Kritika

Csernobil árnyéka Kubáig ér – A tolmács

Az idén nagy sikerrel bemutatott Csernobil című minisorozat több nézőpontból is körüljárva megmutatta a csernobili atomerőmű felrobbanásának hatásait és a felelősségvállalás elhárítására tett rendszerszintű intézkedéseket. A kubai Barriuso fivérek A tolmács című filmje egy eddig nem látott szegmensét mutatja meg a tragédiának; családjuk történetén keresztül a csernobili gyerekekről mesélnek.

Az HBO GO streaming szolgáltatás nemcsak legutóbb bevezetett új funkciója miatt (szeptember óta legálisan lehet letölteni tartalmaikat androidos operációs rendszerekre), hanem egyre változatosabb, minőségibb, nem kizárólag csak a mainstreamre koncentráló, dinamikusan bővülő film- és sorozatkínálata miatt is megérdemli az egyre nagyobb érdeklődést. Októberben különösen érdemes ellátogatnia a szolgáltatás előfizetőinek az oldalra, ugyanis a Watchmen-sorozat premierje mellett olyan alkotásokat pótolhatunk be, amelyek tavaly elkerülték a hazai mozikat; a Melissa McCarthy második Oscar-díjas jelölését adó Megbocsátasz valaha?, a Mapplethorpe című film, amely a sokoldalú fotóművész életrajzi filmje, a harlemi kultregényből készített Ha a Beale utca mesélni tudna, illetve a tavalyi Sundance filmfesztiválon debütáló A tolmács című film is láthatóvá vált.

A tolmács kubai-kanadai koprodukcióban készülhetett el, és hivatalosan Kuba indulója a 2020-as Oscar díjátadó legjobb nemzetközi film kategóriájában. A történet 1989-ben játszódik Kubában, ahová a csernobili katasztrófa sugárfertőzött gyerekeit küldik orvosi kezelésre. Malin, a történet központi karaktere orosz irodalmat tanító egyetemi professzor, aki megbízást kap felsőbb körökből, hogy egy havannai kórházban tolmácsként közvetítsen az orvosok és a gyerekek között. A férfi a kötelező tolmácsolás mellett mesél is a gyerekeknek, zenét hallgat velük, foglalkozásokat szervez nekik, egyre jobban részesei válnak az életének. Malin képtelen érzelmileg kizárni a kórházban tapasztaltakat,

csak ez érdekli, miközben feleségétől és kisfiától egyre jobban eltávolodik.

A film igaz történet alapján készült, Malin fiai: Rodrigo és Sebastián Barriuso vitték filmre családjuk történetének meghatározó epizódját. A testvérek rendezői bemutatkozásában olyan nemzetközileg is elismert színészek vállaltak munkát, mint a brazil származású Rodrigo Santoro (300, Westworld), az argentin Maricel Álvarez (Biutiful, Rómának szeretettel) valamint az első jelentősebb szerepében feltűnő, több mint ígéretes Yoandra Suárez.

A színészek visszafogott, finom gesztusokból építkező játékát nagyon szépen kiegészítik a gyerekszereplők hiteles jelenléte. Külön figyelemreméltó az Alekszi karakterét megformáló kisfiú, akinek csernobili visszaemlékezése a film érzelmi csúcspontját adja.

A tolmács érzékeny témája, valamint az alkotók érzelmi érintettsége miatt könnyen átfordulhatott volna giccsbe vagy érzelgőssé válhatott volna, azonban a rendezők ezt jó érzékkel kikerülték. Munkájukat dicsérik a színészek pontos alakítása, a jelzésértékű szimbólumok használata, a jól megválasztott latin-amerikai gitárdallamok, valamint a világítás és fényhasználat. A kórtermek benti, nyomasztóan ható, villódzó, kékes-zöld színei szép kontrasztban állnak Havanna, illetve Tarara napsütötte városának fényeivel.

A film újdonságát adja, hogy Kuba kevésbé ismert arcát ismerhetjük meg a történet folyamán.

A világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű országát leginkább Fidel Castro kommunista rendszerével vagy a hidegháborúban vállalt szerepével szoktunk azonosítani. Ezt idézik A tolmács elején mutatott archív felvételek is, amelyeken látható Gorbacsov kubai látogatása és találkozása Castróval, később pedig a berlini fal lebontásának néhány képsora is. Gorbacsov látogatásának felvétele össze van kapcsolva a film jelen idejével, ugyanis láthatjuk Malint és kisfiát a szovjet politikusnak rendezett ünnepségen, amelytől egy szép átvezetéssel eltávolodunk, hogy a főcselekmény kezdetét vehesse.

A filmből kicsit képet kaphatunk Kuba gazdasági helyzetéről és ennek hétköznapokra gyakorolt hatásairól is. A ’80-as évek vége felé Kuba gazdasági válságba süllyed, pénzügyi gondokkal küzd, azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy fenntartsa, finanszírozza az emberek számára az ingyenes és magas szintű egészségügyet. Castro a kubai állam jövőjét három támpillérben: az oktatásban, a tudományban és az egészségügyben látta, amelynek köszönhetően létrejött a világ egyik legjobb egészségügyi ellátórendszere és orvosképzése. A filmben láthatjuk, hogy kifejezetten a csernobili katasztrófában sugárfertőzött ukrán gyerekeknek felépítettek egy kórházat Tarara városában, ahol játékszoba, csoportos kreatív foglalkozás, kinti sportolási lehetőség és tengerparti levegő várta őket. Mindeközben azt is láthatjuk, hogy a benzinkutak nem tudják kiszolgálni a vásárlókat és az élelmiszerboltok polcai is nagyrészt üresen állnak.

A történet fontos központi kérdésfelvetése, hogy mit lehet kezdeni egy ilyen tragédiával, hogyan lehet tovább élni, miképpen lehet segítséget nyújtani és meddig tart az egyén felelősségvállalása a társadalom segítségre szoruló tagjaiért.

Érdemes még kiemelni Malinnak és feleségének, Isonának a párkapcsolati szálát, azt a folyamatot, amely során az új munkája terhét cipelő férfi magába zárkózik és még a párjával is képtelen lesz megosztani az érzéseit. Malin eltávolodását először dühvel és értetlenséggel fogadja felesége, majd lassan, de végül megtalálja a visszavezető utat férjéhez, egymáshoz, ahol már nemcsak egymással, hanem egymásért élhetnek együtt.

A tolmács egy ígéretes rendezői pálya bemutatkozó darabja, amely egyrészt érzékletesen beszél az emberiség történetének egyik legszörnyűbb katasztrófájáról, annak következményeiről, másrészt szépen körüljárja a felelősségvállalás kérdését és szükségességét Malin és családja történetén keresztül.

Varga Dóra

Varga Dóra

Varga Dóra jelenleg az ELTE filmtudomány képzésének mester szakos hallgatója. Több éve foglalkozik filmkritikaírással, érdeklődési területe a feminista filmkritika valamint a filmzene elmélete, azok kortárs tendenciái. Különösen kedveli az amerikai függetlenfilmeket, a távol-keleti filmeket, a stop-motion animációkat és az európai művészfilmek bizonyos vonatkozásait.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya