Moziban

Az eltűnt óra nyomában – A végzet órája

A legújabb Halloween film, A végzet órája (The House with a Clock in its Walls) egy ódon házban elrejtett különleges óráról szól, amely képes megváltoztatni a világ menetét. Nem csoda hát, ha nagy hajsza indul a megtalálásáért.

Halloween-lázban élünk mostanában, úgyhogy semmi meglepő nincs abban, hogy feltámadó szellemekkel, boszorkányokkal és szörnyekkel telítettek a mozik. A legújabb Halloweenhez kapcsolódó filmet, A végzet óráját Jack Black személye köti össze a szintén most bemutatott Libabőr 2.-vel. Mindkét filmben megelevenednek bábuk, de míg a Libabőr 2. gonosz fabábja csak szerető családra vadászik, addig A végzet órájának feltámadó bábjai valami rettenetes dolog eljöveteléhez asszisztálnak. Csak előre nem lehet tudni, mi is lesz ez a szörnyűség. Ám aztán kiderül.

A történet szerint a 10 éves Lewis Barnavelt (Owen Vacarro) egy tragikus baleset folytán elveszíti a szüleit, így nagybátyjához, Jonathanhez (Jack Black) költözik. Nem is sejti, hogy varázsló nagybátyja ódon házában egy mágiával, varázslókkal és boszorkányokkal teli izgalmas világba csöppen. Új otthona megannyi titkot rejt, de mind közül legfélelmetesebb az a házban elrejtett ketyegő óra, amely a világ megsemmisítésére van beidőzítve. A különös szerkezetet nagybátyja mágustársa, Isaac Izard (Kyle MacLachan) és annak fekete mágiát űző, holtából feltámadt gonosz barátnője Selena (Renée Elise Goldsberry) rejtették el annak idején a házban. S amikor a kis Lewis Halloweenkor véletlenül feltámasztja a holtakat, megkezdődik a versenyfutás az idővel. A bátor fiúnak varázsló bácsikájával és belevaló boszorkány barátnőjével, Florence-szel (Cate Blanchett) összefogva mielőbb meg kell találnia a végzetes szerkezetet, hogy megsemmisítsék, s ezzel megmentsék a világot a teljes pusztulástól.

Bár A végzet órája ifjúsági fantasyként van propagálva, valójában két súlyos probléma köré szövődik a történet. Egyik ilyen az időhurok, a másik pedig – ehhez kapcsolódóan – a történelem alakulásának kérdése.

Az időhurok esetében az idő nem lineárisan halad előre, hanem hurokszerűen visszazáródik a múltba. Ez a fajta ciklikus időfelfogás felvillantja annak lehetőségét, hogy a dolgok másként is alakulhatnak, miként a múltban az már egyszer megtörtént. Ezt a „nagypapa paradoxonnak” is nevezett elméletet előszeretettel alkalmazzák időutazós történeteikben írók és filmrendezők egyaránt, miként most Eli Roth Halloween filmjének is a múltba való beavatkozás válik központi kérdésévé. A végzet órája azt a filozofikus kérdést veti fel, hogy a bekövetkezett események ismeretében e gépezet segítségével hőseink képesek lennének-e utólag átformálni a történelmet? Megtudjuk, hogy Isaac Izard a 2. világháborúban katonaként Németországban szolgált, s onnan teljesen megtörve tért vissza. Amit ott átélt, többé már képtelen volt kitörölni az emlékezetéből, ezért megalkotta a végzet óráját, mely az időt visszaforgatja a kezdetekhez, de Izard szándéka szerint már az ember megteremtése nélkül.

A hajdan rettenthetetlen varázserővel bíró Florence is átélt egy tragédiát, elveszítette a családját, s vele egy csapásra a varázserejét is. Többet erről nem tudunk meg, de finom utalással Florence felcsúszott ruhaujja karjára tetovált számokról árulkodik. Hogy az óra visszaforgatásával miként változzon a világ menete, a rendező az időhurok ötletével két, egymásnak ellentmondó választ kínál. Filmjében mind a jó, mind a rossz oldalon olyan erők állnak, akik maguk is megjárták a történelem poklát, de másként reagálnak a velük történtekre. A varázsló Isaac Izard az időhurok segítségével az utolsó ítélet során kiiktatná az emberiséget, míg a varázserejét vesztett boszorkány minden Földön elkövetett gonoszság ellenére is megmentené a világot.

A végzet óráját „kétfenekűsége” különbözteti meg az idei Halloween filmdömping többi alkotásától. Eli Roth filmjét lehet kedves és szórakoztató, ifjúsági Halloween-sztoriként élvezni, ám felnőttként nézve olyan sötét holokauszt-történet bontakozik ki, melyben a szimbólumok fontos szereppel bírnak. Ilyenek az életre kelt szellemek, de mind közül legkifejezőbb szimbólum az a hely, ahová Isaac Izard elrejtette az órát. Félelmetes és egyben felkavaró üzenete a filmnek, hogy a holokauszt rettenete a világban jelenlévő jó varázserőt is maga alá gyűrte, s még évek múltával is képes bomlasztani a lelkeket.

A filmet nézve a korszak atmoszférája teljesen átjárja a nézőt, mintha tényleg néhány évtizeddel visszatekeredett volna az időgép, s valóban 1953 Amerikájában járnánk. Feltámadt halottaival viszont a film vizuálisan csak a szokásos Halloween-világot tálalja a nézők elé. A tökéletes korhangulaton túl, ami mindenképp kiemelendő, az Jack Black és Cate Blanchett színészi összjátéka. Mintha az Isten is egymásnak teremtette volna őket, beszélniük sem kell, foghegyről odavetett félszavakból is jól megértik egymást, viccesebbnél viccesebb kiszólásaikkal, szurka-piszkáikkal. Cate Blanchett különösen nagyot alakít a titokzatos, sebzett, ám felvágott nyelvű boszorkány alakjával. Kyle MacLachan hullafoltos alakja viszont igazi halloweeni rémlátomás, s nem kellemes látvány így viszontlátni a Twin Peaks sármos FBI ügynökét. A kis Lewis szerepében Owen Vaccaro pedig a tőle megszokott hiteles alakítást hozza a varázsló nagybácsi mellett varázslótanonccá avanzsált árva kisfiú alakjával.

Ha az idei Halloween filmkínálaton végigtekintünk, vizuálisan a Libabőr 2. talán izgalmasabb, mondanivalóját tekintve azonban A végzet órája érdekesebb. Van mi közül választani.

Argejó Éva

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..