Fókuszban Kritika

Az otthontalanság hazája – A torony

A torony az elmúlt évszázad palesztin történelmét pörgeti végig egy ötletes animáció formájában, de nem a palesztinokhoz szól, hanem a világnak róluk.  

A pusztítás és nyomor értelmetlenségét semmi sem tudja úgy átadni, mint egy ártatlan gyermek nézőpontja. Az utóbbi évtizedekben ez a hipotézis nagy hatással volt a Közel-Kelet filmkészítésére, így az alkotók több olyan történetet is tártak elénk, amiben egy gyermekkel vészeljük át az eseményeket. A kilencvenes évek iráni fesztiválsikerei mint a Hol a barátom háza? vagy A tükör meghonosították ezt a filmtípust és a következő évezredben az animáció műfaja vitte tovább a hagyományt. A 2007-es Persepolisban például egy iráni tinédzserrel vagyunk, aki nem csak a kamaszkorral néz szembe, hanem az 1979-es iráni forradalommal és annak utórengésével. Az animáció előnye szemben a játékfilmmel az, hogy a történelem okozta traumákat nem kell élő szereplőkkel rekonstruálni és újra elszenvedni.

A torony egy európai rendező debütálását jelöli, mégis ugyanezen tradíciók mentén látjuk filmjét kibontakozni. Egyrészt főhőse egy 11 éves kislány, másrészt animációval mesél, ami lehetővé teszi, hogy könnyen manőverezhessünk távoli évszámok között és közben megismerjük a hétköznapok borzalmas kaotikusságát. Mats Grorud filmje a palesztinok hányattatott sorsát mutatja be, de inkább

a nyugati nézőközönséghez szól, akik egy fájdalmas és minden porcikájában érzékeny történelemórával gazdagodhatnak.

Wardi (Pauline Ziade) a libanoni Beirut egyik elkülönített menekülttáborában él, Bourj el-Barajnehben. Felmenői 1948 óta élnek itt mély szegénységben, egyre magasodó, összetákolt kis házakban. Palesztinként a ’48-as, izraeliek által kikényszerített kitelepítés hazátlanná tette őt és őseit. A történet május 15-én játszódik és ez a dátum mindkét népnek rendkívül fontos. A palesztinok számára az Al Nakba, azaz a katasztrófa napja. Ekkor kezdődött a kitelepítés.

A történelem groteszk fintora, hogy ugyanez a nap Izrael számára a függetlenség ünnepe. És ezen nap évfordulóján Wardi szeretett dédapja, Sidi (Saïd Amadis) egy kulcsot ad át a kislánynak. Ez a kulcs Sidi gyermekkori otthonának ajtaját nyitja, bár az erőszakos költözés óta nem járt ott. Wardi a kulcs átadását úgy értelmezi, hogy Sidi elvesztette minden reményét. Épp ezért Wardi egyenként felkeresi családtagjait, megpróbálja megérteni a múlt eseményeit, hátha visszaszerezheti valahogyan Sidi reményét. Mesél a nagyapa, a nagynéni, annak unokatestvére és még sokan mások.

Egészen addig amíg a generációk apránként lefedik az elmúlt évszázad palesztin történelmét.

A narratíva szerkezete egyszerű, a jelen idejű cselekmény egyetlen nap alatt játszódik és két, párhuzamos szálon haladunk előre. A „napjaink” fonala és a retrospektív dimenzió kéz a kézben járnak, Mats Grorud pedig ízlésesen szétválasztotta a két faktort, hogy végig tisztán láthasson a néző. Az erre alkalmazott módszer az animációs stílus váltakozásában érhető tetten. A jelenhez a szerző stop-motion technikát társít, a visszatekintések ezzel szemben a képkockáról képkockára való rajzolást használják nyelvként. A stilizáció egyik következő állomása, hogy az animációba beékelődnek valós kordokumentumok, pontosabban családi fotók és televíziós hírbejátszások.

Mindazonáltal elsőre különösnek hat, hogy a személyesség érzete mellett a rendező norvég származású. Egyesek akár éles kritikával illethetnék az alkotót, amiért más történelmét tematizálta és nincs személyes tapasztalata, sem emléke mindezzel kapcsolatban. Azonban ítélkezés előtt tudni kell, hogy a rendező anyja egy libanoni kórházban dolgozott az 1982-es háború alatt. Továbbá Mats Grorud maga is élt és dolgozott a filmben megemlített menekülttáborban, ahol interjúkat készített az ott lakókkal és lényegében ezek mentén született meg A torony. A fikció tehát dokumentarista alapokon nyugszik, amibe feltehetőleg beszüremkedik az európai, nyugati szempont. Ellenben ez nem feltétlenül jelent problémát, mert a film ezáltal a globális célközönségre gondol, empátiát ébreszt és némileg oktató jelleggel is bír.

A történet így nem csak a palesztinokhoz szól, hanem éppen hogy a világnak a palesztinokról.

A film egyetlen, de annál súlyosabb hibája, hogy a bájos Wardin megható metaforákkal teli útja a polarizáció propagálásához vezethet. Ámbár érkezik egy csendesen elvetett mondat a nagynénitől (öltek minket és mi is őket), a film olykor egyoldalú.

Azon jelenetek, melyek az 1982-es háborúra reflektálnak az izraeli hadsereg és a Palesztinai Felszabadítási Front között, sarkalatosnak bizonyulnak. A palesztinok aknát raknak egy izraeli tank alá és az felrobban. Izraeli katonák halnak meg ezeken a képsorokon, viszont az, hogy mindössze egy személytelen tárgyat, egy tankot látunk és nem vérben álló holttesteket, eltávolít minket az erőszaktól. A rá következő jelenetben azt látjuk, hogy egy éhhalál szélén álló palesztin konzervet talál.  Azonban mielőtt teljesen megehetné, egy izraeli katona fegyvert szegez rá, majd nem sokkal később hosszú évekre börtönbe zárják. Ezen apró képi és dramaturgiai megoldások azt eredményezik, hogy az erőszak fogalmát inkább az izraeliekhez fogjuk rendelni, holott az mindkét oldalt jellemzi.

A semlegességről való lemondás ellenére A torony még egy vitathatatlanul értékes alkotás, ami a hazátlanságot egy érzékeny, személyes szemszögből mutatja meg. Általa remélhetőleg a világ többi részéhez is eljuthat a tanulság, miszerint a konfliktusok és igazságtalanságok megoldása korántsem olyan egyszerű, mint ahogy azt a távolból néha gondolni szoktuk.

Farkas Boglárka Angéla

Farkas Boglárka Angéla

Farkas Boglárka Angéla a kolozsvári Sapientia EMTE fotó-film-média szakán végzett 2019-ben. Jelenleg a Sapientia mesterszakán filmtudományt hallgat, valamint a Babeș-Bolyai Tudományegyetem alkalmazott médiatudományok mesterszakán tanul. Írásai a ’tekercsen kívül a Filmtetten is megjelennek. Szereti a szerzői és az indie filmeket, továbbá nagy rajongója a coming-of-age történeteknek és a látványon túlmutató sci-fiknek.

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..