Kritika

A puma, akitől elhallgatnak a vonósok – A rólad alkotott kép

A rólad alkotott kép kellemes meglepetés az idősebb nő-fiatalabb férfi filmek között – a Robinne Lee azonos című regényéből készült adaptáció egyszerre szexi, okos és van szíve, még ha időnként kicsit balanszt is veszít a történetmesélés során.

Kevés csalókább plakátot láttam A rólad alkotott képénél (The Idea of You). Anne Hathaway Mrs. Robinsonként kacsit a zsenge Nicholas Galitzine-re, a szexuális feszültség szinte vágható, a háttérben két pohár pezsgő is ráerősít a hedonista felhangokra, miközben meleg színekben tobzódik a romantika. Komolyan meglepődtem, amikor ezek után egy elég komoly kérdéseket is felvonultató romkomot kaptam, ami ugyan néha egyensúlyt veszít, mégis működik – elsősorban a csodás Hathawaynek és az egész tisztességesen megírt forgatókönyvnek köszönhetően.

Solène (Anne Hathaway) 40 éves egyedülálló anya, akit férje három éve hagyott el egy nála fiatalabbért. Amikor exe a lányát (Ella Rubin) is felülteti egy koncert kapcsán, Solène kénytelen elkísérni őt egy fiúbanda, az August Moon koncertjére. A nő itt találkozik a banda 24 éves frontemberével, Hayes-szel (Galitzine)…

A filmtörténet bővelkedik a fiatal fiúkkal kezdő pumák történetében. Mike Nichols megkerülhetetlen 1967-es klasszikusa, A diploma előtt (Graduate) adta meg a kezdőlökést a témának, melyben később olyan további filmek születtek, mint a Kamaszkorom legszebb nyara (Summer of ’42), a Maléna (Malena) vagy A zongoratanárnő (La pianiste). Ezek a filmek elsősorban szexuális beavatásként tekintettek a kapcsolatra, melyet műfajtól függően némi nosztalgiával vagy éppen fenyegető hangszínnel ábrázoltak. A rólad alkotott kép azonban – a poszter ellenére sem – nem ezek sorát bővíti, sokkal inkább rokon olyan filmekkel, mint a (megmagyarázhatatlanul kínos magyar címmel rendelkező) Újrakezdők – Szerelmes szingli szittert keres (The Rebound) vagy az Anyád lehetnék (I Could Never Be Your Woman),

melyekben az idősebb nő és a fiatalabb férfi kapcsolatának valódi kihívásai kerültek terítékre.

Itt is ezek a kérdések vetődnek fel: hogyan hat egy ilyen kapcsolat a gyerekre, mit szól hozzá az ex, hogyan reagálnak rá a rajongók, mit jelent a barátokkal kapcsolatban? Ráadásul mindezek a kérdések csak tetézik a kapcsolatba eleve sérülten érkező felek között amúgy is létező kihívásokat: mekkora kockázat megnyílni a másiknak, vagy mennyire kell feladni a régi életünket egy kapcsolat kedvéért? A rólad alkotott kép Jennifer Westfeldt és a rendezést is magára vállaló (és a Rögtönzött szerelemmel már emlékezeteset alkotó) Michael Showalter jóvoltából szépen járja körbe ezeket a kérdéseket, Anna Hathaway – aki most teljesen elviszi a show-t – pedig lubickol az őrlődő anya szerepében. 

A történetszövésben felbukkanó kibillenéseket kettejük kapcsolatának alakulása okozza – a film a maga közel két órájával eleve kicsit hosszabb a kelleténél –, amit nem mindig sikerült kiegyensúlyozottan ábrázolni. Az első egymásba gabalyodást rendkívül elegánsan, zene és különleges fények nélkül, pusztán a színészek remek játékára apellálva sikerült lehozni, a film előrehaladtával azonban megérkezik az indokolatlan zenei aláfestés és egy olyan teljesen random fényjáték, amelyeknek maximum a Magic Mike-filmekben lenne létjogosultsága. Ugyanez a hullámzás igaz a párbeszédekre is – hol teljesen mélyre mennek az alkotók, máskor néhány mondattal intéznek el jóval nagyobb kifejtést igénylő helyzeteket. Különösen nagy a hiányérzet a lezárást illetően, mely egyetlen ecsetvonással (spoiler!!!!) szállítja a happy endet, ami lehetett volna sokkal megalapozottabb is.

Ezen hibák ellenére is működik azonban a film, mert van szíve, alapvetően jó a koncepciója, de mindenekelőtt szerethetők a karakterei.

Ella Rubin keveset van a vásznon, de akkor öribarik leszünk, Hathaway és Galitzine között pedig tökéletesen működik a kémia. A férfit állítólag maga Hathaway castingolta, aki produceri minőségben is részt vett a filmben. Galitzine kétségtelenül jó fogás volt, most is tökéletesen működik. Tény, hogy nem árult zsákbamacskát, hiszen a színész az utóbbi években folyamatosan romantikus filmekben tűnik fel, de arra mintha kínosan ügyelne, hogy a szerepei színészileg is mindig jelentsenek valamilyen plusz kihívást. A Hamupipőke (Cinderella) musicalváltozatában már megcsillantotta az egyébként most is kamatoztatott énekesi képességeit, a Bíbor szívekben (Purple Hearts) katonaként tűnt fel, a remek Vörös, fehér és királykékben (Red, White & Royal Blue) és a szintén emlékezetes Mary & George-ban bár bevallottan heteroszexuális, de meleg karaktereket alakít meggyőzően –  kíváncsian várom, mikor lesz lehetősége a romantika világából más típusú filmekben is remekelni. 

Jól működik tehát Hathaway és Galitzine párosa, az értelmes kérdésfelvetésnek köszönhetően pedig jól működik a film is – A rólad alkotott kép szerethető kényeztetés nem csak negyveneseknek. 

A rólad alkotott kép az Amazon Prime kínálatában látható.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com