Kritika

A háború hétköznapisága – A világ innenső végén

Kedves hirosimai hétköznapok a háború árnyékában: A világ innenső végén című anime nem kíméli az ártatlanokat sem.

A Fumiyo Kono 2007-es azonos című mangáján alapuló A világ innenső végén (In This Corner of The World) egy fiatal lány, Suzu felnőtté válását követi nyomon, háttérben a II. világháború Japánjának részletgazdagon kidolgozott világával.

A film története az 1930-as évek Hiroshimájának utcáin indít. A dátum és a helyszín komor hangulati tónussal bír – hiába a pasztellbarna, világoszöld színekre épülő derűs külcsín: ezt a történetet jól ismerjük. Tudjuk, hová vezet.

A film főszereplője, Suzu, végtelenül bájos, művészi hajlamokkal megáldott álmodozó, aki a háború olyan szimbólumait, mint egy hadihajó vagy egy bombázás színkavalkádja, épp olyan játszi könnyedséggel építi be fantáziavilágába, mint a fehér nyulakként ugráló hullámokat. Számára mindez a mindennapok része.

A film első felét inkább romantikus felhangok töltik be. Suzu szerelmes lesz. A házasság gondolata foglalkoztatja. Megtanul főzni, varrni. Napjai  békésen csordogálnak. A háború kezdetben csupán háttérzaj a receptek és a kimonók mintája mögött, a film második felére azonban egyre hangosabbá válik, majd lassan, szinte észrevétlenül veszi át a vezető szálat, hogy aztán betöltse a vásznat.

A bombázások sűrűsödnek, a fizikai és lelki sebek egyre mélyebbek és fájdalmasabbak. A lassú felvezetés fokozatosan fordul lidércnyomásos fekete-fehér-vörös villódzásba. A néző tudja, hogy nem számíthat happy endre, hiába a kedves főszereplő, ez a történet nem kíméli az ártatlanokat sem.

A legmegrázóbb A világ innenső végénben a fokozatosság,

ahogy a hétköznapok és a második világháború borzalmai közelítenek egymáshoz, majd egymásba fonódnak. Mindezt a főszereplő szemén keresztül látjuk, aki – ahogy a filmben ezt többször  ki is mondják – egy nagyon egyszerű, kedves, hétköznapi lány, akit szemernyit sem érdekel a politika vagy a történelem, csupán a szűkebb keresztmetszet rezdüléseire koncentrál, aminek eredménye egy nagyon személyes, makró képekből álló tabló  mindarról, ami Hiroshimában történt.

Sunao Katabuchi rendező több ezer fénykép segítségével dolgozta ki a korszak japán világát.

A történelmi hűség ámulatba ejtő. Jó lenne néha pillanatokra megállítani a filmet, és elidőzni egy korabeli épület vagy tárgy részletein,

miközben  félreismerhetetlenül érzékelhető Miyazaki és a Ghibli studió hatása is (akik egyébként szintén elkészítettek egy megrázó világháborús filmet: a Szél támad is ellentétbe állítja a hétköznapokat és a háborút).

Mit jelent a háború egy kis ember életében, aki a hátországban, a frontvonaltól viszonylag távol éli az életét?  – teszi fel a kérdést A világ innenső végén. A biztonság végtelenül instabil, bármely pillanatban rázúdulhat a kérlelhetetlen valóság. A feltételes mód pedig ez esetben csalóka vágy egyfajta boldog befejezés után, hiszen a főszereplő nem érdemli meg ezt a történelmet – de, mint tudjuk, az nem ilyen szabályok szerint válogat.

A maga egyszerűségében ilyenformán a kiszolgáltatottság legrémisztőbb bugyraiba vezeti el a nézőt a film. Ez pedig pontosan annyira félelmetes, mintha a párhuzamosan zajló harcok jelenetei peregnének a vásznon.

Gyönyörű és tragikus, akárcsak az ugyanebben az időszakban játszódó Szentjánosbogarak sírja című film, csak itt mintha Miyazaki szereplői keresnék helyüket ebben a zavaros és rémisztő időszakban, ahol az események nagy léptéke kötött, a személyes sorsok szintjén pedig csak a kisebb rosszban reménykedhetünk.

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakon. Érdekli a marketing, a reklám és a streaming platformok világa, specializációja a horror és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. mlinarikmariann@filmtekercs.hu

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya