vele szemben ülő George Clooneyt, örökre emlékezetes marad…
Kecskebűvölők (The men who stare at goats)
színes, feliratos, amerikai-angol vígjáték, 94 perc, 2009
rendező: Grant Heslov
író: Jon Ronson
forgatókönyvíró: Peter Straughan
zeneszerző: Rolfe Kent
operatőr: Robert Elswit
producer: George Clooney, Paul Lister
vágó: Tatiana S. Riegel
szereplők:
George Clooney (Lyn Cassady)
Ewan McGregor (Bob Wilton)
Jeff Bridges (Bill Django)
Kevin Spacey (Larry Hooper)
Stephen Lang (Dean Hopgood)
Robert Patrick (Todd Nixon)
Waleed Zuaiter (Mahmud Daash)
Stephen Root (Gus Lacey)
Nick Offerman (Scotty Mercer)
IMDb-átlag: 6,5
www.lovefilm.com/micro/themenwhostareatgoats.html
