Kritika

Álmosító rohanás – Éjszakai hajsza

ejszakaihajszaMinő meglepetés: Liam Neeson ismét akciózik. Ismét – a Non-stopot is jegyző – Jaume Collet-Serrával dolgozik együtt – de a jól bevált csapat ezúttal nem hozza az eredményt. Az Éjszakai hajszába sajnos a néző is belefárad…

Hogy hol a hiba? Egyértelműen a forgatókönyvben keresendő. A szintén nem túl jól sikerült A harag tüzét is jegyző Brad Ingelsby messze nem tud felérni a Non-stop egyébként nem sok vizet zavaró triójához, akik a sablonokból úgy tudtak építkezni, hogy a végeredmény valóban izgalmas tudott lenni. Az Éjszakai hajsza csupán a panelekig jutott, amiből nemhogy újat nem tudott alkotni, de még a kötelező minimumot sem nagyon tudta megugrani.

Az Éjszakai hajsza középpontjában a kiöregedett bérgyilkos, Jimmy Conlon (Neeson) áll, aki kénytelen leszámolni egykori megbízójával, Shawn Maguire-rel (Ed Harris), csakhogy mentse a rossz helyen, rossz időben lévő fia, Mike (Joel Kinnaman) életét. Az alaphelyzet használható, pláne, hogy hamar kiderül, hogy Jimmy és Shawn nemcsak munkakapcsolatban állnak, tulajdonképpen legjobb barátok. És a gond itt van. Ahelyett, hogy Ingelsby a viszonyokat finoman árnyalva mutatná be, címkéket aggat rájuk és szereplőit ezeknek megfelelően mozgatja. A szereplők agyatlan ösztönlények, akiket a túlélés hajt és valamilyen homályos jakuzatörvény irányít. Esetükben a cél szentesíti az eszközt – a kérdés csak az, hogy maga a cél hiábavaló-e. Márpedig az esetek nagy többségében az.

ejszakaihajszaAz egyszerűség nem kíméli a színészeket sem. Hol van már a Schindler listája vagy a Michael Collins? Neeson alakítása önmaga paródiája, sokszor egyenesen kínosan eszköztelen. Persze Ed Harrisnek sem ad nagy játékteret a film, talán csak a nyomozó szerepében feltűnő Vincent D’Onofrio tudja némi élettel megtölteni karakterét.

Sajnos az akciók sem segítenek sokat, autósüldözés, vécés verekedés, erdőbeli bújócska – a közhelyek olyan tárházát látjuk felvonulni, ami már nekünk is kínos. Ásítozás és unalom – ez jut osztályrészül a nézőnek. Az egyetlen icipici izgalmat a már-már stílusjegynek is tekinthető CGI-os városi kameravezetés adja, kár hogy ennél többre nem is nagyon érdemes emlékezni a filmből.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya