Kritika

Alpha Dog

Ugyan volt már jobb filmje is a “kis” Cassavetes-nek, de ez nem befolyásol minket a film közben. Koncentrálhatunk csak erre a darabra, sokkal előrébb így sem jutunk. Hiába sok a maderfakker meg a hirtelen előrántott pisztoly, az Alpha Dog csak a keménykedésig jut el. Igazán kemény nem tud lenni. De lehet, hogy nem is akar…

Kezdjük azonban mégis a jó dolgokkal. Nem tudni, ki szerint jó, ki szerint nem, de Justin Timberlake rákapott a mozivászonra. Lehet, hogy az Edisonban nyújtott szereplésén túltett, ez azonban mégsem több sokkal a “kiverem a fogsorod a szádból” típusú megszólalsoknál. A Timberlake-hős Frankie Ballenbacher néha ugyan elhiteti, hogy van szíve, de mivel ő a tipikus dilemmakirály (vagyis hogy jó-e ez az emberrablósdi vagy nem), így kicsit jobban is szeretjük a többi tahónál.

Meglepő aztán az is, hogy Bruce Willist és Sharon Stone-t, a ’90-es évek két nagy sztárját egy filmben látjuk. Persze külön-külön, mert hogy közös jelenetük az nincsen, de ez így mégis jól hangzik. Apropó, Bruce Willis nem főszereplő a filmben, Sonny Truelove ugyanis a “főhős” apja, aki kellőképpen megkommentálja a dolgokat. Végre valaki, tehetjük hozzá, bár kétségtelenül kissé korán. Az első jelenetben ugyanis Bruce Willis látható, amint elmondja, hogy ez az egész a szülőkről és a gyermekekről való gondoskodásról szól, a fegyver meg a drog csak ürügy. Magyarul lelövi a poént.

A film amúgy nem poén. Igaz történeten alapul, és itt a nagy csapda.

Johnny Truelove (Emilie Hirsch) a való életben Jesse James Hollywood volt, amíg ki nem végezték, ő volt a helyi drogdíler. Piszkos kis ügyeiben pénzügyi haccacárék is akadnak, többek között Jake Mazursky-val (Ben Foster), aki valójában Markowitz. Az ő öccsét, Zacket (Anton Yelchin) rabolja hát el a Truelove-banda, az õ napjairól szól tehát a film, emléket állítva az eredeti Nicholas Markowitznak. Hogy ez miért és kinek csapda? Csapda az alkotóknak, akik azt remélik, az igaz történetre többen odafigyelnek. Az jobban érdekel, mert akkor elolvashatom, mi történt a szereplőkkel – ki halt meg és ki menekült meg. Ha még ezt összecsavarjuk egy “ilyen mai való világ testvér: zene, szex, pia, drogok meg gyilkosság”, akkor a várt hatás a sírás és a fogcsikorgatás. Hogy megrendüljünk, és belássuk, ez a mi világunk. De mégsem látom, hogy ez az én világom. S nem azért, mert nem szívok hasist, ez még nem lenne ok, hiszen levegő ugyanolyat szívunk. Mégsem érzem magam fenyegetve, nem félek jobban, nem nyomja a tudatomat az érzés jobban mostanság. Szeretném, ha megrázó tudna lenni, de nem ráz meg.

Ne nézzen senki kultúrsznobnak. Nem hiszem, hogy az akciófilm rossz dolog volna, hiszen – mint említettem – Nick Cassavetesnek is van jobb filmje. Az Ál/arc például elsőosztályú. Egyszerűen csak keresem a spirituszt a filmben napok óta. Néhány jó rendezői elgondoláson, dokumentarista stíluson és kamerabeállításon vagy az első 3 percet adó megzenésített gyerekvideóklipen túl nem sokra jutottam.

Címkék
Avatar

Filmtekercs.hu

A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya