Kritika

A veronai szerelmespár századelős forgatagban – Shakespeare: Rómeó és Júlia (Kenneth Branagh Theatre Company)

romeoShakespeare születésének 400. évfordulójára emlékezik idén a világ. Itthon az Uránia közvetítéseinek köszönhetően a Royal Shakespeare Company, a londoni Globe Színház és a Kenneth Branagh Theatre Company előadásaival köszönthetik a nézők a drámairodalom e kiemelkedő alakját. Shakespeare egyik leghíresebb darabja, a Rómeó és Júlia most az utóbbi társulat szokatlanul új felfogásában elevenedik meg a mozinézők számára.

Az emlékév jegyében vette kezdetét az Uránia Nemzeti Színház őszi-téli évada a Kenneth Branagh Theatre Company előadásával. A színpadi előadások moziközvetítésére szakosodott Pannonia Entertainment hazai filmforgalmazó idén több bemutatót is szentel a jubileumnak. Ennek volt nyitánya januárban a Kenneth Branagh színtársulata által előadott Téli rege Judi Dench főszereplésével, a Royal Shakespeare Company tavaszi összművészeti gálaműsora és az őszi-téli évad első darabjaként a most látható Rómeó és Júlia.

Branagh és társulata különös hangvételű, modern darabbá formálta a veronai szerelmespár szívszorító történetét. Ha Shakespeare-darabról van szó, megszokhattuk a valóság illúzióját keltő csodás reneszánsz díszleteket és a nem kevésbé pompázatos, korhű ruhákat a szereplőkön. Ezért is érhette most meglepetésként a mozinézőket ez a különleges effektekkel előadott dráma, amelyet – a rendezői koncepció részeként – a fények és árnyékok különös játékával dúsítottan láthattak a nézők. Úgy kell ezt elképzelni, hogy egyes drámai jeleneteknél a színészek játéka árnyjátékként vetül a falra, egészen különleges atmoszféráját teremtve ezzel az amúgy is nyomasztó történetnek.

A színpadi hatásokon túl, a rendezői koncepció eredetisége talán még figyelemreméltóbb. A reneszánsz korban játszódó szerelmi történetet puritán, jelzésszerű díszleteivel és divatos, modern öltözetben fellépő szereplőivel múlt századelőt idéző környezetbe helyezték. Emellett a dráma hőseinek beszéde is roppant felszabadult, helyenként már-már trágár, ezzel is egy modern darab képzetét erősítve a nézőkben. A Rómeó és Júliát nézve, időnként olyan érzésem támadt, mintha egy kosztümös Fellini filmet látnék. Figyelemreméltó különbség van azonban a Kenneth Branagh és Rob Ashford közös rendezésében megvalósuló produkció két részben előadott drámájának egyes felvonásai között. Míg az első felvonás díszletével és jelmezeivel hangsúlyozottan modern környezetben játszódik korunk hőseivel, addig a második felvonás időtől elvonatkoztatottan letisztult és stilizált, szövegében is teljességgel az eredeti drámát követve. Így ez a Rómeó és Júlia élményt jelenthet azoknak, akik modern felfogásban szeretnek nézni régi drámákat, de azoknak is kielégíti minden igényét, akik ragaszkodnak a mű korhű megjelenítéséhez. Akik pedig mindkét előadásmódot kedvelik, azoknak ez a kettősség külön élmény.

ROMEO AND JULIET by Shakespeare, , Writer - William Shakespeare, Director - Rob Ashford and Kenneth Branagh, Set and Costume Designer - Christopher Oram, Lighting - Howard Hudson, The Garrick Theatre, London, 2016, Credit: Johan Persson

A mostani Shakespeare dráma nagy sikere vitathatatlanul a társulat érdeme is, hiszen újra együtt láthatjuk itt Kenneth Branagh Oscar-jelölt Hamupipőke produkciójának összeszokott színészgárdáját. A dráma főszerepeiben Rómeót Richard Madden játssza, Júliát Lily James és Mercutiót Derek Jacobi, mindhármuk által rendkívül árnyaltan és érzelemgazdagon megjelenítve a szerepüket. Játékuk jól nyomon követhető a kitűnő operatőri munka révén is, ha kell, a kamerát premier plánban ráközelítve az arcokra. A nyári ősbemutatóját követően Londonban a Rómeó és Júlia mind a közönség, mind a kritikusok körében sikert aratott, több jelentős lap is elismerőleg méltatta a darabot. Remélhetőleg a hazai Shakespeare-nézők is örömüket lelik benne, mert valóban nem mindennapi élmény részesei lehetnek.

A darabot újra november 29-én tekintheti meg a közönség, de az elkövetkezendő négy hónapban az Uránia további előadásokkal is kényezteti a Shakespeare rajongókat: decemberben eredeti reneszánsz díszletekkel és jelmezekben a Tévedések vígjátékát mutatják be, míg januárban a Lear királyt.

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com