Kritika

Adamantium szamuráj – Farkas

Farkas (The Wolverine)

Farkas (The Wolverine)Atombombával nyit, és aztán emeli a színvonalat. Fölösleges is tovább írnom a kritikát a Farkasról, de meg van szabva a szerkesztőségi karakterlimit.

Farkas (Hugh Jackman) újra előbújik. Ezúttal Japánba veti a sorsa, hogy elköszönhessen egy régi baráttól. A barátnak persze van egy igazán csinos lányunokája, akire többek között a jakuza is vadászik… Nos, egy X-Men: Farkas film nyilván nem a békés búcsúzásról fog szólni.

De azért nem is muszáj neki mindjárt egy nukleáris fegyverrel székhez szögezni a nézőt. A Farkas írói azonban úgy döntöttek, hogy nem finomkodnak. Nagyon helyes. Farkas se tenné. Nem menne az imázsához.

A film tehát mindent felemel a négyzetre, amit az előző, szerencsétlen kis Farkas-film elbénázott, és – meglepetés: ugyanaz a gyönge film önmagával megszorozva már egészen másképp fest. A film eleji bujdosóból vadember lesz, a sidekickjeiből önálló hős, az unalmasan gurulgató sztoriból Shinkanzen-szuperexpressz, az akciójelenetekből pedig – nos, AKCIÓ. Nagybetűkkel. (És vörösben és aláhúzva és konfettikkel megszórva.)

A Farkas durva, gyors és veszettül látványos. Eddig a Skyfall vitte a pálmát vonatos harcok terén, de a Farkas pont annyival előzi meg ebben, amennyivel a Shinkanzen előzné a török vidéki gyorsat. Karakterfejlődésre nem veszteget sok időt, bonyodalmakra se pazarolja az értékes két órát, hanem beleveti Farkast a nagy bajok közepébe, és aztán verekedje ki magát belőle, ha tudja! Sok filmnél elpanaszkodnám a magamét a sztori laposságáról meg a féldimenziós szereplőkről – itt nincs erre agykapacitásom, mert még tele vagyok azzal, hogy hűha, te jó ég, vissza akarok menni, és vetítsék le nekem még egyszer azt a vonatosat, meg azt, amikor jönnek a nindzsák (nindzsa is van benne, elvégre Japánban játszódik, és mondtam, hogy nem finomkodja el) – meg az egészet, most, lécci.

Farkas (The Wolverine)

A nagyobb X-Men filmek mindig valami nagyobb tétről is szólnak, és igyekeznek mélységet, analógiákat, az eredeti képregény mondanivalóit is ábrázolni. Eposzibbak: félistenek küzdenek bennük a világ sorsa felett. Aztán besétálnak Farkas mellé a bárba, Farkas pedig azt mondja nekik: kopjatok le. Én nem erről szólok. Én verekszem. Ennek megfelelően a Farkas nincs akkora filmélmény, mint a First Class és az eredeti trilógia, de fickósabb, keményebb és egyenesebb. És tele van katanával, ami még egyetlen filmnek sem ártott meg.

Farkas (The Wolverine)

Farkas maga – természetesen – még mindig elveszett lélek, aki célt keres. Ezt a film egész érdekesen fogalmazza meg: Farkas ronin. Lesz-e belőle adamantium szamuráj, vagy épp az olyanokkal kell megharcolnia? A sok világmegváltó ideál között jólesik Farkas nyersessége. Jól áll neki, tudja, és nem érdekli a véleményed. Hiszen nem érdekli egy atombomba sem. Eleve azzal kezdett. Mit lehet még hozzátenni?

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya